A közelmúltban nyitotta meg saját könyvesboltját Budapesten a Csirimojó Könyvkiadó, ami a mikrokiadó szellemiségéhez híven egy varázslatos és mesebeli hely, ahol bármelyik gyermek – vagy a könyvrajongó szülő – könnyedén találhat magának megfelelő olvasmányt. Ugyanakkor nemcsak a színes és választékos könyvfelhozatal szemet gyönyörködtető, hanem a közösségi térben kiállított Csirimojó Pajtások című kiállítás, amely magyar illusztrátorok alkotásait hivatott bemutatni.

A könyvkiadó eddig kizárólag külföldi szerzők gyerekeknek szóló köteteit adta ki. Hitvallásuk, hogy életkortól függetlenül a legkisebb olvasók is megérdemlik a lehető legszebb, legigényesebb könyveket, így mind a fordítás, mind az illusztrálás és a szerkesztés nagy gonddal történik, akárcsak a nyomda-, a papír- és a festékválasztás.

Mindennek fényében a kiadó nemzetközi vonatkozásait és illusztrációközpontú szemléletét tekintve aligha találnánk az új könyvesboltnál jobb helyszínt, ami otthont adhatna a magyar gyerekkönyv-illusztrátoroknak, akik Magyarországot képviselték a Bolognai Gyerekkönyvvásáron.

Az eseményt magát Dicső Tünde, szabadúszó könyvillusztrátor találta ki, akit elsősorban a Stella-sorozat grafikáiból ismerhetünk. Tünde – maga köré gyűjtve a Bolognai Gyerekkönyvvásáron résztvevő pályatársait: Bogó Krisztinát, Kovács Rékát, Schuster Viktória Nikét, Szert-Szabó Dorottyát – egy olyan eseményt álmodott meg, ami a maga családias hangulatában egyszerre enged betekintést a Bolognai Gyerekkönyvvásár mesés világába, ugyanakkor párbeszédet kezdeményez a hazai és a nemzetközi gyerekkönyvpiac helyzetéről, különbségeiről, fejlődési irányairól.

A magyar illusztrátorok közül ki-ki első alkalommal, ki-ki visszatérő vendégként látogatott el Bolognába, azonban egy dolog biztosan közös: mindannyian rengeteg gyerekkönyvvel és még annál is több inspirációval tértek vissza, amelyeket a most közkinccsé tettek.

Az asztalon tornyokban álltak a szebbnél szebb illusztrációkkal ellátott holland, angol, spanyol, francia és Bolognához híven természetesen az olasz mesekönyvek, amelyek kézről-kézre jártak az est folyamán. A résztvevő érdeklődők, könyvgyűjtők és -rajongók ugyanis az autentikus könyvvásári élmény jegyében végiglapozhatták az illusztrátorok idei gyűjteményét, hogy ne csak a szavak beszéljenek, hanem valóban megelevenedhessen Budapesten is a bolognai hangulat. Olyan könyvekbe lehetett belepillantani, mint Gosia Herba és Mikolaj Pa szerzőpáros Van Dog című meséskönyve, David Calí és Nadia Mazzegna E vissero per sempre felici e contentije (És boldogan éltek, amíg meg nem haltak), Luciana Feito UnTesorója (Egy kincs), Anders Holmer Karavanja (Karaván), Icinori Graziéje (Köszönet) vagy
Andrea Antinori Solo una nochéja (Egyetlen éjszaka). Természetesen a 90 ország közel 1500 kiadójának többszázezer kiadványához képest ez csak egy apró betekintés, ugyanakkor jól reprezentálták a változatos és szemet gyönyörködtető bolognai felhozatalt.

A magyar illusztrátorok elmondása szerint a könyvvásár elsősorban ihletforrásként szolgál számukra, hiszen a nemzetközi képviselet révén rengeteg új impulzus éri a kilátogató érdeklődőket, szakmabeliket. Ez nemcsak személyes motivációt és inspirációt jelent, hanem sok esetben lehetőséget teremt nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítására, külföldi szerzőkkel és kiadókkal való együttműködésre egyaránt.

Dicső Tündét a Bolognai Gyerekkönyvvásár mindig ráébreszti arra, hogy a gyerekkönyvek illusztrációit is érdemes eltolni egyfajta képzőművészeti irányba. Mivel a szövegek és a képek aránya megoszlik, így az illusztrációk kitüntetett szerepet kapnak, kiváltképp a szabad interpretáció szempontjából. Az illusztrátorok szerint mindig érdekes látni, hogy különböző kultúrák milyen irányba viszik tovább, hogyan teremtik meg a gyerekkönyvek vizuális világát, hiszen merőben más egy japán képregény, egy latin-amerikai vagy egy európai meséskönyv.

Az érdeklődő közönség soraiban jó pár feltörekvő grafikus, pályakezdő illusztrátor is ült, akik nem maradtak gyakorlati tanács híján, ugyanis a személyes élmények mellett a legfontosabb praktikai tudnivalók is elhangzottak. Többek között kitértek arra, hogy hogyan érdemes összeállítani egy portfóliót, milyen hazai pályázati lehetőségek vannak a Bolognai Gyerekkönyvvásár kapcsán, vagy hogyan lehet illusztrátorként bekerülni a magyarországi standra. A Petőfi Kulturális Ügynökség évről-évre hirdet meg pályázatokat az illusztrátorok számára, ami megkönnyíti a kijutás lehetőségét, illetve helyet biztosít a különböző munkák számára a magyarországi standon belül. A Petőfi Kulturális Ügynökség emellett összegyűjti a legszínvonalasabb magyar mesekönyveket, amelyek kiemelt helyet kapnak a könyvvásáron. Idén a New Hungarian ChildLit című katalógusban kaptak helyet a 2025-ös gyerekirodalom magyar legjei.

A pályázati lehetőségen túl az érvényesüléshez vezető legegyszerűbb út a portfóliókon keresztül vezet, amelyeket különböző megbeszélések alkalmával be lehet mutatni egyes országok kiadói képviseletének. Egy-egy portfólió összeállításakor több választási lehetőség is előáll, például a nyomtatott vagy a digitális portfólió, a strukturálás szempontjából pedig a tematikus vagy a kronologikus összeállításokon érdemes elgondolkodni, de a korábban készült munkákat, mesekönyvillusztrációkat is szívesen látják a kiadók.

A fotókat a cikk szerzője készítette.