Az irodalmi pályázat rövidlistás szerzőinek felolvasását Borbáth Péter moderálta, kiemelve az előolvasók (Vass Norbert, Gondos Mária Magdolna, Veszprémi Szilveszter, Pinczési Botond és Górász Péter), valamint a főzsűri (Fenyvesi Orsolya, Győrffy Ákos és Korpa Tamás) munkáját. A beérkezett pályamunkák közül a zsűri Endrey-Nagy Ágoston Vitrinek című szövegét választotta az első helyre, a felolvasást követően Erdődi-Juhász Ágnes vehette át a közönségdíjat Délibáb című novellájáért. A nyertes szerzők felolvasását követően Demeter Zsuzsa (Nem gyereknek való vidék), Hamvas Réka (A döntés súlya), Horváth Adél (Hűség), Kopriva Nikolett (Alvók idején), Kovács Eleonóra (Vizualizáció) és Szerényi Tamás (Safety first) szövegei hangzottak el. Végül Borbáth Péter a meg nem jelent rövidlistások (Abrudán Katalin, Szabolcsi Viktória és Szilágyi-Burján Máté) műveiből olvasott fel részleteket.

A regényhős, aki megmentette a szerzőt

Andris Kalnozolsszal, a Szólíts Naptárnak című, Kis Orsolya fordításában megjelent regény (Prae Kiadó) szerzőjével Makai Máté beszélgetett. A lett író beszámolt az egészségügyi problémáiról, amelyeken debütkötete írásának idején ment keresztül, majd az elbizonytalanító kiadói visszajelzésről, ugyanis rossz ötletnek tartották, hogy a világjárvány idején, 2020 karácsonya előtt jelenjen meg a regény. Kalnozols hajthatatlanságának köszönhetően végül publikálták a kötetet, amelyből azóta több mint húszezer példányt adtak el.

A szerző elárulta Oscar, a főhős megszületésének kontextusát, és azt is megemlítette, hogy kezdetektől biztos volt benne, hogy a napló műfaját fogja felhasználni a narráció során.

A célja egy olyan karakter megalkotása volt, akinek a perspektíváján keresztül sok minden az olvasó megközelítésében is letisztulhat.

„Egy olyan hőst alkottam, aki megmentette az életem” ‒ számolt be Kalnozols regényének kulcsfigurájáról. Miután a regény pozitív fogadtatásáról is beszélt, elmesélte, hogy jelenleg második regényén dolgozik, amely eredetileg elbeszélésként indult, majd egy nagyobb írássá kezdett alakulni. Emellett azt is megjegyezte, hogy a Szólíts Naptárnak filmadaptációja várhatóan 2026-ban fog megjelenni. A szerzővel készült nagyinterjú itt olvasható.

Egy cenzúrán túljutó tetralógia

A hódító (Íbisz Kiadó) és A világ suttogása (Scolar Kiadó) szerzőjét, Almeida Fariát Urbán Bálint kérdezte a totalitárius rendszerről, a kortárs portugál irodalom dinamizmusáról és a magyar fordításban idén megjelent Passió (Szófa Kiadó) című kötetéről. Faria kortársainak eltávolodásáról számolt be attól a ponttól kezdve, amikor fiatalon ellenezni kezdte annak a diktatórikus rendszernek az elveit, amelyben élt, majd azokat a diszkriminációkat részletezte, amelyeket egyetemi évei alatt volt kénytelen átélni.

Faria elmondása szerint a Passió című munkája a köteteket érintő felszínes cenzúrának köszönhetően jelenhetett meg az 1960-as években, és botrányt váltott ki ugyan, mégis sikerült szervesülnie a portugál irodalomba. Azt is elárulta, hogy

alkotói munkájában nagy hatást gyakorolt rá Fernando Pessoa egyik alteregójának, Álvaro de Camposnak, William Faulknernek, valamint José Jiménez Lozanónak munkássága.

A szerző arról is beszámolt, hogy az eredeti nyelven 1990-ben megjelent A hódító (O Conquistador) fordulatot jelentett a művészetében az előzetesen komplex hangvételt és felépítést illetően, amely a Luzitán tetralógiában öltött testet ‒ ezen sorozat első kötete a már említett Passió (A Paixão, 1965). A beszélgetés zárlatában Lukács Laura, a portugál szerző műveinek magyar fordítója beszélt arról, milyen sorrendben olvasta és fordította egykori egyetemi tanárának köteteit.

Szarajevó és az irodalom bástyái

Miljenko Jergović-tyal, a Míg a háború meg nem öregszik bennünk című kötet (Jelenkor Kiadó) szerzőjével a fordító, Csordás Gábor beszélgetett. Jergović koncepciójában ez a regény a Szarajevói Marlboro folytatásaként olvasható, amint arra az idén megjelent regény alcíme (Szarajevói Marlboro újratöltve) is árulkodik. Bár a két kötet között eltelt harminc év alatt Jergović stílusa sokat változott, arról számolt be, hogy a Míg a háború…-ban tudatosan folyamodott ahhoz a hangnemhez és atmoszférához, amelyet a Szarajevói Marlboróban teremtett meg.

A későbbiekben fiatalkorának Szarajevójára multikulturális közegként hivatkozott, amely ellenáll mindenféle sztereotípiának, majd a montenegrói néplélekre is kitért, kiemelve, hogy

az egykor Jugoszláviához tartozó országban „még a kéményseprők is doktorálni tudnának a délszláv háború történelméből”.

A beszélgetés vége felé Jergović felhívta a figyelmet a műfordítók fontosságára: az irodalom addig él, amíg vannak műfordítóink, akikre az irodalom bástyájának utolsó védőiként hivatkozott.

Just One More Twist

A PesText Őszi Fesztiváljának utolsó kötetbemutatóján Patkó Ágnes beszélgetett Cara Hunterrel, többek között a Gyilkosság a családban és A gyilkos üzlet című regények szerzőjével. A moderátor a csavarok és fordulatok királynőjének titulálta az angol szerzőt, aki beszámolt a különböző foglalkozásokról, amelyekben az írás előtt próbálta ki magát, majd arról beszélt, hogyan fordult a történelembe ágyazott detektívregényektől a jelenben zajló cselekmények felé.

A harminc nyelvre fordított és több mint egymillió példányban eladott regények szerzője az alkotói folyamatába is betekintést engedett. Elmesélte, hogy bár eleinte jól bevált módszernek tűnt egy szinopszis köré építeni a regény világát, legújabb művében,

A gyilkos üzletben engedte, hogy az írás folyamatában alakuljon a kronológiai értelemben vett történet,

amely bonyolultabb procedúrának bizonyult, mégis azt állította, hogy ha tehetné, kezdetektől ezzel az eljárással alkotna.

Finnországtól Portugáliáig, Angliától Lettországig, fiatal pályakezdőktől a több mint hatvan éve alkotó szerzőkig számos izgalmas kultúrával, személlyel és történettel ismerkedhettek meg mindazok, akik nyomon követték a PesText Őszi Fesztiválját november 6 és 8 között Budapesten. A hatalmas közönség biztató jövőképet tárt a szervezők, szerzők, műfordítók és moderátorok elé, miszerint a világirodalmat olvasók magyar tábora talán még sosem volt ennyire élénk, és valószínűleg még soha nem várta ennyire a folytatást.

Fotó: Vörös Dóra, PesText