bezár
 

film

2008. 10. 16.
Együtt kell jó filmeket készíteni
Beszélgetés a Moveast bosnyák zsűritagjával, Jasmin Durakovič-csal.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Együtt kell jó filmeket készíteni Jasmin Durakovič tavaly még a Moveast nemzetközi versenyprogramjában szerepelt és aratott szakmai sikert, idén már a zsűri tagjaként értékelte a filmeket. A 4. Moveast Nemzetközi Filmfesztiválon élményeiről, tapasztalatairól és a bosnyák film helyzetéről kérdeztük.
PRAE.HU: A tavalyi Moveast-en (a lengyel Jóvátétellel megosztva) ön elnyerte a legjobb filmnek járó díjat a Nafakával. Milyen érzés immáron a zsűri tagjaként újra Pécsett lenni?

Jasmin Durakovič: Tavaly nagyon rövid időt töltöttem itt, most viszont mint zsűritag, van elég időm alaposabban megnézni a várost, beszélgetni az emberekkel, átérezni a hely atmoszféráját. Mindeközben egyre jobban megismerkedem a magyarokkal, néhány új filmrendezővel, az itteni diákokkal, egyszóval jó itt lenni a fesztiválon, és jó látni a Közép-és Dél-Európából érkező rendezők első filmjeit. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy van egy ilyen típusú fesztivál, mert a filmek rendkívül változatosak, és meg kell teremteni nekik a heszlyet és a lehetőséget, hogy általában véve az európai film egy teljes, átfogó képet nyújtson, ne csak az egyik vagy másik oldalra tekinthessünk rá.

 

PRAE.HU: Még mindig a bosnyák Rádió és Televízió Szövetségénél dolgozik?


Még igen, de már nem ugyanabban a pozícióban. Azelőtt hét évig voltam a Szövetség igazgatója, most az új elnöknek vagyok a tanácsadója, segítője. Jelenleg a következő filmemet készítem elő, ezért inkább ezzel vagyok elfoglalva, mint más tévés produkciók gyártásával.

 

PRAE.HU: Lassan a fesztivál végéhez érünk. Eddig hogy tetszik önnek? Milyen a hangulat?


Jó a hangulat, és tetszik az, hogy a filmek mind nagyon mások, eltérnek egymástól nyelvben, stílusban, minőségben, és abban, ahogyan elmesélnek egy történetet. Nagy öröm ennyi különböző témájú filmet látni fiatal rendezőktől, ezért kicsit el is szomorít, hogy csak tizenkettőt válogattak be a versenyprogramba.

Jasmin Durakovic tavaly

 

PRAE.HU: Miután megnézte a filmeket, azonnal meg is vitatja őket a zsűri többi tagjával?


Igen, mindig van egy találkozó, ahol beszélgetünk a filmekről. Tudod, én olyan ember vagyok, aki mindig megpróbálja megtalálni azt, hogy mi a jó egy filmben, persze ezzel együtt kritikusnak is kell lenni. Ki kell térni arra, hogy mi működött jól vagy rosszul, mit akar a rendező elmondani, hogyan mutatja meg azt a nézőjének. Elég sokat szoktunk ezekről beszélgetni, elsősorban azért, mert mindannyian más országokból jöttünk, más tapasztalataink vannak az életről, a filmekről, és ezért nagyon érdekes látni, hogy miként vitatjuk meg a filmeket.

 

PRAE.HU: Az utóbbi években a bosnyák filmek egyre híresebbek és népszerűbbek lettek. Példának okáért ott van Danis Tanovič Senkiföldje (2001) vagy a tavalyi Moveast-en szintén díjat nyert Szerelmem, Szarajevó (2006), Jasmila Sbanič alkotása. Mi gondol a bosnyák filmgyártásról? Mi lehet az oka ennek az előretörésnek?      

 

Kevés pénzt fektetnek a filmbe, de hogy ennek ellenére mik a sikerek okai, azt sajnos pontosan nem tudom megmondani. Talán a kulturális változatosság, Bosznia és a környező országok történelme, az új rendező generációk eljövetele. Paradox módon, de valahogy ezek segítenek az alkotóknak, és talán ez az egyik oka annak, amiért a bosnyák film olyan sikeres nemzetközileg is. Kis ország vagyunk, de népszerűek. Azt azonban még feltétlenül meg kell említenem, hogy a mi régiónkban élnek szerb, horvát, és szlovén rendezők is, és fontosnak tartom azt, hogy erős csapatokba tömörüljünk, és ne maradjunk egyedül. Együtt kell jó filmeket készíteni, és ebbe beletartoznak a környező országok is, mint Magyarország vagy Románia, mert csak így tudunk erősek lenni Európában és világszerte.

 

PRAE.HU: Akkor ezek szerint a közeljövőben számíthatunk újabb bosnyák rendező tehetségekre?

 

Ebben biztos vagyok. Egyrészt ott van a szarajevói filmfesztivál, másrészt minden évben újabb és újabb rendezők bukkannak fel. Ebben az évben ketten már Velencét és Cannes-t is megjárták, úgyhogy bizakodó vagyok a bosnyák film jövőjével kapcsolatban.

Durakovic

 

PRAE.HU: És mit tudna nekünk elmondani a magyar filmekről?
 

Ismerek néhányat a múltból, és elmondhatom, hogy némelyik az európai film legjobbjai közé sorolható. Mészáros Márta, Bacsó Péter és Jancsó Miklós filmjei mind ide tartoznak, de akár említhetném a kiváló operatőröket is. Ismerem néhány mostani új rendező, például Pálfi György vagy Mundruczó Kornél alkotását is, melyek kiemelkedőek a nyelvezetük, a témájuk, és az újdonságaik miatt. Egyszóval Magyarország igen érdekes színfoltja a régiónak.

PRAE.HU: Tudna néhány szót mondani a következő filmjéről?

Ez egy szerelmi dráma lesz a mai modern Szarajevóban. De nem csak erről fog szólni, hanem az emberekről, a vallási és kulturális különbségekről is, mert Boszniában ez nagyon erősen jelen van. Jövő februárban kezdünk el forgatni, és reménykedem abban, hogy lesz magyar partnerünk is.

PRAE.HU: Akkor elképzelhető, hogy jövőre is láthatjuk önt a fesztiválon?


Nincs kizárva, mert most még több okom van arra, hogy legközelebb eljöjjek Pécsre.      

nyomtat

Szerzők

-- Zalán Márk --


További írások a rovatból

A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
Beszélgetés Hevér Dániel rendezővel és Kertész Zsanett forgatókönyvíróval a Valami madarak című filmjükről
Hayao Miyazaki: A fiú és a szürke gém

Más művészeti ágakról

Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés