A Görög Etelka néven született fotóművész, aki férje Kandó Gyula festőművész után változtatta meg nevét, már külföldön élt és dolgozott, amikor 1956. novemberében az osztrák-magyar határ mentén lefényképezte a forradalom leverése után menekülni kényszerült magyar családokat.

"Ata Kando üzenete ma is érvényes: együtt lehet segíteni" - hangoztatta a kiállítást összeállító Csizek Gabriella kurátor az MTI-nek.

Elmondta, Ata Kando háromgyermekes anyaként sietett a határhoz, ingyen végezte munkáját, és ugyanilyen gyors döntéssel jelentette meg még ugyanabban az évben a felvételeket tartalmazó úgynevezett Piros könyvet, amelynek bevételét a magyar menekültekre fordították.

Csizek Gabriella hangsúlyozta, Ata Kandó "az első volt, aki tudatosan használta a fotográfiát arra, hogy hasson, hogy segítséget generáljon vele".

A 2017-ben elhunyt művész munkásságát bemutató kiállítás tartalmazza az Odüsszeia című képciklust is, amelyet szintén 1956-ban, egy Olaszországban töltött nyáron gyermekeivel közösen készített. A Homérosz eposzára épülő képekben a gyermeki képzelet, az utazás, a családi emlékezet és az otthonkeresés kapcsolódik össze.

A Római Magyar Akadémián november 15-ig látható kiállítás az 1956: Odüsszeia Ata Kandó személyes és kollektív történetei című kiállítás adaptációja, amelyet 2025-ben mutattak be a pécsi m21 Galériában.

Fotó: Ata Kandó, Görög Etelka (self portrait)