A Florida Kioszk védők csoportja előterjesztést nyújtott be Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatához, amelyben kérelmezi a Florida Kioszk helyi védettségének megállapítását. A hely a Városmajorral szemben, a Retek utca és a Trombitás utca közötti lejtős telken (a későbbi Körszálló telkén) 1929 májusában nyitott. A mediterrán villákat idéző épület az 1920-as évek végének és az 1930-as éveknek népszerű zenés-táncos szórakozóhelyévé vált. Nem csupán vendéglátóhely, hanem a két világháború közötti budai társasági és kulturális élet jelentős helyszíne volt. Ez az idill egészen 1944-ig tartott, amikor bombatalálatot követően az épület megsemmisült.

A Florida Kioszk helyén később bolgárkertészet működött, majd 1962-ben megkezdődött a Körszálló építése. A helyszínt és a funkciót a központi direktíva határozta meg, az épület terveit a KÖZTI-ben tevékenykedő Szrogh György jegyezte. Az egykori luxuszálloda a 2020-as évekre már csak munkás- és diákszállóként működött, amíg 2026 nyarán le nem bontották. Ám hiába bontották le, helyi védett státuszát az önkormányzat szerint nem vesztette el. Ezzel nyitva maradt az út a Market Asset Management Zrt. előtt, hogy az megépítse a Körszálló replikáját (és kizárólag csak azt), amelyben luxuslakásokat kíván kialakítani.

Forrás: Országút Anno

A döntés értetlenséget szült az építészek és a civilek között. Többen kérelmezték, hogy az épülettel együtt a védettség is legyen semmis, mivel a torony épületrészének fizikai megsemmisülésével a korábbi helyi védelmet megalapozó építészeti, szerkezeti és városképi karakter, mint védendő érték, véglegesen és visszafordíthatatlanul megszűnt.

Ha nem a tényleges épület tényleges építészeti és műszaki megoldásai védettek, akkor pontosan micsoda?

Egy politikai alapon meghozott döntés, mely szerint a korábbi ősfás park helyén toronyépület álljon?

A Körszálló helyi védettségének fenntartása veszélyes precendenst teremt, és további kérdéseket vet fel. Ha elfogadott egy nem létező dolog védelme, akkor elképzelhető, hogy védhetőek olyan helyek is, amelyeket nem épületek determinálnak, hanem a genius loci, a hely szelleme? A Florida Kioszk nem csupán kialakítása miatt érdemes a figyelemre, hanem a korabeli leírások által feltételezhető aurája miatt is. Képzeljük el, ahogy Bolt taxinkból kiszállva a Retek utca felől, lépcsős bejáraton egy kandeláberekkel és egzotikus növényekkel körbevett sétányon keresztül közelítjük meg az éttermet, a Városmajor felé néző oldalon kovácsoltvas korlátokkal és bábos kőmellvédekkel szegélyezett teraszon Aperol Spritzet iszunk, majd a teraszok alatt, a hársfákkal beültetett kertben, a színes lampionokkal megvilágított tánctéren a 2000-es éveket idéző, retro house tánczenére mulatunk. Ugyanott, ahol Roger Moore és Tony Curtis körpanorámás tetőteraszon itták a Coca Colát és a whiskeyt, az eredetileg Florida névre hallgató, majd végül Budapest Szállóra keresztelt épületben. Meddig lehet visszamenni az időben, és védetté nyilvánítani valamit? Egy telken hány különböző kor, réteg kaphat védelmet?

Fotó: Vincze László

Amennyiben képesek vagyunk igazságként elfogadni azt a kognitív disszonanciát, hogy a folytonosságra hivatkozva védett marad egy korábban elbontott bizonyos épülettömeg és kontúr, ki lesz a védett mű tervezője? Szrogh György? A KÖZTI? Tima Zoltán? Építés közben is végig védett marad? Hogyan lehet megtervezni és megépíteni egy épületet, amely már tervezése és építése során is védett? A védelem képes öröklődni? Lehet védett valami, ami még nincsen?

Forrás: market.hu

A Florida Kioszk védők csoportja reméli, hogy beadványuk felhívja a figyelmet ezekre a kérdésekre, és a Florida Kioszk védelmét tárgyaló bizottságtól érdemi válaszokat kap.

A Florida Kioszk védők csoportja - Balogh Csaba, Borsai Szandra, Lente András, Nagy Ákos, Rabb Donát DLA, Scheibelhoffer Alexa, Varga Piroska DLA