bezár
 

színház

2008. 12. 28.
A mester félrelép
Búcsú Gézcsók a Nyugatnak a PIM-ben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A mester félrelép Kérdés, hogy amikor a Nyugat indulásának 100. évfordulóját ünnepeljük, biztosan szegény Kosztolányi panaszait, illetve félrelépésének történetét akarjuk-e látni. Nem hagy nyugodni, piszkál a levetkőzhetetlen sznobizmusom: engem Kosztolányi Dezső, a költő, a kritikus, a fordító érdekel. Nem baj, így sem rossz, legalább kaptunk egy kis századeleji atmoszférát.
Szkéné színház
A produkciót a Nyugat-év búcsúztatására mutatták be újra, és lehet, hogy ez a magyarázat arra, hogy miért Kosztolányi halálát és esendőségét állítja a középpontba. Egyébként meg nyilván nagyon nehéz jó költői estet összeállítani, és lehet, hogy az alkotók épp a költő műveiből való felolvasás közhelyét akarták elkerülni a napló- és levélrészletek, a „valós” párbeszédek szerepeltetésével.

Parti Nagy Lajos válogatta, szerkesztette a szövegeket, írt is néhány Kosztolányinak tulajdonított betétet, és négy színész olvasta fel és játszotta el őket. Így aztán meg is fogalmazódott bennem a felolvasószínház definíciója: az a műfaj, melyben a jelmezhez hozzátartozik a szemüveg - nem is rossz ebben az esetben: ad valami régi, mesés, anekdotás hangulatot.

A Petőfi Irodalmi Múzeum mint helyiség (és azt hiszem, mint intézmény is) nagyon értékes, sok mindenre alkalmas. Most is úgy tűnt, hogy a Lotz-terem bordó kárpittal bevont falai, a csillár, a függönyök a lehető legbensőségesebb atmoszférát adják a múlt század elejét megidéző esthez.  A darabot magát nem volt könnyű érteni, mert nem igazán lehetett hallani a magukba fordult, nyilván az alakított figurák iránt érzett hódolat és sajnálat miatt pátosszal játszó színészeket. Lehetett ellenben hallani a géphangú bejátszásokat: ilyenkor hol Kosztolányi, hol a felesége, hol az orvos szólt. Részemről azonban kétséges, hogy az efféle technikázásra szükség van-e egy amúgy is felolvasásra épülő színházban, ahol ráadásul van egy narrátor szereplő is, és nem csak felesleges, zavaró tényező lesz-e általa.
Kosztolányi és családja beachel
Lehet, hogy épp ez az említett meghatottság az oka, hogy nem késztették hangos kacajra a nézőket azok a poénok, amelyek például az Örkény Színház Nyugat-estjében is elhangzanak, így a címszereplő Gézcsók-anekdota vagy Kosztolányi műtéte utáni első „Mehr Luft” mondata sem. Ezt azért sajnáltam, meg azt is, hogy az amúgy is humoráról, játékosságáról híres első Nyugat-nemzedék reprezentánsa itt mást sem tett, csak szenvedett.  Nagyszerű zárás volt viszont a Szeptemberi áhítat bejátszása - egy tiszta Kosztolányi. Áhítat.

Gézcsók
Felolvasószínház

Valódi és ál dokumentumok alapján írta és válogatta Parti Nagy Lajos

Kosztolányi: Máté Gábor
Narrátor: Vallai Péter
Harmos Ilona: Bodnár Erika
Radákovich Mária: Vándor Éva

Zene: Faragó Béla
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Sorozatszerkesztő: Petrányi Ilona

Rendező: Magos György

Petőfi Irodalmi Múzeum
2008. december 10.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mátrai Diána Eszter --

Budapesten születtem, itt végeztem angol, magyar és színházi dramaturg szakot. 2008 óta vezetem a prae.hu színházi rovatát. Szeretem Mozartot, Shakespeare-t, a somlói galuskát és a világbékét. S hogy magamról is mondjak pár szót: távol áll tőlem az önirónia.


További írások a rovatból

Interjú Geréb Zsófia színház- és operarendezővel magyarországi és külföldi tanulmányokról, lehetőségekről, tervekről
Interjú Vági Bencével az újcirkusz formáiról, az alkotóművészek sokszínűségéről, a fiatalok lehetőségeiről
színház

A kritikus lét elviselhetetlen könnyűsége A kritikus lét elviselhetetlen könnyűsége
Ön/kritikusan a kritikáról beszélgetés a Három Hollóban 2020. január 14-én
színház

Én akarok lenni a legjobb gyerek a világon! Én akarok lenni a legjobb gyerek a világon!
Egy méhkaptár traumatikus hétköznapjainak krónikája – A méhek istene a Kolibri Pincében

Más művészeti ágakról

Kövek. Barkácsolás, gyűjtögetés és Adalbert Stifter
Gyöngyössy Bence: A feltaláló
Guy Ritchie: Úriemberek


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés