bezár
 

irodalom

2009. 03. 22.
Nem semmi
A Cervantes Intézet előadása <i>A semmi</i> című regényről és nemrég elhunyt szerzőjéről.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem semmi Hatvanöt éve megjelent regényről tartott előadást a Cervantes Intézetben Jordi Garcia, a Barcelonai Egyetem tanára és Cristina Cerezales írónő, Carmen Laforet lánya. A semmi egy diáklány története, mely a polgárháború utáni Barcelona lakóiról, a szabadságról és a kiábrándulásról szól.

A spanyol nyelvű előadások apropóját most nem magyar megjelenés, hanem az eredeti mű kiadásának 65 éves évfordulója adta. A semmi már több mint két éve olvasható magyarul, a Patak könyvek kiadó Spanyol elbeszélők című sorozatának első köteteként jelent meg Pávai Patak Márta fordításában. Carmen Laforet 1944-ben, huszonhárom évesen írta első regényét, mellyel rögtön meg is nyerte a rangos Nadal-díjat. A részben önéletrajzi ihletésű mű egy fiatal lány, Andrea története, aki vidékről menekülve érkezik rokonaihoz Barcelonába, hogy ott egyetemre járjon.

Az első előadó, Jordi Gracia (Universidad de Barcelona) elsősorban történészként közelített A semmi szövegéhez, mely Cela Pascual Duarte családja című realista regényével együtt a polgárháború utáni első írógeneráció alapművének számít, amit egyszer minden spanyol középiskolásnak el kell olvasnia.
Carmen Laforet: A semmi

A mű annak ellenére vált kordokumentummá, hogy a főszereplő Andrea szabadságra törekvő személyisége, a világhoz való naiv viszonyulása szöges ellentéte a korszak nyomott hangulatának, melyet a legyőzöttek hallgatása valamint a győztesek harsány propagandája jellemez. Ennek illusztrálására Jordi Gracia a könyv első mondatait idézte, azt a jelenetet, amikor Andrea megérkezik ebbe a polgárháború utáni városba: „Először utaztam egyedül, de nem ijedtem meg, épp ellenkezőleg: izgalmas élmény volt, élveztem a határtalan szabadságot az éjszakában...”

A regény szövege így lesz a korszak hivatalos retorikájának ellenpólusa, a mindennapok keserű szkepticizmusának mesterkéltség nélküli megírt tapasztalata. A semmi lemondó, szkeptikus hangja ráadásul szervesen kapcsolódik a polgárháború előtti spanyol irodalomhoz, Azorín és Pío Baroja munkásságához.
Carmen Laforet

A másik előadó, Cristina Cerezales az életrajzi vonatkozásokról és a regény utóéletéről beszélt, és részleteket olvasott fel saját közelmúltban megjelent művéből. A Música blanca (Fehér zene) levelek, irodalmi művek és beszélgetések segítségével idézi fel édesanyja, Carmen Laforet utolsó éveit és súlyos betegségét. Cristina Cerezales megemlíti, hogy a Nada korai sikere az írónő egész életére hatással volt, és később egyre súlyosabb teherré vált. Nyomasztotta a sikerrel járó hírnév, és nem tudta elfogadni azt sem, hogy az utókor éppen fiatalkorában írt művéről fog rá emlékezni.

A hallgatóság között jelen volt Cristina Cerezales testvére, Marta Cerezales is, akit legutóbb 2007 őszén hallgathattunk meg egy polgárháború spanyol irodalmáról rendezett beszélgetésen. Szintén ott volt Pávai Patak Márta, A semmi fordítója is. 

Carmen Laforet: A semmi. Fordította Pávai Patak Márta. Patak Könyvek. Leányfalu, 2006.
Cristina Cerezales: Música blanca. Destino. Barcelona, 2009.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Jánossy Gergely --


További írások a rovatból

irodalom

Tanítanak-e a könyvek? Tanítanak-e a könyvek?
Kerekasztal-beszélgetés a tankönyvpiacról
irodalom

A titok szaga A titok szaga
Mondatok a csodálkozásról – A) kritika
irodalom

Egy sakkjátszma kimeneteléről Egy sakkjátszma kimeneteléről
Celler Kiss Tamás A mérgezett gyalog című kötetének bemutatójáról
irodalom

Ez nem egy szomorú élet Ez nem egy szomorú élet
Kormányos Ákos kötetbemutatója Szegeden

Más művészeti ágakról

art&design

Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Háttérinterjú Szántó András szerzővel és kulturális stratégiai szaktanácsadóval karrierútjáról, a globális művészeti színtérről és a CEE régió nemzetközi láthatóságáról
Interjú Varga Judittal a siker lehetséges jelentéseiről, a zenei egyetemek szerepéről és a női zeneszerzők helyzetéről
Tiszeker Dániel: Nagykarácsony
gyerek

Csodás anyagok birtokában vagyunk Csodás anyagok birtokában vagyunk
Interjú Boldizsár Ildikóval, a Mese című folyóirat megalapításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés