bezár
 

art&design

2010. 04. 20.
Látogatás transzcendenciában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Látogatás transzcendenciában A barcelonai Juan Miró alapítvány épülete 1975-től fogad vendégeket. A világ legnagyobb Miró gyűjteményét maga a művész alapozta meg adományaival, melynek terjedelme mára egész elképesztő méreteket öltött: több mint 10 000 alkotás található meg itt: 217 festmény, 178 szobor, 9 textil, 4 kerámia, majdnem az összes grafikai munkája, és több mint 7000 rajz, skicc, jegyzet.
Az épület két részre oszlik, a kisebbik szárnyban időszaki kiállítások követik egymást, míg az épület szinte minden más termét Miró alkotásai töltik ki. Az alkalmi tárlat Freskók címmel 2010. júniusig látható. A felkért festők a világ minden tájáról érkeztek, hogy a termek falára alkossák meg XXI. századi falfestményeiket. A 10 terem két részre lett osztva. Az elsőben voltak kézzel festő mauritániaiak; templomi díszeket bemutató thaiföldi alkotó; színes háromszögeket festő német. Valamint egy mexikói, aki növényeket tesz buszokba, virágból készít párnát; továbbá bosznia-hercegovinai és szingapúri graffitisek.
 Bosnia
A termek másik részében láthattuk a spanyol-francia páros geometriai formáit; az amerikai falra festett félelmeit, melyek a szövegbuborék rendszerével nagy témakörök köré lettek csoportosítva, míg a szemben levő, szintén fekete falon az 50 év alatt összegyűjtött ufó-ábrázolásokat festette le, datálva. Őt követték az olasz nő egymásra ragasztott tapétái, és az angol fekete-fehér karcolathoz hasonló egész falat betöltő képei. Az utolsó teremben egy svéd művész interaktív tárlata látható: az egész falat darts táblák borítják, a földet pedig darts tűk. Minden látogató a kedve szerint játszhat. A kiállítás végén egy rövid filmen meg lehet tekinteni az alkotókat munka közben. Martina Millá, a kiállítás kurátora szerint a különböző országok eltérő művészeti irányzatai által képviselt falfestmények itt párhuzamba kerülnek egymással, az így létrejövő egység pedig úgy tárja elénk a freskókat, ahogy eddig biztosan nem láttuk őket.


Maga a múzeum a Monjuic hegyen épült fel, tervezője Miró közeli barátja, Josep Lluís Sert, aki a Spanyol Állami Pavilont is tervezte az 1937-es párizsi Világkiállításra, amin többek között Picasso Guernicája is ki volt állítva. Az épület a világosság, és a körbejárhatóság elvén épült, középen egy patioval, ahol más alkotók kortárs szobrai is helyet kaptak, így a Világkiállításon bemutatott Alexander Calder Higany kútja is.  A mediterrán térség jegyében a múzeum színe a szürke és a fehér lett. 10 évvel az Alapítvány megnyitása, és két évvel Miró halála után szükséges volt bővíteni, így Sert diákja (az alapítvány jelenlegi elnöke), Jaume Freixa továbbépítési terveinek megvalósításával a kiállítótér 45%-kal megnövekedet, valamint helyet kapott egy új könyvesbolt, és egy étterem is. A jelenlegi időszaki kiállítást megelőzően olyan hírességek munkái voltak itt kiállítva, mint Henry Moore, Matisse, Duchamp, Warhol vagy a legújabb időkből a dán-izlandi Olafur Eliasson, aki nemrég a londoni Tate Modern Turbina termében egy mesterséges Napot generált Időjárás Projekt néven, itt pedig A dolgok természete című fényjátékaival nyerte el a Miró-díjat.
Higany kút
Az épület a pincétől a tetőteraszig látogatható a szezonban, ott jártamkor azonban csak a két emelet termei voltak nyitva, így a tetőn levő Miró szobrok, és a pincében levő más kiállítások nem voltak hozzáférhetőek. Az így is több mint 20 terem azonban olyan szintű élményt nyújt, hogy az ember elégedett a látottak mennyiségével. A Mirót annyira nem ismerő szemlélő is megtalálhatja a magának való alkotást, mivel az a játékosság, ami felfedezhető a művekben mindenkit megérint. A gyermekkor gondtalansága mindenkiben felidéződik a képeket szemlélve.
szobor szoba
A termekben levő alkotások nagy részét maga Miró ajánlotta fel, mellette felesége, és legjobb barátja, a szintén festő és műgyűjtő Joan Prats is sok alkotást adott a gyűjtemény részére. A leghíresebb, és a világon egyedülálló része a tárlatnak a teljes, 50 darabos fekete-fehér kőnyomat, a Barcelona sorozat, melyből mindössze 5 másolat készült képenként.
Barcelona sorozat
A legkorábbi rajzok 1901-től vannak datálva, amikor is Miró mindössze 8 éves volt. A legelső képe, a Pedikűrös mellett ki van állítva több más korai kép is 21 éves koráig, amikor is első képét katalogizálták. A párizsi évek előtt a kubizmus hatott rá leginkább. A termekben haladva nyomon lehet követni, hogy változott át a festészete, mik hatottak rá a párizsi légkörtől a holland, 17. századi festőkig, és ezek a benyomások hogyan alakították át a művészetét. Az 1930-as évek alkotói válságot hoztak, ekkor kezdődött el az „öngyilkos festészet” általa definiált kora. A világűr, mint új festészeti tér lesz a témája, oda helyez mindent, így a háttér a semmi lesz, az űr, amiben amorf alakok mozognak.
street in pedralbes
A Konstellációk sorozatból csak egy darab, a Reggeli Csillag van az alapítvány tulajdonában, amit Miró ajándékozott feleségének, Pilarnak, ő pedig a festő halála után az intézménynek adta azt. Ez a sorozat a teljes kozmikus rendet akarja leképezni, amiben a figurák a Földet, a csillagok a végtelen mennyet szimbolizálják, tapinthatóvá téve azokat. A madár és a létra a fantázia erejével biztosítják a menekülési útvonalat a föld és a mennyország között.
Reggeli csillag
A teljesség felé ezután indul el, ekkor találja meg azokat a formákat, amelyekre ha ránéz az ember, akkor tudja, hogy az egy Miró, legyen szó szoborról, festményről, vagy textilről. A legutolsó termekben és a szobrász szobában (ami a legnagyobb tér) vannak azok a szobrok, és textilek, amik kitekintések voltak a festészetből, de a jellegzetes kézjegyek megtartásával. A világháború utáni években egyre másra készíti a világ minden tájára kültéri szobrait. A kerámiákkal egy barátja révén kezd foglalkozni, és együtt készítik el többek között az UNESCO párizsi székházának két kerámia falképét. 1972-ben kezd el textileket készíteni, amit a kollázs, festmény és a faliszőnyeg között helyez el. Könyvillusztrációi közül az egyik leghíresebb az Übü király 13 litográfiája. Egyik utolsó munkája Barcelonában a róla elnevezett parkban a Nő és madár című installációja. A 90. születésnapját nagyszámú kiállítással ünnepelte a világ New Yorktól szülővárosáig. Ugyan ezen év karácsonyán halt meg Palma de Mallorcán, teste az alapítványtól nem messze levő temetőben nyugszik.
Man and woman in front of a pile of excrement
Amit mi gyerekes, egyszerű rajzoknak láthatunk, amögött határtalan szenvedés, öngyilkos festészet áll, és hiába az a jelmondata, hogy nem talál ki semmit, mégis kitalálta a pajkos képeket, amik a szenvedésből nőttek ki, és amit mi látunk az Kosztolányi szavaival: a szenvedés hiánya, azaz a boldogság maga.
Önarckép
Murals/ Falfestmények
Kurátor: Martina Millá
Helye: Fundació Joan Miró, Barcelona, Spanyolország
A kiállítás megtekinthető: 2010/02/19 – 2010/06/06. 
Belépőjegy: 4 euro
 
Fundació Joan Miró/Joan Miró Alapítvány, Parc de Monjuic, Barcelona, Spanyolország
Az alapítvány elnöke: Jaime Freixa
Az alapítvány igazgatója: Rosa Maria Malet
A kiállítás megtekinthető: kedd-szombat 10.00-19.00, vasárnap: 10.00-14.30, hétfő: szünnap
Belépőjegy: felnőtt 8.50 euro, diák, nyugdíjas: 6 euro

nyomtat

Szerzők

-- Rácz Gergő --


További írások a rovatból

Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
Lugosi LUGO László utánkövetése – elhangzott az emléktábla avatásán
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban
art&design

Tetőtér-interjú Koleszár Stellával

Más művészeti ágakról

Világsztárok a Budapest Jazz Clubban: Oz Noy Trio
Haydn out, Muse in – múzsadilemmák
Hodászi Ádám: Kikönnyítve című drámája az Apertúra Bázison


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés