Az e heti lapszám írásait Stefanovits Péter grafikái kísérik, munkáiban az észszerűséget és őrületet olvasztja egymásba. Sinkó István Camus szavaival és egy Hamlet-idézet beemelésével igyekszik árnyalni Stefanovits munkáinak értelmezését, ami ezek fényében egy észszerűtlen világra adott ésszerűtlen válasz, de kaotikus voltában igazából rendszerezettség fedezhető fel.

A megannyi fekete-fehér mű „összefüggéseikből kiragadva, újraértelmezve, teljesen új megvilágításba helyez hétköznapi tárgyakat, eseményeket vagy csak formákat, képi elemeket”, ami arra buzdítja a szemlélőt, maga is szakadjon el a megszokástól, rábukkanva „a dolgok folyamatos átalakulásának valódi értelmére”.

A Súlyszivárvány után Pynchon újabb enciklopédikus metaregénye jelent meg Ellenfényben címmel magyarul, és a pozitív fogadtatása alapján az is egyre valószínűbb, hogy már jövőre újabb regényének fordítása érkezhet a magyar könyvpiacra (Shadow Ticket). A Pynchon-láz hazai eluralkodása okán Hegedűs Claudia Greskovits Endrével és Széky Jánossal beszélgetett. Szóba került a Pynchonnal való első találkozások története, majd a szövegek keltette fordítási kérdésekről és nehézségekről is értekeztek a fordítók. A pynchoni világépítés komplexitása, az ebben való kiigazodás nehézségei, a fényképzetek központisága, a pynchonra jellemző stílusváltások egyaránt a beszélgetés témáját képezték. Pynchon regényeinek nagy része a háború körül forog, így a kérdések is háborús témák apropóján merülnek fel: a Súlyszivárvány háborús világnarratívája után az Ellenfényben az első világháború előttig ugrik vissza az időben, majd egy utópisztikus fináléig viszi a cselekményt. „Az Ellenfényben az idő kiterjesztésére tesz kísérletet" – mondta Greskovits Endre, majd a címválasztásról mesélt, az „ellenfény” kifejezés mellett a bibliai vonatkozású Ama napig-cím használata is megfontolásra került. Az életművet áthatja a paranoia, Széky János szerint a szerzőnél ez „alaplogika, a fennmaradás kulcsa”. A beszélgetés végére a regényekbe belekódolt recepcióról, a Shadow Ticket fordításának állapotáról és a Beatlesről esik szó.

A 75 éves Báron Györgyöt Gelencser Gábor köszönti, aki oktatóként, a Magyar Újságírók Szövetségének filmkritikusi szakosztályának elnökeként, valamint filmkritikusként egyaránt szerves és elkerülhetetlen szereplője a magyar filmkultúra vérkeringésének.

Nem Báron György az egyetlen ebben a lapszámban, aki 75. életévét tölti, a rákövetkező oldalon Kukorelly Endre köszöntése olvasható Bakos Gyöngyi tollából. Az írás először a köszöntők poétikai természetét járja körül, majd lassan, a kérdések sorába fűzve tér az ünnepeltre, aki végül teljes valójában felsorolások és tőmondatok sokasága révén uralja el a szöveget: Kukorelly írói, politikai és emberi tevékenységéről egyaránt képet kaphat az olvasó, amit végül a Bakos Gyöngyi személyes érzéseivel átszőtt végszó tesz teljessé.

A 100 éve született Janikovszky Évának a Móra Kiadó és a Janikovszky Irodalmi Alapítvány tart emlékévet idén. Az emlékév Janikovszky János általi szokatlan bejelentési módjáról, az „új és megújult kötetekkel, hangoskönyvvel, hazai és határon túli szervezetekkel közös rendezvényekkel, színházi és animációs-filmpremierrel” bővelkedő, színes programokkínálatról és a kezdeményezés pozitív, életigenlő hangvételéről egyaránt beszámol Devescovi Balázs, majd a Janikovszky-életmű sokszínű megítélésein keresztül veszi számba az írói életmű jelenlegi helyzetét.

„Úgy vélem, több kategóriára lehet bontani korunk Janikovszky-értekelőit, -befogadóit: naiv rajongók, unók, mélységesen gyűlölők, gyanakvók és értékelők”. A Janikoszky-könyvek világszintű és hazai elérhetősége, a szerző kommunista múltja, műveinek kritikai recepciója egyaránt a szöveg témáját képezi.

Orcsik Roland két erős atmoszférájú költeményt közöl Pokoljárás Márióval és Skinny Puppy címen. A versek játékos nyelvi megoldásai ellenére tartalmilag ennek ellenpontjául sötét, emberi pszichét szétszálazó témákat feszegetnek.

A tárcatár első novellája Balássy Fanni Művelni kertjeinket, avagy nincs idő kultúrharcra, a József Attila-díjasokat is lefoglalja a fűnyírás című, keserű humorú munkája Ádám édenkerttel való elégedetlenségétől indul – aki elég hamar rájött valamire, s kiűzetett, míg mi többiek még száműzve is műveljük kertjeinket.

Az elbeszélő saját életét leuraló kerti munka, párkapcsolati (slag)problémák közepette, csípőre tett kézzel áll a teraszon, és csak gondolni tud az irodalmi munkára, aminek gyümölcse is csak díjátadó ünnepségeken megvitatott kertgondozás.

Becsy András tárcájában felbukkan pogácsa, stangli és menzatea, meg hajléktalan anyák, de ez már mellékesen, hiszen mi másért menne bárki konferenciára, ha nem az ingyen ételért? Az eleinte ironikusan felfestett tabló által csupán egy „coachingos gyűlés” egyik résztvevőjének szemszögéből látunk rá ezen események kulináris felhozatalára. Kevés szerep jut valódi szellemi épülésnek, és több az ingyen ételekkel telerakott asztalnak. A humoros kép hamar eltorzul, amint kiderül, hogy szociális munkások hajléktalanságról szóló megbeszéléséről olvasunk, ahol úgy lesz az ingyen pogácsa mellett lesöpörve ennek fontossága, mint asztalról a morzsa.

Acsai Roland Amikor Misi kisfiú volt című novellájának Misi nevű elbeszélője gyerekként szanatóriumba kerül a Szabadság-hegyen. Elzártsággal és hiánnyal küzd, egyedüllétében a vasárnapokról álmodik, amikor szülei meglátogatják, de hétköznapokon nincs semmi más, csak csalódás és várakozás. 

Mái Attila A fájl neve: ültess_fát.docx című írásában egy modern Raszkolnyikov története bontakozik ki, aki saját szakdolgozatát szeretné egy rabló gyilkossággal megalapozni. „A fiú arra ébred, hogy penge feszül a nyaki ütőeréhez" – ez a mondat keretezi a történetet, miközben feltárul a haldokló fiú belső világa és vele párhuzamosan a gyilkosáé is, aki akár fát is ültethetett volna.

London Katalin Legjobban Fábiánsebestyénre szeretek utazni című tárcájában egy utazás előkészületeit, és a vonatállomáson való veszteglést mutatja be, mindezt egy gyermeki várakozással átitatott nézőponton keresztül. 

Poós Zoltán verseit az ígéretek és a várakozás töltik ki, a Fellelt állapotban című verse a megállapodás biztonságában való feloldódást tematizálja, a Tálalási javaslat című költemény pedig az ezredforduló szilveszteri éjszakájának eseményein keresztül mesél belső változásokról.

Valahol a Szulimán utca elején eltöröltetnek mindent, ahogy a „verandán gitározó / bácsi” meghal, Valahol a Szulimán utca közepén átkokat szórnak, de belehalnak, hogy megpróbálták megbosszulni a megbosszulhatatlant, Valahol a Szulimán utca végén gyerekeket tesz tönkre az utca. Valahol mindhárom versben hozzákapcsolódik Lágy Kornél lírai énje ezekhez a történetekhez.

Lapis József Simonfalvi Ancsa A csodálatos nagymamó című gyerekkönyvének kritikáját nem csak a saját benyomásai alapján, hanem kislánya reflexióit is hasznosítva írta meg. A szöveg bevezetésében kitér a gyermeki befogadásra, a közös meseolvasásra és az ebből adódó „életgyakorlatra”. A mesegyűjteményt a reális és csodás elemek hatásmechanizmusának fényében vizsgálja.

A lapszám Ex librisét Németh-Marton Orsolya írta négy lengyel szerzőtől származó regényt véve górcső alá: Ziemowit Szczerek Hetes című regényét, Olga Tokarczuk Empuszion című művét, Adam Zagajewski A lelkesedés védelme című munkáját és a Kő a kövön című művet, amit Wieslaw Mysliwski írt.

Bedecs László Nemes Z. Márió Irgalom és számonkérés című kötetéről írva kiemeli a költő közéleti és politikai témájú verseinek újfajta megközelítésmódját. Szilárd Zsigmond Ignácz Ádám szerkesztésében megjelent A hallgatás terei – A kortárs zene nyilvánossága a Kádár-kori és rendszerváltás utáni Budapesten című kronologikusan szervezett, hét fejezetből és egy előszóból álló kötetét mutatja be, mely írásainak „zöme leginkább a körülményeket és a belőlük fakadó lehetőségeket, jobban mondva ellehetetlenítéseket rögzíti”, míg egyetlen írás tér ki csak arra, hogy miért fontos „szűrt tényhalmazokká szervezni egy kort”. Jakab György Az (apa)hiány szociológia című írásában Böröcz József Hát ez ilyen című családtörténeti könyvét sokrétegű alkotásnak írja le, amely „az apa- és identitáskeresést meg a magyar társadalomtörténeti folyamatokat” ábrázolja. Pálfalvi Lajos Kultúrmisszió cím alatt Gömöri György Soknyelvű életem. Önéletrajz 1990-ig életrajzi munkáját „feszélyező feltárulkozástól” mentes, mozgalmas időszakot megörökítő és kommentáló alkotásként írja le. Deczki Sarolta Sándor Iván Végig a Stefánián című regényének elemzését az ellenállásra futtatja ki: „Az író feladat az ellenállás. (…) Mint ahogyan a regény börtönbe vetett szereplői is ellenálltak, mint ahogyan a Napló írója is ellenáll. Akkor is, ha közben a világ a vesztébe rohan”. Benedek Szabolcs Naplónak indult, regény lett címmel ír Spíró György legújabb kötetéről, ami Repedt kályhámon macska ül címen jelent meg. A regény ismertetése mellett képet kapunk a megírás körülményeiről és a kiadás nehézségeiről.

Az aktuális lapszám kapható az Írók Boltjában és az újságárusoknál.

Fotó: Károlyi Csaba Facebook-oldala