bezár
 

irodalom

2011. 04. 10.
Szűkül a holland könyvpiac
Interjú Michele Hutchinsonnal, a holland Arbeiderspers szerkesztőjével
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szűkül a holland könyvpiac Az Arbeiderspers holland kiadó szerkesztője és nemzetközi kapcsolattartójaként Michele Hutchinson rálát a holland könyvkiadásra, mely számunkra is tanulságokkal szolgál. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a könyvszakmai ösztöndíjprogram keretében látogat, mely külföldi kiadók, szerkesztők számára teszi lehetővé a magyar könyvpiac megismerését. Interjúsorozatunkban a Budapest Editorial Fellowship Programme résztvevőit kérdeztük.
PRAE.HU: Egy rangos kiadó vezetőjeként hogyan látja Ön a holland könyvkiadás lehetőségeit ma? Gondolok itt a könyvek megbecsültségére, a példányszámokra vagy épp az e-book-ok térnyerésére. Mik az irányadó trendek?
 
Sajnos a hollandiai könyvkiadás nagyon is az eladási sikerlista uralma alá került az utóbbi évtizedben. Ráadásul ez a lista feltűnően stabil, néhány olyan címet is tartalmaz, amelyek harmadik éve az élen vannak az eladási statisztikákban. A kiadók korábban az irodalmi címek jóval szélesebb körét tudták megjelentetni, de a piac sokfelé tagozódásával az eladások a fősodorban is olyan visszaesésen mentek át, ami közelíti a kivitelezhetőség határát, ezzel még a fordítás költségeinek kitermelését is kérdésessé téve. Az Arbeiderspersnél is komolyan le kellett csökkentenünk a címeink számát, majd úgy döntöttünk, kevesebb könyvet adunk ki, azoknak a marketingjére azonban jóval nagyobb hangsúlyt fektetünk. Ez most a trend. Emellett természetesen nagyon fontos az egyensúly fenntartása is a szépirodalom és a komoly bevételeket jelentő bestsellerek között, a válság túlélésének szempontjából. Rengeteget gondolkodunk az új kiadandó címeken, nagyon nehéz döntés.
 
Van egy elkötelezett olvasói réteg Hollandiában, igazi irodalom-rajongók, akik rengeteg könyvet vásárolnak. Országunk népessége azonban kicsi: ha sikerül négyezer példányt eladnunk egy könyvből, már boldogok vagyunk, mivel a legtöbb cím ezernél is alacsonyabb példányban kel el. Az e-book-ok egy apró, de növekvő szeletet jelentenek a piacon, van három év lemaradásunk az Egyesült Államokkal szemben. Fontosabb kiadványaink mindegyike egyidejűleg megjelenik e-book-ként is, a papír-kiadás árának 80%-áért.
 
PRAE.HU: Kiket tart Ön az elmúlt évtized legfontosabb holland illetve külföldi szerzőinek?
 
Felsorolnék néhány híresebbet: Cees Nooteboom, Harry Mullisch, Adriaan van Dis, Dimitri Verhulst, Arthur Japin, Anna Enquist, Margriet de Moor, Tom Lanoye, J Bernlef, Remco Campert, Joost Zwagerman, Arnon Grunberg, PF Thomese, Frank Westerman, Geert Mak, A. F. Th. van der Heijden. A fiatalok közül Gerbrand Bakker, Peter Terrin, Kees van Beijnum, Gustaaf Peek, Hafid Bouzza, Esther Gerritsen, Herman Koch, Peter Buwalda.
 
A legjobban fogyó külföldi szerzőink Tatiana de Rosnay, Elizabeth Gilbert, Kim Edwards, Nicci French. Főként a felső-középosztálybeli, kommersz női vonal. Szépirodalom tekintetében David Mitchell és Johnatan Safran Foer elég jól ment, de érdekes módon van néhány fantasztikusan jó szerzőnk, akik valamiért alig fogytak pl. Jeffrey Eugenides, Jennifer Egan, Jonathan Lethem.
 
PRAE.HU: Ha jól látom, az Önök könyveinek majdnem fele külföldi szerzőtől származik. Mi a véleménye a kelet-európai irodalom hollandiai fogadtatásáról?
 
Rendszerint a már megjelent német nyelvű fordítások során figyelünk fel a külföldi szerzőkre, egyetlen ügynököt sem ismerek ugyanis, akik azon a területen dolgoznának, és igen kevés olyan olvasónk és fordítónk van, akik segítséggel tudnának szolgálni a megfelelő könyvek felfedezésében. Általában egy egyetemi professzort – Guido Snelt – szoktam megkérdezni, hogy kit javasol.
 
Többek között ez az egyik oka annak, hogy nagyon várom a budapesti látogatást: a kapcsolatok kiépítése végett ezzel a régióval. Igen kevés szerzőnk kiadási jogát tudtuk eddig eladni Kelet-Európában, ráadásul ez a viszony meglehetősen egyoldalú. Van is némi előítélet ezzel kapcsolatban, ami szerint a kelet-európai regények bonyolultak, szürreálisak, furcsák és a nagyon magas irodalom kategóriába esnek. De a klasszikus kelet-európai regények természetesen már rég le vannak fordítva és kaphatóak is.
 
PRAE.HU: Kertész Imre és Esterházy Péter után tervezik további magyar szerzők kiadását?
 
Természetesen, amint megtaláljuk azokat, akik passzolnak az elvárásainkhoz – nagyszerű történetek nagyszerűen elmondva. Van egy hármas elvárásunk ami irány adó számunkra a az esetleg kiadandó könyvekkel kapcsolatban: kell legyen szíve, feje, ökle.
 
PRAE.HU: Kiadóként mit gondol a flamand szerzők megjelenésének fontosságáról?
 
Van egy irodánk Antwerpenben, és nagyon is aktívan keressük az új flamand szerzőket. Igen komoly tehetségekre találtunk már eddig is közöttük, személy szerint rám jóval mélyebb benyomást tettek az utóbbi három év hollandiai termésénél. A flamand írók jóval kísérletezőbb, munkásabb vonalat képviselnek – a holland próza gyakran sznob, túl realista, túl magabiztos.
 
PRAE.HU: Mik az idei év legfontosabb kiadványai az Önök kiadójánál?
 
Idén a legfontosabb címeink Jennifer Egan és a finn Riikka Pulkinnen regényei valamint Michel Houellebcq – de most jelent meg egy nagyon ígéretes bemutatkozó regény egy holland szerzőtől is, The Parvenu címmel Mark Schalekamp-tól. Sokan Bret Easton Ellis Amerikai pszichójához hasonlítják.
 

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Simon Márton --


További írások a rovatból

irodalom

Csak mozgásként értelmezhető Csak mozgásként értelmezhető
Beszélgetés a nappaliban Tompa Andreával, 2. rész
Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről, Magvető, 2020
irodalom

„A fonat lesz az, amit én regénynek képzelek” „A fonat lesz az, amit én regénynek képzelek”
Beszélgetés Tompa Andreával a Költő a nappaliban eseményén

Más művészeti ágakról

Michelle Marly, Maria Callas, a díva regényéről
Interjú Pohárnok Gergellyel külföldi munkákról, az operatőri pálya sikereiről és – egyebek mellett – a Taxidermia izgalmas utóéletéről
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Minden egy Excel-táblázattal indult Minden egy Excel-táblázattal indult
Interjú Puklus Péter fotográfussal képzőművészetről, nemzetközi kapcsolatépítésről, a szabad alkotás lehetőségeiről és jövőbeli tervekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés