bezár
 

színház

2011. 12. 20.
És megvakítja mind…
Peter Shaffer Equusa a Tháliában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
És megvakítja mind… Valószínűleg mindannyiunknak vannak olyan élményei, amelyekről nem tudjuk eldönteni, szeretjük-e őket vagy sem. Amikor világosan látjuk, kicsit átejtenek, mégis vannak olyan pillanatok, amelyek miatt megbocsátunk. Peter Schaffer Equusa felszínes, magát komolynak feltüntetni akaró darab, színpadra és sikerre szánt késztermék, a Harry Potter Daniel Radcliffe-jével való színpadra állítás után pedig ismét sikersztorinak bizonyult a Tháliában.
Szkéné színház
Hármas tagolású játéktér fogad: a színpad hátsó részén a minden irányba mozgatható átlátszó üvegajtók mögül lép elő Dysart doktor, ugyanonnan, ahonnan a lovak is. Őrültséggel kevert szürreális fantáziavilág ez, álomszerű, hártyaként remegő valóság. A játékszín közepe homokkal borított hatalmas tér, lóistálló, orvosi szoba, családi ház egyben, egyetlen paddal, és néhány oldalra kiszorított bútordarabbal. Alan Strang és Dysart doktor küzdelmének legfőbb színtere, melybe olykor bekerül egy-egy másik szereplő is. Ők mindvégig a színpad előtt ülnek forgó bőrfoteljeikben, innen ugranak be a játékba, majd lépnek ki véglegesen belőle. Ha nem a színpadon játszanak, akkor figyelnek, esküdtek, bírák, ítélkezők egyszerre.

Equus

Kútvölgyi Erzsébet Dora Strangje a konvencióhalmazból kibújni nem tudó anya, felelősséget nem vállal, hiszen fel sem ismeri azt, legnagyobb problémája, hogy minden elől a vallásba menekül. Férje, Alan apja, az érzelmileg totálisan szétesett kommunikációs csőd. Kőszegi Ákos ebben a szerepben szépen építi fel a kezdetben támadó, majd fia előtt megszégyenült apafigurát. A fiú, Alan Szamosi Donáth alakításában csupa bizonytalanság, beesett mellkassal, görnyedő vállal megjelenő, szaggatottan beszélő, anyja bibliai meséit és a körülötte zajló világot rosszul, eltorzultan értelmező kamasz. Holecskó Orsolya Jillje korrekt megformálás. A fiú iránt gyengéd érzelmeket tápláló Jill nem értheti meg Alant, hozzá képest mindig védtelen kislány marad. A darab tetőpontján a megvakítások előtti pillanatban elmenekül, nem tud mit kezdeni a fiú másik arcával.

Ezzel Shaffer darabjának leginkább hatásvadász részéhez érkeztünk: az írás divatos akar lenni, pszichologizál, foglalkozik a szexualitással, a vallással, a pejoratív értelemben használt bestsellerektől megszokott módon helytelenül kapcsol össze okokat és okozatokat, felszínesen kezel problémákat. Mindezek mellett, ha az argumentációból egy-egy csavar kimarad, az sosem baj, majd a kedves nézők lesznek szívesek pótolni, hiszen érezhetik, komolyan veszik, értőnek tekintik őket.

Equus

Hesther Salomon, az ügyvédnő szerepében Béres Ilona, aki laza eleganciájával, könnyed humorával formálja meg az arany középutat szépen megtaláló szakembert: objektív véleményével képes ugyanis távol tartani magát az ügytől, ugyanakkor érzi annyira fontosnak, hogy egyik legjobb barátját, a sikeres Dysart doktort kérje fel a fiú ártatlanságának, pontosabban nem szándékos cselekedetének bizonyítására. A hat ló megvakítása ugyanis Alan félelmének jele: az általa az embernél is mélyebben tisztelt lények, a lovak ellen követett el bűnt akkor, amikor átadta magát a Jill iránti érzéseinek. Béres kemény nőiessége, határozottsága, támogatása egytől egyig szépen megformált Hestherré teszik.

Az Alföldi Róbert által alakított Dysart doktorral barátságuk egyszerre érzelmi és intellektuális, Alan és Dysart mellett az ő kapcsolatukat írják le a színészek a legpontosabban. Alföldi Dysartja magányos, munkába temetkező figura mérhetetlen öniróniával és fájóan kegyetlen ítéletekkel önmagával szemben. Alföldi játékának minden részlete a helyén van, nagy vallomása nyíltszíni tapsot érdemel. Fölmerül ugyanis a kérdés, lehet-e elmebajos az az Alan Strang, aki életének ilyen rövid ideje alatt megtapasztalta, mi az igazi szenvedély, és szenvedett is érte eleget. Ezzel szemben a doktor hétköznapi emberként egy félresiklott házassággal a háta mögött csak képeken pillanthatja meg vágyai valódi tárgyait. A görög művészet iránti rajongása az egyetlen, ami szenvedélyesen lobog benne, testileg-lelkileg átadni magát Dionüszosz mámorának.

Equus

Az ember-lovak mozdulatai általában szépen megformáltak, a fekete jelmezek, álarcok és sörények csak járulékos kellékek. A dobogás, a hangok jól illeszkednek a ki nem mondott dolgok rejtélyes világába. Cziegler Balázs, a darab fiatal díszlettervezője álmodta ilyenre a környezetet. A játéktér legnagyobb része homokkal borított, csak úgy porzik a félhomályban az út a lovak után. Mögötte a minden irányba mozdítható átlátszó falak, melyek mögött szintén ott van a nagy titok: a tudatalatti térbeli kivetülései ezek. Ha a legelején el tudjuk fogadni, hogy amit Shaffertől kapunk, az nagyon is bulváros, akkor nincsen gond. Sőt ekkor tudjuk csak igazán értékelni a színészi játékot, a rendezés és a díszletezés kreatív megoldásait, a szenvedélyek összeütközéseit.
 
 
Peter Shaffer: Equus 
 
 
Martin Dysart: Alföldi Róbert 
 
Alan Strang: Szamosi Donáth
 
Dora Strang: Kútvölgyi Erzsébet
 
Frank Strang: Kőszegi Ákos
 
Hesther Salomon: Béres Ilona
 
Jill: Holecskó Orsolya
 
Vasgyúró: Patonai Zsolt
 
 
Fiatal lovas: Vida Gábor
 
Továbbá: Csere Zoltán, Deák Vince, Iványi Tamás, Pintér Sándor

Fordította: Göncz Árpád
 
 
Díszlet: Cziegler Balázs
Jelmez: Bognár Hajnalka
Világítás: Stadler Ferenc
 
Zene: Sabák Péter, Boros Levente
Mozgás: Vida Gábor 
 
A rendező munkatársa: Nagy Anna
 
 
Rendező: Dicső Dániel

Bemutató
: 2011. november 16.
 
Thália Színház

A képek forrása: www.thalia.hu
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Antal Nikolett --


További írások a rovatból

színház

Az ember, a polgár és a diák Az ember, a polgár és a diák
Petőfi és Az apostol mint tantermi dráma a k2 Színház előadásában
Interjú Baráth Emőke énekművésszel a hazai és a külföldi éneklés hatásmechanizmusáról, koncerttermekről és operaszínpadokról, valamint marketinglehetőségekről
A Švejk a Vidéki Színházak Fesztiválján
színház

Trauma és létezés harmóniája Trauma és létezés harmóniája
Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje

Más művészeti ágakról

Peter Jackson: Akik már nem öregszenek meg
Nagy Zoltán: Szép csendben
irodalom

Huszonegyedik #12 Huszonegyedik #12
A Másik domesztikálása


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés