bezár
 

art&design

2012. 07. 24.
Rózsafélék
Debreczeni Imre, Horváth Roland, Pinczés József: Rosaceae
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
"Jólesett növényként gondolni ránk, mindegy milyen fajtából." (Horváth Roland) Nem idegen nyelv, nem jelbeszéd kaviccsal a szájban, hanem határozott figuratív festészet, amit a Mazart Galéria három aktuális kiállítója – Debreczeni Imre, Horváth Roland és Pinczés József – képviselnek.

A Rosaceae cím rózsaféléket jelent. Bevallom, először egy rosacea nevű bőrbetegséget találtam, amit Domenico Ghirlandaio már ráfestett egy püspök orrára a quattrocento korában. Itt mégis rózsafélékről van szó, s a folgalom itt a rózsáktól a gyümölcsfákig terjedő növényi csoportot írja le. Ezek a nem annyira virágszálak akár festők is lehetnek, akik állandó jelleggel festik újra és tovább az általuk egyszer létrehívott képet. Eszerint a festő nem is emberhez hasonlít, hanem inkább valami növényhez, aki szimbiózisban él saját művével. Fenyvesi Áron megnyitószövege szerint kérdés, hogy bővíthető e ez a virágágyás mondjuk Kis Róka Csaba húsevő növényeivel, Horváth Dániel vadszőlőivel vagy Csató József kaktuszaival. Ez a nyitott koncepció és a képek szeparált elhelyezése inkább kelti három harmad önálló, mint egy csoportos kiállítás érzetét. Nyugodt kert három kis kapuval, mondanám, három világ, ha a meséből jöttem volna.
Debreczeni Imre: Replikáns; 2012, 100x80 cm, olaj, vászon.
Debreczeni sci-fiben utazik, történet van itt, amit mondani kell. Star Trek-gépek, kék laptopfény. Az egyszarvú mint replikáns, akár az én kicsi pónim ül a Star Trek Enterprise vezérlőtermében. Egyébként a teljesen embertelen űr uralkodik, se Kirk kapitány, se Spock parancsnok nem jelenik meg a nagyméretű vásznakon. Tárgyfestészet, de mégis mesél és húz minket a vezérlőpulthoz, hogy nézzük, mert van ott még valami. De megérinteni nem lehet, mert szúrós hideg. Mányoki Endre szerint Debreczeni nem a tárgyakat bűvöli, hanem minket, mi kapunk még egy szivecskényi életet, mert kimerészkedtünk a páncélunkból. Mr. Sulu váltsunk teret.

Horváth heavymetallal súlyosbítja a caravaggioi barokkot. Koponya és lézerfény csendélete meleg színekkel. Az Elmélyülő kiscipő és koponya tájképbe illesztett, kollázsszerű kompozíciója egy nemzeti ünnepünk tűzijátékával. Fanyar humora egészséges. Az érzékiség győz a csendélet felett, de aztán egyedül maradunk ebben a nyitottra festett, félabsztrakt világban. Az Éjjeli menedék vasszerkezetei Anselm Kiefer munkáit idézik. Hüpnagóg alkat: a félálomból nemcsak inspirációt merít, hanem benne dolgozni is képes.
Horváth Roland: Éjjeli menedék; 2012, 160x200cm, olaj, vászon.
Pinczés szégyenlős, álgyermeki világába festi a szürreált, csak a fekete kandúr kukkol egy lebegő, Pszeudó álomba ringatott nőt. Henri Rousseau vagy Li Taj Po szent életű tigrisei sakktáblatérben. Nem kérnek enni. Saját elmondása szerint pedig még a paprikás csirke főzése közben is a hegyesszögű, illetve tompaszögű pályaképről meditál. Ez Nemes Nagy Ágnes gondolata, egy döntés a paletta bővítéséről vagy az elmélyülésről. Míg Horváthra jellemző a kontrasztok lebontása, Pinczésnél épp az ellenkezője: kiemel, hattér van és kép, legbelül még egy kép. David Lynch egy óvodás lelkével, lepkés szemüvegben.
Pinczés József: Apokaliptikus romantika; 2012, 40x35 cm, olaj, vászon.
Debreczeni Imre, Horváth Roland és Pinczés József a budapesti Elnök utcában ecsetvonásokkal vuduznak. Menjetek el, és nyomjátok meg a teleportállomás kilövő gombját.

A Rosaceae – Debreczeni Imre, Horváth Roland, Pinczés József közös kiállítása a Mazart Galériában (1089 Budapest, Elnök utca 1.) augusztus 5-ig látható.

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- Lesi Zoltán --


További írások a rovatból

art&design

az avantgárd lövészárkában
art&design

keresztes zoltán underdogimages fotóalbumának bemutatója
art&design

Borsos Lőrinc Neo Inertia című kiállítása
Kurátori bevezető

Más művészeti ágakról

Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
Kritika Horváth Viktor A Júdás-terv című regényéről
Az irodalmi és művészeti folyóiratkultúra kapcsán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés