irodalom
2012. 11. 14.
Befejezett múlt, folyamatos jövő
Beszámoló Hartay Csaba A jövő régészei kötetének bemutatójáról
Hartay Csaba legújabb verseskötete, A jövő régészei november 9-én került bemutatásra a Kalicka Bistróban, az érdeklődő olvasók és barátok népes társaságában. A kötet a 2008-as Nyúlzug óta írt és publikált verseket foglalja magába, amelyek mostanra értek koherens kötetté. A Kalicka, könyvbemutatók jól ismert helyszíne, ezúttal szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik egy valóban kivételes hangulatú est részesei lehettek.
Az est moderátora Bajtai András költő volt, aki Bereményi Gézával közösen beszélgetett a kötet szerzőjével, Hartay Csabával költészetről, munkáról és a szarvasi mindennapokról. A bemutató egyik érdekessége, hogy az esten közreműködő színművészek – Nagy Péter és Szegezdi Róbert – a maguk sajátos előadói stílusában olvastak fel különböző költeményeket a kötetből.

Az est Bajtai András köszöntőjével kezdődött, aki röviden bemutatta a főszereplőket, majd át is adta a mikrofont Nagy Péternek, aki egy verssel nyitotta a programot. Az eredeti elképzelés szerint Dobri Dániel zenész is közreműködött volna az esten, ő viszont személyesen nem tudott jelen lenni, ezért gitárjátékát internetes közvetítés segítségével élvezhette a közönség. A Kalicka félhomályában igazán egyedülálló hangulatot teremtett a két színművész és a zenész fúziója, akik sajátos módon adták vissza Hartay Csaba kötetének atmoszféráját. A finom félhomály csupán az est fotósának, Hegedűs Jánosnak nem kedvezett, aki lankadatlan figyelemmel leste az est valamennyi résztvevőjét, és folyamatosan kattintgatta fényképezőgépét.

A felolvasások között Bajtai intézett kérdéseket a szerzőhöz, többek között munkamódszeréről, hogy mennyiben befolyásolja mindennapjait a költészet, hogyan tudja összeegyeztetni a versírást a napi rutinnal a marhatelepen, és hogy milyen hatással van a vidéki élet a költészetére, hiszen a kötetben vissza-visszatérnek annak a tájegységnek a motívumai, ahol a szerző él és dolgozik, például a Viharsarok és a szarvasmarhatelep sajátos, a költő által reprezentált világa. Ezen a ponton Bereményi megjegyezte, Berzsenyi annyira erős és hatalmas ember volt, hogy egymaga fel tudott emelni egy szarvasmarhát, majd lényegében párhuzamot vont a két költő között: Berzsenyihez hasonlította Hartayt annak függvényében, ahogyan egyensúlyt próbál teremteni a felelősségteljes munka és a múzsák világa, a költészet között.

Bereményi kifinomult érzékkel ismerte fel Hartay költészetének sajátosságait, és folyamatosan reflektált a felolvasott versekre és a szerző ehhez kapcsolódó anekdotáira, amelyekben megvilágította a költő világának egyéni, Budapesttől távoli légkörét. Bereményi sajátos módon interpretálta a Hartay-féle költészetet, ugyanis úgy jellemezte legújabb kötetének világát, mint amiben az olvasó nem találkozhat számára ismeretlen dolgokkal, éppen ezért válik a kötet igazán autentikussá, így ő ebben látja a kötet nyelvezetének nagyszerűségét és a költemények élvezhetőségét egyaránt.

A bemutatón végigvonuló kötetlen beszélgetés, tréfálkozás és sztorizgatás miatt az est leginkább egy családi összejövetelhez kezdett hasonlítani, amelyet finoman kísért a gitár hangja és az újra és újra feltörő őszinte nevetés. Póznak ugyanis nem volt helye a Kalickában, a főszerep kizárólag a költészeté volt, Bajtai maga is felolvasta kedvenc sorait a kötetből, az est pedig ugyanúgy ért véget, ahogyan kezdődött: magukkal a költeményekkel.

Az est Bajtai András köszöntőjével kezdődött, aki röviden bemutatta a főszereplőket, majd át is adta a mikrofont Nagy Péternek, aki egy verssel nyitotta a programot. Az eredeti elképzelés szerint Dobri Dániel zenész is közreműködött volna az esten, ő viszont személyesen nem tudott jelen lenni, ezért gitárjátékát internetes közvetítés segítségével élvezhette a közönség. A Kalicka félhomályában igazán egyedülálló hangulatot teremtett a két színművész és a zenész fúziója, akik sajátos módon adták vissza Hartay Csaba kötetének atmoszféráját. A finom félhomály csupán az est fotósának, Hegedűs Jánosnak nem kedvezett, aki lankadatlan figyelemmel leste az est valamennyi résztvevőjét, és folyamatosan kattintgatta fényképezőgépét.

A felolvasások között Bajtai intézett kérdéseket a szerzőhöz, többek között munkamódszeréről, hogy mennyiben befolyásolja mindennapjait a költészet, hogyan tudja összeegyeztetni a versírást a napi rutinnal a marhatelepen, és hogy milyen hatással van a vidéki élet a költészetére, hiszen a kötetben vissza-visszatérnek annak a tájegységnek a motívumai, ahol a szerző él és dolgozik, például a Viharsarok és a szarvasmarhatelep sajátos, a költő által reprezentált világa. Ezen a ponton Bereményi megjegyezte, Berzsenyi annyira erős és hatalmas ember volt, hogy egymaga fel tudott emelni egy szarvasmarhát, majd lényegében párhuzamot vont a két költő között: Berzsenyihez hasonlította Hartayt annak függvényében, ahogyan egyensúlyt próbál teremteni a felelősségteljes munka és a múzsák világa, a költészet között.

Bereményi kifinomult érzékkel ismerte fel Hartay költészetének sajátosságait, és folyamatosan reflektált a felolvasott versekre és a szerző ehhez kapcsolódó anekdotáira, amelyekben megvilágította a költő világának egyéni, Budapesttől távoli légkörét. Bereményi sajátos módon interpretálta a Hartay-féle költészetet, ugyanis úgy jellemezte legújabb kötetének világát, mint amiben az olvasó nem találkozhat számára ismeretlen dolgokkal, éppen ezért válik a kötet igazán autentikussá, így ő ebben látja a kötet nyelvezetének nagyszerűségét és a költemények élvezhetőségét egyaránt.

A bemutatón végigvonuló kötetlen beszélgetés, tréfálkozás és sztorizgatás miatt az est leginkább egy családi összejövetelhez kezdett hasonlítani, amelyet finoman kísért a gitár hangja és az újra és újra feltörő őszinte nevetés. Póznak ugyanis nem volt helye a Kalickában, a főszerep kizárólag a költészeté volt, Bajtai maga is felolvasta kedvenc sorait a kötetből, az est pedig ugyanúgy ért véget, ahogyan kezdődött: magukkal a költeményekkel.
Fotó: Hegedűs János
További írások a rovatból
Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
Weber Kristóf Nyál című könyvének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon
Más művészeti ágakról
Berg Judit mesesorozatából koncertszínház és bábrevü készült
A tehetséggondozás útjai az építészetképzésben I. – Tudósítás két tételben


