Olivera Katarina 1940. március 5-én Olivera Petrovic néven született Belgrádban. A művész eredetileg jogot tanult, de szünetet tartott, és egy évet Párizsban töltött. Hazatérése után a belgrádi Színművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, majd a Nemzeti Színházban kezdett, később pedig a jugoszláv filmművészet egyik meghatározó alakjává vált.

Nemzetközi hírnevét Aleksandar Petrovic 1967-es alkotása, a Találkoztam boldog cigányokkal is hozta meg. A film a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját és a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját, emellett Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Olivera Katarina a Lence nevű roma énekesnőt alakította Bekim Fehmiu oldalán. A filmben előadott Djelem, djelem című dalát a roma himnusz egyik legemlékezetesebb előadásának tartják.

A színésznő később számos filmben szerepelt, miközben énekesként is jelentős nemzetközi karriert épített. Repertoárján szerb és roma népdalok, valamint orosz, görög, román és japán nyelvű dalok is szerepeltek.

1969-ben édesanyja keresztnevét felvéve Olivera Katarina művésznéven folytatta pályafutását. Utolsó stúdióalbumát 1984-ben jelentette meg, utolsó játékfilmje a 2008-as Carlston za Ognjenku volt. Az utóbbi években visszavonultan, szerény körülmények között élt Belgrádban.

A róla szóló visszaemlékezések nemcsak nagy színésznőként és énekesnőként, hanem egy korszak jelképeként emlékeznek rá: olyan művészként, aki egyszerre képviselte a jugoszláv film nemzetközi sikerét, a balkáni zenei hagyományokat és a nagyvilági díva mítoszát.

Fotó: a színésznő Facebook oldala