bezár
 

art&design

2013. 04. 01.
Mégis mennyit ér egy műalkotás?
Martos Gábor: Műkereskedelem – Egy cápa ára (könyvbemutató)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mégis mennyit ér egy műalkotás? A Kieselbach Galéria támogatásával jelent meg Martos Gábor legújabb könyve, ami talán az eddigi legátfogóbb hazai összefoglalás a műtárgypiac jellegéről és a műkereskedelem működéséről. A könyv erőssége, hogy nemcsak a nemzetközi műtárgyakra és árverésekre fókuszál, hanem részletesen végigveszi a magyar műveket és eseményeket is.
Az Egy cápa ára alcímet viselő könyv kiindulópontját Damien Hirst A halál fizikai lehetetlensége egy élő tudatában című alkotása adja. Ez a mű tulajdonképpen nem más, mint egy hatezer fontért megvásárolt tigriscápa, amelyet egy formaldehid oldattal feltöltött akváriumba helyezett a művész. A történetben csak egy a különös: azzal, hogy az alkotó a művészet rangjára emelte az elpusztult halat, annak értékét is jócskán megnövelte – másfél évtizeddel később Steven Cohen 6,25 millióért vásárolta meg az akkor már műalkotásként létező tárgyat. Martost tehát az kezdi el foglalkoztatni, hogy mitől nyeri el értékét az adott mű. Hogy mitől lesz eltérő ára Ives Klein 20 darab, kinézetre teljesen azonos, IKB festékkel lefestett vászna? Vagy, hogy mit is látunk valójában, amikor Marcel Duchamp R. Mutt álnéven szignált műalkotásának, a Forrásnak az egyik másolatát szemléljük? És egyáltalán: művészileg is valóban értékesebb az a kép, ami drágábban kelt el?

Martos több mint egy évtizedig dolgozott ezen a könyvön. A kötetbemutatón elárulja, hogy 2000-től foglalkoztatták a műkereskedelem elméleti kérdései. Ekkoriban a Népszava kulturális rovatának vezetőjeként dolgozott, és főként ő készítette a képzőművészeti tárgyú írásokat a lapnak. Rengeteg aukción vett részt, sok galériással ismerkedett meg, így egyre jobban belelátott a galériák működésébe, az árverések rendszerébe és a magyar műtárgypiac helyzetébe. 2005-ben újra az iskolapadba ült, és a témából PhD-fokozatot is szerzett az ELTE-n. Vagyis a könyv írása alatt valóban a téma szakértőjévé vált.



Az elméleti kérdések vizsgálata során egy igen érdekes téma is előkerül a könyvben: a szerző egy egész fejezetet szentel a műtárgynak mint a befektetés egy formájának. Martos először azt vizsgálja, hogy megéri-e egy festményben tárolni a vagyonunkat, majd a műtárgyi befektetéseket az arannyal és az értékpapírokkal összehasonlítva vizsgálja. Sok példát felvonultat, melyek hol a műtárgyi befektetés mellett, hol az ellen szólnak, mert nem kívánja az olvasó helyett eldönteni, hogy az mibe fektesse be a pénzét. Ebben a fejezetben azt írja, hogy a műkereskedelem olyan, mint az óriáskerék, hiszen az árak olykor hirtelen felfelé kezdenek el mozogni, olykor pedig lefelé zuhannak. A könyvbemutatón szellemesen meg is jegyzi, hogy a műtárgypiaci óriáskerékkel csak annyi a baj, hogy sosem lehet tudni, mikor indul meg felfelé vagy mikor kezd lefelé zuhanni.



A Typotex Kiadó főszerkesztője, Horváth Balázs a könyv egyik legnagyobb erősségének tartja a Függelék hatalmas adatlistáját, ami 2012. december 31-ig datált információkat tartalmaz. Ebben a részben a világ legdrágább műtárgyainak, fotográfiáinak, tárgyainak listája mellett helyet kaptak a magyarországi árveréseken 30 millió forintnál drágábban elkelt műtárgyak és a külföldön legmagasabb áron leütött magyar műalkotások is.

A könyvbemutatón a könyv méltatása után néhány általános szó is esett magáról a műkereskedelemről. Martos Gábor úgy véli, hogy a műkereskedelem azért speciális terület, mert a piacon csak itt történhet meg, hogy a konkurencia felfelé és nem lefelé viszi az árakat. Kieselbach Tamás pedig kiemeli, hogy a műtárgypiacot is az érdekek mozgatják ugyan, viszont ez a szféra mindig az értékekre koncentrál, így közösségteremtő ereje van.



És vajon számíthatunk-e Martos Gábortól folytatásra? A szerző azt állítja, hogy a témát folyamatosan ki lehetne egészíteni, újabb és újabb részeket toldani hozzá, hiszen a műkereskedelem napjainkban is zajlik, így újabb és újabb rekordokat döntenek meg. A mostani könyv 2012. december 31-ig bezárólag foglalkozik a műkereskedelem történetével, eddig érvényesek az adatok. Viszont jelenleg úgy látja, hogy már nem kíván tovább foglalkozni ezzel a témával, hiszen éppen egy újabb kéziraton dolgozik, ami egy két világháború között keletkezett gyűjteményt kíván feldolgozni.

Martos Gábor: Műkereskedelem – Egy cápa ára, könyvbemutató, Kieselbach Galéria, Budapest, 2013. március 20.

Fotó: Bach Máté

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

art&design

A blöffben nem hiszek A blöffben nem hiszek
Interjú Szűcs Attilával az alkotási folyamatról, a galériák szerepéről, hazai és külföldi művészeti terekről
art&design

Lebegő identitás Lebegő identitás
Háttérbeszélgetés Pilinger Erzsébettel, a budapesti Knoll Galéria vezetőjével, a galéria és az alkotók viszonyáról, művészek és közönség közti közvetítésről
art&design

Be szabad jönni? Be szabad jönni?
POSZTADOKKAPOKALIPTIKUS - Mécs Miklós, Mécs Miklós, Mécs Miklós és Mécs Miklós (+ Fischer Judit és a Sz.A.F.) kiállítása / Trafó Galéria
Serge Bloch - Davide Cali: Moi, j’attends / I Can’t Wait / Alig várom

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon
Interjú Simon-Mazula Tiborral pályakezdésről, az USA-ban töltött évekről
Guy Ritchie: Úriemberek
Interjú Vági Bencével az újcirkusz formáiról, az alkotóművészek sokszínűségéről, a fiatalok lehetőségeiről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés