Gerhild Steinbuch 1983-ban Mödling-ben született, a későbbiekben Grazban tanult drámaírást. 2003-ban Retzhofer irodalmi díjjal jutalmazták a Kopftot (Fejhalott) című darabját. 2007-ben elnyerte az Akademie Schloss Solitude alkotói pályázatát. A 2008–2009-es szezonban a Schauspielhaus Wien színdarabírója. Érdemes még megemlíteni, hogy Gerhild Steinbuch egy színházi rendezővel rendszeresen tart dráma-workshopokat egyetemi hallgatóknak Debrecenben. Michael Donhauser 1956-ban született Vaduzban, jelenleg Bécsben él. Az osztrák fővárosban Germanisztikát és romanisztikát tanult. Tanulmányait a Romlás virágainak német fordításelemzésével zárta le. Versei, elbeszélései és egy regénye jelent meg, valamint fordított Arthur Rimbaud és Francis Ponge műveiből. A költészetéért legutóbb Georg Trakl-díjat nyert. Kérvény a réthez című kötete a JAK–Jelenkor Műfordító Füzetek negyedik darabjaként jelent meg 1993-ban, 2009-ben pedig Borbély Szilárddal közösen szerepelt a Kortina Kiadó Költőpárok című sorozatában.

Az Írók Boltja galériája hamar megtelt. Mészáros Sándor a földszinten távozásra készen, mellette Szijj Ferenc a kisgyerekével sétálgatott lassan, tűnődve. A két szerző és a beszélgetést vezetők mellett egy tolmács segítette a délutánt, aki Gerhild Steinbuchnak, Michael Donhausernek és Kovács Editnek volt a magyar hangja. Lesi Zoltán az elején elmondta, hogy hogyan kezdődött ez a program és milyen előzményei vannak, majd Kovács Edit rezzenéstelen arccal, az egyetemi katedrán megedződött hangon szigorú mértéktartással bemutatta a két szerzőt, és lassan-lassan, ahogy mentünk egyre beljebb az időben és leomlottak körülöttünk a tolmácsolásnak köszönhetően a nyelvi akadályok és az osztrák és a magyar költői estek közt tapasztalható különbségek falai, szépen és elegánsan megmutatkozott egy izgalmas szeglet az osztrák irodalomból.

Gerhild Steinbuch írásairól elhangzott, hogy a szövegeiben megjelenő, fel-felbukkanó helyszínek szimbolikusak, nem egyszer transzparensként működnek a szövegek közt járkáló, lépegető alakok. Steinbuch készülő regényében gyerek méretű felnőttek szerepelnek és a bemutatott novella főalakja, a beilleszkedésre képtelen M. úr is megjelenik majd. Steinbuch-nál ez visszatérő téma, hiszen 2008-ban írt egy színházi darabot Menschen in Kindergröße (Gyerekméretű emberek) címmel. Kovács Edit az experimentális osztrák irodalom hagyományába próbálta befűzni Steinbuch-ot, amelyet például Ernst Jandl, H.C. Artmann, Franzobel, Konrad Bayer, Gerhard Rühm és Oswald Wiener is képviseltek.

Michael Donhauser osztrák költő nem ismeretlen a magyar közönség előtt, itthon Szijj Ferenc fordításában megjelent kötetéről réges-régen Jász Attila írt értő és előremutató kritikát a Jelenkor folyóirat hasábjain. Ebben tárgyalja, hogy a magyar költői hagyományokba nehezen illeszkedő, Donhausernél tapasztalható szokatlan költői gondolkodásmód táptalajul szolgálhat a későbbiekben a magyar költőknek.És lám, igaza lett! Kovács Edit a beszélgetés alatt többször a saját elképzeléseit az adott költői műről vagy a szerző művészi felfogásáról bújtatta el a kérdései közé, ami, láthatóan a szerzőt, jelen esetben Michael Donhausert pillanatnyi zavarba ejtette. Néha kicsit azt éreztem, hogy szerepcsere történt, és a moderátor jobban érti és ismeri a vizsgált művet, mint azt a mű szerzője fogja valaha.

Michael Donhauser verseiről a jelenlévők megtudhatták, hogy törekszik a prózaibb szövegekre, a nyelv és a dolgokról alkotott fogalmak felvetette problémák során az elidegenítés eszközeit használja előszeretettel. Az irodalomelméleti, kritikai elemzésekkel megterhelt beszélgetést az tette elsősorban érdekessé, amikor a szerzők egy-egy szövegének fordítója, Lesi Zoltán olvasta fel a szerzők eredeti szövege után a magyar fordítást. Kovács Edit a felolvasásokat követően felhívta a figyelmet a magyar és a német szövegek közti különbségre, azaz, hogy a német szöveg például Gerhild Steinbuchnál sokkal gördülékenyebben hangzott és az érzelmeket, a szorongást lehetett belőle érezni, míg Lesinél a szöveg költőisége volt kiemelve. A beszélgetés végén Lesi Zoltán elmondta, hogy lesz folytatása a Bécs-Budapest Tranzitnak, a következő vendég várhatóan Dragomán György lesz a bécsi egyetem magyar tanszékén.