bezár
 

film

2013. 05. 03.
A bioharcos filmrendező, aki komolyan is gondolja
Interjú a Kísérleti egerek vagyunk? című dokumentumfilm rendezőjével, Jean-Paul Jauddel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A bioharcos filmrendező, aki komolyan is gondolja Megrázó történetekkel és kemény kijelentésekkel felfegyverkezve harcol a francia rendező a génmódosított élelmiszerek és a nukleáris energia ellen. Szerinte illene már, hogy Spielberg és Coppola is kövessék a példáját. Kevésbé a rendezővel, mint inkább a zöld forradalmárral beszélgettünk.
Jean-Paul Jaud (Severn, gyermekeink hangja, Vigyázat, ehető! – a francia bioforradalom) már nem először hívja fel a figyelmünket arra, hogy sürgősen változtatni kellene a világ menetén, különben saját magunk pusztulását okozzuk. A mostani filmjében a fukusimai károsultakról és a mezőgazdaságban dolgozó munkások rákos megbetegedéseiről szóló személyes történeteket láncra fűzve, autentikus dobszólókkal szuggerálva szegezi nekünk a kérdést: miért fogyasztunk még mindig génmanipulált élelmiszereket és használunk atomenergiát? A film kemény is, kissé didaktikus is és egyoldalú is, de az égető kérdései és az aktualitása miatt mindenképpen látni kell.

PRAE.HU: A Kísérleti egerek vagyunk? többek között egy patkányokon végzett kísérletet mutat be, mellyel bebizonyítják, hogy a génmódosított élelmiszereknek (a továbbiakban az angol GMO rövidítést használjuk) hosszútávon mérgező hatásuk van. Az azonban nem derül ki a filmből, hogy a közönség vagy esetleg a multinacionális vállalatok hogyan fogadták a született eredményeket.

Amint az eredményeket egy tudományos magazinban publikálták, azonnal az volt a feladatunk, hogy beszámoljunk róluk a filmben is, hogy ne csak egy zárt közösség ismerje meg a kísérletet. Ám mivel majdhogynem egyszerre jelent meg az eredmény a tudományos berkekben és a filmben, így a széles közönség reakciója majd csak ezután következik. A képek a szerencsétlen patkányokról a hatalmas tumorokkal az egész világ számára láthatóvá váltak, és egy életre összekapcsolódnak majd a GMO-kkal.

PRAE.HU: Nem derül ki pontosan a filmből, hogy miért károsak a génmanipulált termékek.

A GMO-k tulajdonképpen olyanok, mintha rovarirtó-szivacsok lennének. A génmódosított növényekbe ivódnak bele a legjobban ezek a szerek. Egyrészt ellenállóak lesznek, mert egy bizonyos gyomirtó/rovarirtó génnel látják el őket, másrészt viszont egyéb rovarirtókat tolerálni fognak, mint például a Roundupot. Ráadásul a gyomirtó és a GMO abszolút összetartoznak. Ez az a licence, amit a filmben is megemlítenek, tehát rögtön rovarirtót is kap a termelő a génmódosított vetőmagokhoz, ami aztán beleszivárog a növénybe.

PRAE.HU: Miért hozta egy fedél alá a nukleáris energiát és a génmódosítást? Azon kívül, hogy ezek ön szerint hosszú távon károsak az emberiségre, még milyen közös nevező alapján kerültek egy filmbe?

A film elején egy professzor elmagyarázza, hogy miként jöttek létre a GMO-k Hiroshima után. Vagyis ahhoz, hogy megszülethessenek a GMO-k, ugyanazokat a számítógépeket használták és ugyanazokat a kutatókat, mint az atomhoz. Abszolút összetartoznak, és antidemokratikus módon rákényszerítik őket az emberekre, hogy használják azokat. Ugyanazokat a tüneteket okozza mind a két technológia, az atombombára vonatkozó és a GMO-ra vonatkozó is. Mind a kettő visszafordíthatatlanul és a leginkább sodorja veszélybe az egész emberiség jövőjét.

Kérdésedre válaszolva: ha lehetőségem lenne, nyilván csinálnék még egy filmet, külön a nukleáris energiáról. De hát vannak más rendezők is, akik megoldásokat adhatnak. Hat év alatt én már három filmet készítettem, ami nem kevés, így jó lenne, ha más filmesek is, például a nagyok, mint Spielberg vagy Coppola, elköteleznék magukat a környezetvédelem mellett. Nem is értem, hogy miért nem teszik ezt.

PRAE.HU: Mert ez egy nagyon kényes téma. Mind a mai napig vannak olyanok, akik a globális felmelegedésben is kételkednek.

Spielberg és a többiek pontosan tisztában vannak a környezetszennyezés problémáival és következményeivel. Most jött ki a palagázról egy játékfilm, amely pontosan elmondja, hogy milyen veszélyeket rejt magában ez a fosszilis energia (Gus van Sant: Ígéret földje). A filmet nem meglepő módon nagyon rosszul fogadták az Egyesült Államokban, mert a sajtó tulajdonképpen bűntársa a gazdasági vállalatoknak. Ahogy a franciaországi sajtó is támadta az én filmemet.

PRAE.HU: A filmben a biogazdálkodást hozza fel alternatívaként a GMO-kra épülő mezőgazdasággal szemben, azonban a nukleáris energiára nem kínál más megoldást. Miért hagyta ezt ki?

Szerintem van egy megoldás a filmben erre is.

PRAE.HU: Egyáltalán nem mutatja be, hogy miként lehet környezettudatosan energiát termelni. Sőt, a filmjét a fukusimai rizstermesztő öngyilkosságának történetével fejezi be, ami egyrészt negatív végkicsengést jelent, másrészt minden egyéb lehetőséget nélkülöző lezárást: az atomenergia káros és kész. Pont. Rosszul értelmezném a filmet?

Nem, de előtte van egy nagyon pozitív rész. Az ötszáz lelket számláló kis szigeten az emberek harminc éve tüntetnek, és mondanak nemet a nukleáris energiára. Ez az alternatíva az atomenergiára. Ők minden héten hétfőn egy felirattal ellátott kendővel a homlokukon tüntetnek, hogy "nem az atomra". Sokáig hezitáltam, hogy mi legyen a film címe, mert eredetileg az volt az ötletem, hogy pontosan a "Nem" lesz ez a cím, mert ez szerintem egy válasz. Igenis egy alternatíva az atomenergiára. Amikor megcsináltam a filmet, akkor még nem tudtam, hogy a japánok egy évvel a fukusimai katasztrófa után sikeresen lemondanak majd az atomenergiáról. A fukusimai katasztrófa előtt ötvennégy atomreaktor működött, 2012 májusában egyetlenegy sem, és az volt az egyetlen lehetőség, hogy sokkal kevesebb energiát fogyasztottak.

PRAE.HU: Mivel állították elő a kieső energiamennyiséget?

Gyertyával (nevet). A lehető legolcsóbb és a legkevésbé környezetszennyező energiát használták fel. Szerinted melyiket?

PRAE.HU: A szelet vagy a vizet?

Nem, hanem amit nem fogyasztasz el, azt az energiát. Nagyon komoly takarékosságot értek el. Náluk az elektromos áram 30 százalékát adta atomerőmű, úgyhogy ha eddig három lámpa égett, akkor egyet eloltottak, s ezzel már 33 százalékkal csökkentették a fogyasztást. De ugyanez volt a nagyvárosok kivilágítása esetében is, a boltoknál, a vállalatoknál. Jelentősen lecsökkentették a légkondicionálók használatát, és izzadtak inkább (az amúgy is nagyon egészséges). Huszonnégy órában dolgoznak ma is a gyárak, így nincs egy kiemelt energiafogyasztási időszak.

De mondhattam volna a megújuló energiát is, ami olcsó, és nem hagy olyan hulladékot, amely évszázadokig fennmarad. Számodra az normális dolognak tűnik, hogy nukleáris hulladékot hagynak neked örökségül? Valószínűleg nem.

Hát ezért csinálom a filmjeimet. Szégyellem magam, hogy ilyen örökséget hagyunk rátok. A legkevesebb, amit tehetek, hogy megpróbáljak segíteni valahogy, hogy ti még élni tudjatok egészségesen ezen a Földön.

PRAE.HU: A filmben nem szólaltatott meg senkit, aki vitatkozva önnel azt állította volna, hogy a GMO-k nem károsak az egészségre.

Nem volt hajlandó senki szóba állni velem a másik oldalról, a multik oldaláról. Én nem szeretek becsapni embereket. Ha valaki nem hajlandó velem beszélni, akkor nem fogok csak azért is odamenni erőszakosan, rejtett kamerával.

PRAE.HU: Azért a film végén egy feliratot megért volna, hogy közölje, senki nem akart válaszolni a másik oldalról a kérdéseire. Ez is információértékkel bírt volna.

Igen, lehet. De így is hosszú már a film.  (mosolyog)

Fotó: Hajdrák Tímea.


Kísérleti egerek vagyunk? (Tous cobayes?)
Színes, feliratos, francia dokumentumfilm, 115 perc, 2012.

Rendező: Jean-Paul Jaud
Forgatókönyvíró: Jean-Paul Jaud
Zeneszerző: Gabriel Yared
Operatőr: Amar Arhab, Joel Pierron, Cyril Thépenier
Narrátor: Philippe Torreton
Vágó: Vincent Delorme

Korhatár:


2013. április 25-től a mozikban, forgalmazza az Anjou Lafayette.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Csatlós Hanna --


További írások a rovatból

Katrine W. Kjær: Egy lány hosszú futása
Zsolnai György: Spoiler. Esszék a minőségi sorozatok világáról
Az HBO Otthon című karanténsorozatának finn kiadásáról
Iryna Tsilyk A föld oly kék, mint egy narancs című filmje a 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon

Más művészeti ágakról

zene

A Filharmónia Magyarország közel 20 online koncertet kínál márciusban
Kínálatukban a Kodály Kórus Debrecen és a Savaria Szimfónikus Zenekar is szerepel
színház

Arcközelik a színpadon Arcközelik a színpadon
Garaczi László: Végre egy kis csönd - a K:ortárs sorozatában
A 2021. február 21-i előadások


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés