bezár
 

art&design

2013. 07. 21.
Alföldi kolónia határok nélkül
50 éves a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Alföldi kolónia határok nélkül Se szeri, se száma a hazai művésztáboroknak, a kvalitást szem előtt tartó viszont kevés. A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep ezek közé tartozik, és idén jubilál: ötvenéves. A kerek évfordulón jó alkalom kínálkozik arra, hogy a kolónia történetét kiállításokon, kiadványokban dolgozzák fel, s ezek tükrében most mi is bemutatjuk az ország legrégebb óta működő időszaki művésztelepét.
Böszörményt már a két világháború között a festők városának tartották. Persze csak a környéken, hiszen nem versenyezhetett az agrárváros se Hódmezővásárhellyel, se Szolnokkal, az alföldi festészet két centrumával, szervezeti keretei sem alakultak ki. Viszont itt élt Káplár Miklós (1886–1935), a Hortobágy festőpoétája, akit Rippl-Rónai is sokra értékelt, és gyakori vendége volt a kaposvári Róma-villának. Itt volt gimnáziumi tanát Király Jenő (1885–1958), aki Székely Bertalan tanítványa volt, de itt tanult Litkey György (1907–1975), a hazai avantgárd jeles mestere is. A főiskola elvégzése után 1928-ban hazatért szülővárosába Maghy Zoltán (1903–1999), Vaszary tanítványa, hogy haláláig fesse szülővárosa utcáit, embereit, néprajzi emlékeit és a várost ölelő tájat. Gyakran megfordult a városban Boromisza Tibor (1880–1960) és Martyn Ferenc (1899–1986), Maghy Zoltán barátja is.
Djemal Emurlov: Öreg pásztor (1984)A festői múlt nosztalgiát ébresztett, a helyi értelmiség és az alkotók szinergiája pedig művésztelep alapítására sarkallta a város vezetőit. Az első években profik és amatőrök együtt festettek, rajzoltak, kerámiát égettek és szobrot faragtak. Olyan jelentős néhai képzőművészek fordultak meg a város művésztelepén – vagy dolgoztak rendszeresen ott a magyarok közül –, mint Baász Imre (Sepsiszentgyörgy), Bacskai Béla (Perse, Szlovákia), Bényi Árpád (Debrecen), Csohány Kálmán (Budapest), Diószegi Balázs (Kiskunhalas), Gink Károly (Budapest), Hascsák József (Kassa), Iványi Ödön (Somoskőújfalu), Nagy Pál (Marosvásárhely), Pál Gyula (Nyíregyháza), Plugor Sándor (Sepsiszentgyörgy), Hondromaditisz Rigasz (Debrecen), Topor András (Debrecen, később Budapest) és Torok Sándor (Szabadka, majd Debrecen).
Dalia Kasciunaite: Levelek a Hortobágyról (1987)A kolónia karizmatikus vezetője volt Csohány Kálmán, a "fényes szelek" nemzedékének – rajban felröppenő – meghatározó alakja, a magyar népi szürrealista grafika vezéregyénisége. E sorok írójának nyilatkozta halála előtt: "Hiszem, hogy munkásságunknak jó televénye ez a város, és sudarasodó kultúránk ágaiban, leveleiben megleljük eltörölhetetlen nyomait". Csohány 33 éve meghalt, a telep azóta is működik, és egyszer sem jutott megszűnés közeli helyzetbe. Az elején még amatőrök is dolgozhattak itt, de a kezdeti évek után a fenntartók úgy gondolták, nem árt a minőséget jobban szem előtt tartani. Ez azonban nem sikerült minden évben maradéktalanul. A rendszerváltás eufóriája lendületet adott a művészeti életnek, a világ kitágult. A hajdúsági művésztelep is új erőre kapott, a paradigmaváltással a fogalmi festészet, a szürrealista és a geometrikus látásmód is felerősödött. Jöttek a "szentendreiek" (Aknay János, Ásztai Csaba, fe Lugossy László), Kopócsy Judit, Gajdán Zsuzsa, Somogyi György, Magyar József, Drozsnyik István, többen máig rendszeres vendégek a hajdúvárosban. Megalakulása óta óvatos számítások szerint ötszáz képző- és iparművész fordult meg Hajdúböszörményben, mintegy 36 országból. Ez idő alatt Káplár- és Nívódíjat 184-en kaptak.
Fátyol Zoltán: Rítus (1993)A Hajdúböszörményben működő kolónia tagjait az induláskor a művelődési házban, később iskolában, mostanában egy korszerű középiskolai kollégiumban helyezték el. A teljes ellátás fejében képpel fizetnek: a városi galéria gyűjteményének hagynak egyet, a másikat a művésztelep alapítványának adják. Az utóbbiakból nemrég sikeres árverést tartottak, a működést pedig ezekből az eladásokból, pályázatokból és egyéb támogatásokból biztosítják.
Kopócsy Judit: Bach hallgatása közben (2004)A jubileumi év első eseménye a budapesti Mazart Galériában április 25-én megnyílt kiállítás és a telepről készült kiadvány bemutatója volt, majd május 24-én a hajdúböszörményi városházán kalapács alá került képek (kétharmaduk elkelt) ára a művésztelep alapítványát gazdagította, ez az összeg a kolónia működéséhez jelentett komoly forrást. Az idei kurzusra meghívott Káplár-díjasok jelenlétében július harmadikán megnyílt a tavalyi két díjazott tárlata. Burai István archaikus-modern világa és Magyar József "spontán" festészete szinergistái voltak egymásnak. Kollektív festészetre invitálta a szabadba a piktorokat egy tavasszal született ötlet nyomán a művésztelep titkára, Kupás Csilla: egy vén Trabant karosszériáját díszítették, hatan-heten, felvállalva egy-egy felületet. Az úgynevezett képzőművészeti szabadegyetemen idén többek közt Szemadám György és P. Szabó Ernő tartott előadást, majd Oláh Imre a telep 1970–1990 közötti életét felelevenítő filmjeit vetítette le. A helyi Maghy Galériában év végéig látható válogatás az ötven év műveiből. Az idei termést bemutató tárlat a művelődési központ galériájában augusztus 24-én zárul. Szeptember 13-án, a város napján nyílik ugyanott a hatvanas-nyolcvanas évek anyagából tárlat, majd Erdélyben is bemutatnak egy nagyobb válogatást, jövő évben pedig Kassán.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tarczy Péter --


További írások a rovatból

A Phaeton tündöklése és bukása
Lábjegyzetek a kortárs autódesignhoz
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről
art&design

Ismeretlen ismerősök Ismeretlen ismerősök
Minden múlt a múltam. #huszadikszázad #privátfotó #Fortepan a Magyar Nemzeti Galériában

Más művészeti ágakról

Interjú a FOMO című film rendezőjével, Hartung Attilával
Oliver Scherz: Mentsük meg Matildát! Pozsonyi Pagony, 2019.
Beszámoló a 16. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról
A Švejk a Vidéki Színházak Fesztiválján


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés