bezár
 

gyerek

2014. 04. 05.
Cuki lények diktatúrája
Ozsvárt Tóth Rita: Babinda 1. A macska és a babszemek. Tessloff-Babilon, 2013.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Cuki lények diktatúrája A cuki állat tuti befutó a gyerekeknél (is). A sok cuki állat még inkább, és ha iciripiciri, cuki emberek a gazdáik is, akkor már a fülünkön csorog ki a sok cukiság. A giccs veszélyét mégis elkerüli Ozsvárt Tóth Rita folytatásosnak szánt Babinda-könyve, egyrészt a szatirikus elemeknek, másrészt egy elég hátborzongató fogásnak köszönhetően, ami egy inkább kisebb gyerekeknek szóló könyvtől elég szokatlan.
Babinda az emberek által nem érzékelhető, burokban levő miniatűr állam, amelyben babszem méretű és formájú, ám minden másban az emberekre jellemző képességekkel és tulajdonságokkal felruházott emberek élnek. Leszámítva, hogy a babok "egy kicsit jobbak" nálunk – ez bizony elhamarkodott kijelentés a mese elején, jobb lett volna az olvasóra bízni a morális értékelést, ugyanis zavaró, hogy pár oldallal később kiderül, hogy vannak kifejezetten számító és gonosz babok. Velük gyűlik meg a főhősök baja, erre épül a konfliktus, ugyanis a könyv fülszövege romantikus akciómeseként határozza meg a szöveg műfaját. Akció tényleg van bőven, erre nem lehet panaszunk, romantika egyelőre nem sok: a történet elején egy feszült és frusztrált egyedülálló anyuka teker haza hiperaktív és követelőző lányaival. Nem véletlenül fogalmazok ennyire nyersen, ugyanis ez az egyik ok, amiért lehet szeretni a könyvet: többé-kevésbé hitelesen és humorral ábrázolja egy család mindennapjait, de a várható olvasók életkorának megfelelően.



A mesére jellemző egyfajta szatirikus látásmód, amely az emberek és a babok világának összevetéséből adódik. A legjobb példa erre az a rész, amikor a babok szaporodási és ivadékgondozási szokásairól esik szó: amikor a főhősnő, Joli megtudja, hogy mifelénk ez eleinte sehogy sem megy férfi és nő együttes jelenléte nélkül, elkerekedik a szeme, majd úgy reagál, a babok szaporodása sokkal jobb. Az emberi társadalom torz tükörképében a könyv a Gulliver utazásaira emlékeztet – nem csodálkoznék, ha a további kötetekben a babok kikötnének az emberek között.

A legtöbb probléma, konfliktus is az emberek világából, azon belül is főként a felnőtt létből származik; tipikus példa Joli puffogása a szőke nők ellen, amikor feltűnik a színen a jóképű nyomozó; a szereplők Iggy Popot és Deep Purple-t dúdolnak, ami azért furcsa, mert lehet, hogy rosszul emlékszem, de én személy szerint nyolcévesen ezeknek még a létezéséről sem tudtam (egyébként ezt nem tartom hibának, hallgassanak csak azok a lurkók jó zenét minél hamarabb, legfeljebb nem fogják még értékelni). Ebbe az irányba mutat a babok politikai berendezkedése is. A babindaiság idilli volta már a történet elején megkérdőjeleződik: nagyon gyorsan kiderül, hogy az aranyos pici babok gyakorlatilag diktatúrában élnek, ami persze nem volt mindig így. A miniszterelnöküknek mondhatni teljhatalma lett, mindenhol rendvédelmi ügynökök fürkészik a békés babokat, egyszóval mintha Orwell betette volna a lábát Tündérországba. Mindezt viszont egyszerű, a gyerekek számára is emészthető stílusban tálalja a szerző, és a mesei elemek is az ő javukra billentik a mérleget.

A karakterek kissé sematikusak lettek: vannak jók meg rosszak, a rosszak kergetik a jókat, a jók menekülnek. A központi figurák közül az egyik kislányt csak különleges képessége különbözteti meg a másik gyerektől, Joli, ha nem is keresi lázasan a jövendőbelijét, akkor is a frusztrált egyedülálló nő mintapéldánya, mellesleg vannak olyan sejtéseim, hogy a nevelőapa megtalálását és a romantikus összeborulást sem ússza meg – vannak erre utaló jelek a műfajmegjelölésen kívül. A rosszak közül az egyik csúnya, a másik manipulatív, de persze ez a későbbiekben még árnyalódhat, ugyanis A macska és a babszemek csak a sorozat első része. A cselekmény fordulatai is klisések néha, de összességében dinamikus és szerethető a könyv, és bár a babdiktatúra egy picit morbidnak tűnhet, semmiképpen sem rémisztő, és ügyes eszköz a címszereplő cukisága feletti áradozás ellensúlyozására. 
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

Révész Emese: Mentés másként - Könyvillusztráció tegnapról mára
gyerek

Kiállítás a gyermekmentő vonatról
Kiút a nélkülöző magyar gyermekeknek

Más művészeti ágakról

irodalom

Édesvízbe zárt Neptun Édesvízbe zárt Neptun
Nádasdy Ádám, A szakállas Neptun, Magvető, 2020.
irodalom

Falcsik Mari: Szeptemberi tavasz és A téka Falcsik Mari: Szeptemberi tavasz és A téka
Megjelentek a Prae folyóirat Ragály-számában
A 2021. február 19-i előadások
Színház otthonról - Amadeus a National Theatre at Home online közvetítésében


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés