bezár
 

építészet

2015. 02. 27.
A modernizmus útjai
Adolf Loos és Josef Hoffmann munkái a bécsi Iparművészeti Múzeumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tavaly decemberben a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK– Austrian Museum of Applied Arts) átfogó kiállítást szervezett a bécsi modernizmus két kiemelkedő építészének munkái köré. Az idén 150 éves MAK, stílusosan két olyan osztrák alkotót választott, akik munkáikkal prominens helyet foglalnak el a nemzetközi építészetben és iparművészetben egyaránt. Adolf Loos és Josef Hoffmann nem csupán új irányt képviseltek a kor romantikus építészetéhez képest, de elképzeléseik hatással voltak olyan építészek munkáira mint Le Corbusier vagy Rem Koolhaas.

A kiállítás eredeti bútorok, tervrajzok, modellek, belső terek, és egyéb használati tárgyak segítségével kívánja bemutatni, hogyan reagált a két építész-designer a korszak társadalmi változásaira, a fogyasztói társadalom megerősödésére, a modern városi ember  megszületésére. 

„Hoffamann egy új stílust akart alkotni, míg Loos egy új embertípust” - mondta a kiállítás kurátora, Christian Witt-Dörring. Mindketten szembefordultak a romantikus építészet alapvetéseivel, de az út, amit követni kívántak, merőben más irányba vezette őket. 

Josef Hoffmann a csehországi  Pirnitzben született 1870-ben. Tanulmányait Bécsben kezdte meg Otto Wagner diákjaként. Kiemelkedő tehetségnek számított, aki szembefordult az akadémia klasszikus elveivel, és 1897-ben Wagner támogatásával, Gustav Klimt, Koloman Moser, és Joseph Olbrich-al közösen megalapították a bécsi szecessziót. Stílusára nagy hatással volt a Glassgow-i iskola Arts and Crafts törekvése,  támogatta a bútorok és használati tárgyak kézműves előállítását. 1903-ban megalapította a Bécsi Műhelyt ahol magas színvonalú hazai tervezők  lakberendezési tárgyait állították elő. 

HIRDETÉS

banner

A modernizmus útjai

Margarete Schütte-Lihotzky (design), Női dolgozószoba
© University of Applied Arts Vienna, Collection and Archive


Adolf Loos, Hoffmannal ellentétben igazi vízionárisus építész volt. Nem pusztán a klasszikus hagyományoknak fordított hátat, de a szecesszió elképzeléseit is élesen bírálta. Műveiben a díszítés ellen érvelt, elmélete szerint az olyan feltűnő dolgok, mint az ornamentika, egy jól működő társadalomban felesleges hivalkodásnak számítanak. Nem pusztán építész volt, de teoretikus is, műveiben a századforduló elején zajló társadalmi változásokra reflektált az építészet nyelvén. Munkáiban az építészet inkább a modern ember emancipált életformájának a háttereként jelenik meg. Elméleti írásaiban a modernizmus alapproblémáit járta körbe, racionális elképzelései a modernizmus kiemelkedő alakjává tették. 

A modernizmus útjai

A modernizmus útjai

Lina and Adolf Loos hálószobája, Bécs, I. kerület, Bösendorferstraße 3, 1903 (rekonstrukció: Hubmann – Vass, Architekten ZT)
© Peter Kainz/MAK


A tárlat 5 szekcióból épül fel, kronologikus sorrendben haladva az ipari forradalom korszakában született berendezési tárgyaktól, Hoffmann és Loos emblematikus munkáin keresztül, a kortárs építészet Loos által inspirált alkotásáig.

A kiállítás centrumában egyértelműen az a terem áll, melyben Loos és Josef Hoffmann enteriőrjei kerülnek bemutatásra. Két szobabelsőt nagyjából egy időben tervezték, ám mégis teljesen más koncepciót mutatnak. Ez egy egyedülálló alkalom arra hogy megértsük a két tervező eltérő elképzeléseit a belső terek és tárgyak funkciójáról.

Albert Loos saját villájába tervezett hálószobáját belsőséges intimitás hatja át. Jellemzően mentes minden feleslegesnek ítélt bútordarabtól, falain fehér drapéria húzódik körbe függönyszerűen, padlóján szőrme hatású szőnyeget fektetett végig. Egyetlen ágy kivételével alig találunk más berendezési tárgyat a szobában. 

Ezzel szemben Hoffmann belső térről alkotott elképzeléseit az a geometrikus felfogás jellemezte ami 1900-tól jelen volt munkáiban. Ekkor talált rá a „tiszta formák” szépségére, s munkáiban egyre többször alkalmazta a négyzetes, absztrakt formákat és a fekete-fehér színeket.  A kiállításon látható Salzer családnak szánt lakosztályt is ebben a szigorú stílusban rendezte be. Hoffmann ugyanazzal a geometrikus  mintákkal játszik a bútorokon és textíliákon, funkciótól és anyagtól függetlenül a szoba minden tárgyán megjelennek négyzetes mintái.

A kortárs építészet leginkább Adolf Loos elveit adaptálta, funkcionális és purista megközelítésmódja olyan ötleteket inspirált mint a napjainkban divatos „ready-made”, illetve „do-it-yourself” elképzelések. 
A kiállítás utolsó szekciója prezentálja azokat a munkákat amiket a Bécsi Modernisták inspiráltak. Loos és Hoffmann hatása nem tűnt el, elméleteik kísérletezésre késztették a posztmodern építészeket és tervezőket. Josef Hoffmann magas színvonalú bútorai, és Adolf Loos radikális elképzelései még ma is jelen vannak a modern építészetben. 

A modernizmus útjai

Írókabinet, 1898/99, Adolf Loos
Hummel-gyűjtemény, Bécs
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Szék, 1934, Josef Hoffmann
© MAK/Nathan Murrell

A modernizmus útjai

Szék, Café Museum, Bécs, 1899, Adolf Loos
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai
Asztal, 1902, Otto Wagner
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Étkezőasztal Wagner lakásában a Köstlergasse-n, 1899., Otto Wagner
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Asztal Turnowsky számára Adolf Loos dekorációjával, 1900., Max Schmidt
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Asztal, 1930., Ernst A. Plischke
Ernst A. Plischke-alapítvány
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Asztal Max Biach számára, Bécs, IV. kerület Mayerhofgasse 20, 1902., Josef Hoffmann
magángyűjtemény
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Mester-darab, 1905, Josef Hoffmann
© MAK/Georg Mayer

A modernizmus útjai

Lámpa, Turnowsky-rezidencia, 1900, Adolf Loos
Hummel-gyűjtemény, Bécs
© MAK/Georg Mayer

A kiállítás megtekinthető: 2015.április15-ig

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Bagdi Ünige --


További írások a rovatból

építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
építészet

Vallásos és profán csodák tárháza: Gellérthegy Vallásos és profán csodák tárháza: Gellérthegy
Budapesti kultúrtörténeti séták III. Gellérthegy. Fekete Sas Kiadó, 2017, szerkesztette Saly Noémi
építészet

Építészet, talán ahogy még nem láttuk Építészet, talán ahogy még nem láttuk
Magyar építészet. A szépítő bizottmánytól napjainkig. Kossuth Kiadó, 2017., 343 oldal, 7900 Ft

Más művészeti ágakról

Kamaszlélektan szépirodalmi köntösben
gyerek

Mesél az erdő Mesél az erdő
Gyereknapra, szeretettel
Interjú Rab Gyula tenor énekművésszel az énektanulmányok adta lehetőségekről, szerepeiről, hatásról és sikerről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés