Már ha hihetünk Dr. Irimiás Anna Filmturizmus című könyvének, mely a filmekhez és televíziós sorozatokhoz kapcsolódó turisztikai niche¹ fogyasztói, kiszolgálói és filmszakmai oldalait járja körül kimerítő részletességgel. A szerző kimondott célja, hogy hazánkban elsőként készítsen átfogó monográfiát a témáról, és hogy felhívja a széles közönség figyelmét egy nem régiben megszületett új diszciplínára, melyet egyes országokban már önálló kurzusokon is oktatnak az egyetemeken és főiskolákon. Ez a két cél két eltérő formát igényel, amelyek alapvetően összeegyeztethetők, de rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy az írónak (legnagyobb bánatunkra) ezt nem sikerült kiviteleznie.

Ez leginkább a szöveg nyelvezetén és struktúráján érezhető. A nehézkes, hosszú mondatok, a száraz, akadémikus nyelvezet, az összegzések és a definíciók egyértelművé teszik, hogy a célközönség sokkal inkább a turisztika területét egyébként is ismerők, mint a laikus közönség. A könyv borítója, a használt betűtípus és a tördelés is egy tankönyvet juttat az ember eszébe, ami inkább eltántorítja az érdeklődőket, mint ösztönözné őket a könyv lapozgatására.

Pedig azért vannak itt érdekes történetek arról, hogy miért is futnak minden évben 50 km-t (!) a Rocky rajongók Philadelphiában, honnan kapta nevét a budapesti Marcello étterem, hogyan használta fel a francia gyorsvasút A Da Vinci-kód sikerét, és hogy az olasz filmek az ételeken és ételfogyasztáson keresztül mindig pontos társadalmi képet adnak. De ezek csak pár soros mikro sztorik (az esettanulmányok pedig néha hosszabbak a kelleténél). És sajnos az illusztrációként használt fotográfiáknak sem az a legnagyobb problémájuk, hogy fekete-fehérek, hanem, hogy sok esetben egyáltalán nem kifejezőek.

Érdekes próbálkozás volt egyes oldalakat youtube videókra, vagy más weboldalakra mutató QRCode-dal ellátni – de ezekből olyan kevés van, hogy nem igazán dobják fel a szöveget. Vagy trailerekre, vagy különféle filmes összefoglalókra mutatnak, amiket bárki könnyedén elő tud varázsolni a netes felületet használva, de olyan is előfordul, hogy a link jogdíjas anyagra mutat, és egyenesen le van tiltva. Erre figyelhetett volna a szerző és a szerkesztő, mert egy-két ilyen baki hamar elveszi az ember kedvét attól, hogy legközelebb is a telefonjával vesződjön. Pedig Málta filmeseknek szánt promó videója nagyon tanulságos, és nagyon vicces, amikor a Budapestről szóló kis esettanulmányba be van ékelve az a rövid kis részlet A feláldozhatókból, amikor Stallone és Statham Buda és Pestként mutatkozik be.

Ezutóbbi egyébként jól példázza az írónő egyik nagy erényét, még pedig, hogy iszonyatosan naprakész. A klasszikus, régi filmek mellett nagyon sok újat (2014-es filmeket!) is elemez. A mű filmszakmai leírásai részletesen és teljesen realisztikusan mutatják be a filmkészítés fázisait. Remek áttekintést ad a szerviz produkciók munkamódszereiről, és szemléletesen magyarázza el a külföldi stábok jelenlétének hatásait.

Az egész anyagban talán az a legüdítőbb, hogy a filmezés gazdasági oldalát egy teljesen új perspektívából szemléli. A szakma végre nem csak a kultúra, a szponzoráció és a box office (jegy eladások) teljesen (önmagába) zárt világa felől kerül bemutatásra, hanem olyan ipari szektorként, mely kapcsolatba kerül más ipari szektorokkal (jelen esetben a turisztikával), melyekkel kölcsönösen hatnak egymásra, hol pozitívan, hol negatívan – mert persze mindennek vannak árnyoldalai és Irimiás ezeket sem hallgatja el.

A szerzőnő többször is bizonyítja, hogy ért a filmesztétikához is, de sosem hagyja, hogy az elvont fejtegetések eltereljék saját tárgyától. A mozgóképi kultúra helyett a gazdaság, a divat, a forgatások és filmbemutatók hatásai, különféle helyszínek felfedezése és reprezentációja kerül a középpontba.

A 71. oldalon található esettanulmányban a következőt olvashatjuk: „Budapest, úgy tűnik, elszalasztja annak a lehetőségét, hogy az itt forgató filmes produkciókon keresztül törjön világhírnévre, hiszen a filmes és turisztikai szakma közötti együttműködés, amely biztosítaná Budapest márkanevének hangsúlyozását, ezidáig még nem jött létre.” Azoknak ajánlom ezt a könyvet olvasásra, akik az itt leírt unióban fantáziát látnak, vagy a témában szeretnének szakdolgozatot írni, mert egy nagyon alapos és szakmailag jól kezelhető könyvet kapnak a kezükbe. Azok, akik filmes helyszínekre szeretnének utazni, használják továbbra is az internetet vagy a különféle útikönyveket – a kis színes leírásokat ott is meg fogják találni.

1 „A niche (ejtsd niss) jelentése: szeglet, rés. A tömegtermékekkel és tömegmarketinggel szemben ez egy szűken definiálható fogyasztói csoportra vonatkozik. A filmturizmus niche termék, mivel feltételezi a filmek iránti érdeklődést, meghatározva ezzel a speciális, különleges turisztikai élményeket kereső turisták csoportját.” (18.o.)   

Dr. Irimiás Anna: Filmturizmus – A filmek és televíziós sorozatok turisztikai szerepének és hatásainak vizsgálata

Akadémiai Kiadó, 2015

Turizmus sorozat

236 oldal

Kötés: puhatáblás, ragasztókötött

ISBN: 9789630596213

Képek: Akadémiai Kiadó