B42-es stand

Ethno-Lore. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve XXXIII.

Nemcsak a néprajzkutatók számára, hanem minden utazó, sőt a távoli országokban megforduló turisták számára is meghatározó élmény lehet az eleinte érthetetlen, elgondolkodtató mássággal való szembesülés. Azonban amíg a turisták a meghökkentő különösséget elsősorban maguk számára dolgozzák fel, a néprajzkutatók feladata az, hogy a különféle életvilágok között érthető és tartalmas módon közvetítsenek. Térben vagy időben távoli vidékeken sokszor a legegyszerűbb cselekedeteket is izgalmas kulturális társadalmi jelentések övezik, gazdagítják. A néprajzi kutatás egyik legnagyobb kihívása az, hogy ezeket a kulturális kontextusokat feltárja, érthetővé tegye. 

A néprajzkutatók számára a mássággal, az idegenséggel való találkozás elsődleges formája a terepmunka. A terepmunka során értheti meg a kutató egy másik nyelvközösség, törzs, társadalmi csoport észjárását, mindennapi életét vagy éppen művészetét. Éppen ezért annak, hogy miképpen érdemes kivitelezni egy terepmunkát, és hogyan kell viselkednie a kutatónak egy másik közösségben, hatalmas szakirodalma van a nemzetközi antropológiában. Ugyan a hazai néprajzkutatásban is voltak elszigetelt kísérletek arra, hogy a terepmunka jelenségkörét megragadják, de a jelen kötet az első olyan gyűjteményes munka, amely a néprajztudomány számos területének (folklór, etnológia, történeti néprajz stb.) tanulságait csokorba fogva széles körképét adja annak, hogy mit is gondolunk ma, a 21. század elején a terepmunkáról és a néprajzkutató szerepéről az egyre inkább globalizálódó, de korántsem egységesülő világban. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézete 2016-ban és 2017-ben a témához kapcsolódóan workshopokat, konferenciákat szervezett. E tevékenység első és izgalmas szövege ez a gyűjteményes kötet, amely az intézetben 2016 szeptemberében lezajlott belső műhelymegbeszélés tanulmányokká formált változatait közli.

Ethno-Lore. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének évkönyve XXXIII.

Főszerkesztő: Balogh Balázs

Szerkesztők: Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán

Vendégszerkesztők: Mészáros Csaba – Vargyas Gábor

MTA BTK Néprajztudományi Intézet

Ára: 3500 Ft

A kötet bemutatója április 22-én, 12 órától lesz a Hess András teremben. 

Németh Lajos: „Szigetet és mentőövet” – Életinterjú 1986 

Németh Lajos a 20. század második felének egyik legjelentősebb iskolateremtő művészettörténésze. 1986-ban tanítványainak idézte fel történelmi és művészetpolitikai fordulatokban gazdag életpályájának állomásait, a kor kiváló művészeivel, Kondor Bélával, Schaár Erzsébettel, Ország Lilivel való barátságát. 

Németh Lajos: „Szigetet és mentőövet” – Életinterjú 1986 

Szerkesztők: Beke László – Németh Katalin – Pataki Gábor – Tímár Árpád 

MTA BTK Művészettörténeti Intézet

Ára: 3000 Ft

A kötet bemutatója április 21-én, 18 órától lesz a Márai Sándor teremben.

Bartha Ákos: Populizmus, népiség, modernizáció – Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből 

A fiatal szerző fő kutatási területe többek között a két világháború közötti magyar falukutatás, szociográfia, a népi írók munkássága. Ebben a munkájában a populizmus–népiség–modernizáció fogalomhármasára építve a 20. századi kelet-közép-európai politikai gondolkodás történetébe nyújt bepillantást. 

Populizmus, népiség, modernizáció – Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből 

Bartha Ákos 

MTA BTK Történettudományi Intézet

Ára: 2800 Ft 

Ivanics Mária: Hatalomgyakorlás a steppén – A Dzsingisz náme nomád világa 

Ivanics Mária 

MTA BTK Történettudományi Intézet

A kelet-európai steppén, a 17. század végén, turkí irodalmi nyelven lejegyzett Dzsingisz-náme, azaz Dzsingisz könyve, a Volga-vidék törökajkú népei, a tatárok, baskírok és nogájok történeti emlékezetének egyedülálló forrása. Őstörténetünkhöz számos párhuzamot kínáló forrás, mely először jelenik meg magyar nyelven. 

Hatalomgyakorlás a steppén – A Dzsingisz náme nomád világa 

Ivanics Mária 

MTA BTK Történettudományi Intézet

Ára: 3600 Ft 

Székely Miklós: Nemzet, ipar, művészet – A kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum 1887–1918 

Az egykori kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum épületeinek és gyűjteményének feltárása 2014 elején indult meg. Ez a kötet a kutatás eredményeinek összefoglalásaként a sajátos feladatú és gyűjtőkörű erdélyi múzeum modernizációs szerepét vizsgálja. 

Nemzet, ipar, művészet – A kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum 1887–1918 

Székely Miklós 

MTA BTK Történettudományi Intézet

Ára: 3290 Ft

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál az év egyik legjelentősebb kulturális-könyves eseménye. Ezen a rangos ünnepen már másodszor képviselteti magát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja. A fesztivál ideje alatt, április 20–23-ig, a Millenáris Park B42-es standján várják az érdeklődőket a hét intézet (filozófiai, irodalomtudományi, művészettörténeti, néprajzi, régészeti, történettudományi és zenetudományi) kiadványaival és folyóirataival, melyeket 25% kedvezménnyel kínálnak a könyvvásár ideje alatt. 

Tervezett programjaik:

április 21., péntek 16.00–17.00

A tudományos tartalomszolgáltatás egy szabad útja – Bemutatkozik az MTA BTK ITI tartalomszolgáltató portálja és kiadója, a tízéves reciti.hu 

(Az Irodalomtudományi Intézet programja – Hess András terem)

április 21., péntek 18.00–19.00 

„Szigetet és mentőövet!” – Németh Lajos Életinterjú 1986 című könyv bemutatója

(A Művészettörténeti Intézet programja – Márai Sándor terem)

április 22., szombat 12.00–13.00 

A terepmunka szerepe és lehetőségei a kortárs néprajzkutatásban

(A Néprajztudományi Intézet programja – Hess András terem)

április 23., vasárnap 10.00–11.30

Új felfedezések a Szent Koronáról és a magyar koronázásokról

(A Történettudományi Intézet programja – Szabó Magda terem)

április 23., vasárnap 12.30–14.00

Nemzet, faj, kultúra a magyar reformkortól Trianonig

(A Filozófiai Intézet programja – Márai Sándor terem)

Mindenkit sok szeretettel várnak 

2017. április 20–23. között a 24. Budapest Nemzetközi Könyvfesztiválra, a Millenáris Parkba!