art&design / alkotás
2010. 02. 02.
Miért nincs magyar műkritika? Konferencia a hazai műbírálat lehetőségeiről (Modem, Debrecen), amelyen neves szerkesztők, művészettörténészek, esztéták és építészek adtak hangot véleményüknek, nem ritkán pro és kontra. A kerekasztal-beszélgetések, az előadások és az azok nyomán kialakuló viták is arról tanúskodnak, hogy az sem magától értetődő, mit tekintünk "műkritikának".
2010. 01. 20.
A válság lassan lecseng, de nem utórengések nélkül. A világban számos réteget érzékenyen érintett, és nélkülözésre, lemondásra késztette őket. Vessünk egy kendőzetlen pillantást az alábbi rétegek károsultjaira és érezzünk együtt... valamint nyúljunk mélyre a zsebünkbe és segítsünk!
2009. 12. 29.
Eger, a szőlő és bor városa, a képzőművészetnek is kisebb fajta centruma. Kultúra, ifjúság és környezetvédelem − lehetne e három szó a város rövid jellemzése. De mivel nem a jól ismert települést akarom bemutatni, hanem sokkal inkább az aktuális, élő gondolkodást, amely most mozgatja/mozgathatja e helyet, egy egri épületről, annak kulturális egyesületéről és egy törekvésről írok.
2009. 09. 18.
Szombathy Bálint kötetében a nemzetközi művészeti élet radikális újításaira reagáló, vagy ezen újításokra radikálisan reagáló művészi pályákról ír. Mail art, performansz, neoizmus… A művészet határai, meghatározhatósága a kérdés.
2009. 04. 06.
Nem ritkaság, hogy egy képregényhőst a vásznon látunk viszont, a Marvel-figurák például szinte mind bejárták ezt az utat. Sokkal ritkább, amikor egy sorozat főszereplőjéről kiderül, hogy eredetileg képregény volt. És ezzel együtt már nézhetjük is a legújabb feldolgozást, az akciómozit.
2009. 02. 26.
Piroschka Dossi könyve, a Hype! Művészet és pénz felzaklató írás. A témára jellemző ködösítés és álszentség nélkül bennfentes információkat oszt meg az olvasóval mindenkit érdeklő kérdésekkel kapcsolatban. Mi tesz remekművé egy képet? Mekkora szerepe van a jó reklámnak az ízlés és a trend alakulásában? Kik azok, akik mindebben döntéseket hoznak? Bár a könyv az eddigi legjobb, ami a témában született, sajnos távolról sem tökéletes.
2009. 02. 19.
A folyamatot, mely a celebeket kultúránk egyre dagadó folyamának felszínén úsztatja, már többször leleplezték, elemezték, gúnyt űztek belőle. Mégis itt vannak. Legutóbb felszemtelenkedtek dr. Máriás pazar színekben pompázó vásznaira, valóságos harcot generálva így. A celebek fegyvere a „mindenki ismer engem”, Máriásé a szarkasztikus humor.
2009. 01. 20.
Volt egyszer az 1970-es, 1980-as években egy alternatív művészeti csoport Budapesten. Megfordult benne az avantgárd szcéna szinte minden jelentős képviselője; képzőművészek, színházrendezők, filmesek, zenészek…
2009. 01. 14.
Néhány évvel ezelőtt a vájtszeműek különös filmre figyelhettek föl: az Immortel (Ad Vitam) a hazai mozik műsorán Halhatatlanok címmel futott, nagyon rövid ideig. A meglehetősen zavaros befejezésű, talán rossz, ám kétségtelenül különös filmet Enki Bilal jegyezte, és saját legendás képregényének, a Nikopol-trilógiának első két kötetét dolgozta fel.
2008. 12. 27.
A (magán)könyvtárakban még remélhetőleg üresen tátong egy polc, ami a hiteles művészeti élettel, műgyűjtéssel foglalkozó elemző irodalomnak ad majd helyet. Felelőtlenség lenne ugyanis művészkörökben nem venni tudomást az intézményesült művészet és a pénz között feszülő finom és ingatag szálakról… Hazai alapművévé válhat ennek a világviszonylatban is csekély szakirodalommal rendelkező témának Perneczky Géza Rózsák nyesése című kötete.
