gyerek / alkotás
2022. 09. 24.
A pandémia kellős közepén jelent meg Trogmayer Éva írónő és Egervölgyi Lilla illusztrátor első könyve, a Medvemese. Következő közös munkájukra nem kellett sokáig várnunk, a napokban került boltokba a HVG Könyvek gondozásában a Frida és Gubanc Budapesten című kötet, ami valójában egy lebilincselő, képzőművészeti albumba rejtett ismeretterjesztő társasjáték.
2022. 08. 17.
Turi Lilla különleges emlékkönyve, az Amire emlékszem idén felkerült a Az Év Leginnovatívabb Könyveinek listájára, a jelöltek közé. A Csimota Kiadó gondozásában megjelent képeskönyv tele van rejtélyekkel: akárhányszor fellapozza az olvasó, mindig újabb titkokra bukkanhat, akárcsak a saját emlékeiben.
2022. 08. 01.
2006-ban indult hódító körútjára Berg Judit nagy sikerű Rumini-sorozata, amelyből már három színházi adaptáció is született. Az Inversedance/Fodor Zoltán Társulat és a Nemzeti Táncszínház koprodukciójaként, 2020 októberében került sor az első rész ősbemutatójára. A táncszínházi előadást legutóbb a Mézesvölgyi Nyár nagyszínpadán, pótszékes nézőtér előtt mutatták be. Mindenképpen biztató, hogy ilyen nagy az érdeklődés egy kortárs ifjúsági regény cseppet sem szokványos formanyelven történő előadása iránt.
2022. 07. 29.
Neal Shusterman a Kaszások kora című trilógiájának első részében olyan jövőbe repíti az olvasót, melyhez hasonlóval eddig biztosan nem találkozott. A Lampion Könyveknél nemrég megjelent regényben az emberek már legyőzték a halált, mindenki újjáéleszthető. Egyetlen módja van annak, hogy valaki elhagyja a földi létet – ha egy kaszás begyűjti.
2022. 07. 19.
Az instant kultklasszikussá vált Gru spinoffjaként működő Minyonok-sorozatból az első film ötletparádéja után kifogyott a lendület – de ez mostanra már vajmi kevéssé számít, a Minyon-jelenség merchandise-dömping és TikTok-kihívás formájában él és virul tovább.
2022. 07. 19.
Zebegény leginkább a Kós Károly által 1908-1910 között épített katolikus templom, illetve Szőnyi István festő révén él a köztudatban, aki 1924-től töltötte itt a nyarakat, létrehozva barátaival egy művésztelepet. Ám a Dunakanyarban található kis falunak van még egy kevéssé ismert nevezetessége, az 1930-as években itt működött Virágegylet Zebegény. A mezítlábas grófnő című, kiskamaszoknak szóló regény az egylet alapítójának, gróf Károlyi Lászlóné, született gróf Apponyi Franciskának állít emléket.
2022. 07. 02.
Nemrégiben készítettem interjút Bajzáth Mária mesepedagógussal, aki úgy vallja, hőssé kell válnunk a saját életünkben. Pontosan ez jutott eszembe Csücsökről, a kis kiflivégről, amikor megnéztem a Keresztesi József verses meseregénye alapján készült darabot a Kolibri Fészekben. A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza rendezője Székely Andrea, dramaturgja Horváth Péter, a zenéket pedig Balog Zita Mária és Borosi Gábor szerezte.
2022. 06. 26.
Léteznek olyan modern kori jelenségek, amikről akkor sem lehetne eleget beszélni, ha minden nap megjelenne róla egy könyv. Itt van például a gyerekek közötti internetes zaklatás, amiről az érintettek helyett inkább mi, felnőttek szoktunk polemizálni. Ezért is örültem a Lampion Kiadó egyik első, március végén napvilágot látott kötetének, a Nagy Ervin színművész ötlete alapján, Péterfy Gergely tollából megszületett Robotmesének. A kis Kék Lovag története éppen annyira digitális és humoros, hogy beszippantja a célzott korcsoportot, nekünk, szülőknek viszont meglehetősen szívszorongató olvasmány, ha lehántjuk róla a cyberszlenget.
2022. 06. 08.
1988. január 29-én tartották A padlás ősbemutatóját a Vígszínházban. A musical népszerűsége, túl az ezredik előadáson, azóta is töretlen, játszották Csehországban, Lengyelországban, és két különböző angol nyelvű szövegkönyv is készült belőle. 2013 telén a dalok új, szimfonikus nagyzenekari hangzást kaptak Presser Gábor által, 2022. május 21-én pedig Veresegyházra is megérkezett a sikeres musical újrahangszerelt változata, melynek minden száma kivételes műgonddal megkomponált, a lírai szépségű dalszövegekben pedig szinte minden szó többletjelentést hordoz.
2022. 05. 08.
Ünnepelni jó. Már őseink is ismerték ezt az alapigazságot. Az ünnepek adtak ritmust a hétköznapoknak. Akár kicsiben, a hetet tagoló vasárnapi kötelező pihenőnappal, amit Istennek szenteltek, akár nagyban, az évszakok váltakozását követve. A jeles napok kijelölték a tavasztól őszig tartó mezőgazdasági munkák (vetés, aratás, szüret, nyáj ki és behajtása, disznóvágás) elejét és végét. Ezekhez aztán - mintegy koronaként - hozzájöttek az egyházi ünnepek (advent, karácsony, farsang, böjt, húsvét, pünkösd), amelyek viszont inkább a téli, tavaszi időszakra koncentrálva osztották fel az időt, hol elcsendesedésre intve, hol mulatozásra buzdítva.
