bezár
 

gyerek

2022. 05. 08.
Meséljük együtt az ünnepeket!
Bajzáth Mária: Kerek élet fája, Lampion Könyvek, 2022
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ünnepelni jó. Már őseink is ismerték ezt az alapigazságot. Az ünnepek adtak ritmust a hétköznapoknak. Akár kicsiben, a hetet tagoló vasárnapi kötelező pihenőnappal, amit Istennek szenteltek, akár nagyban, az évszakok váltakozását követve. A jeles napok kijelölték a tavasztól őszig tartó mezőgazdasági munkák (vetés, aratás, szüret, nyáj ki és behajtása, disznóvágás) elejét és végét. Ezekhez aztán - mintegy koronaként - hozzájöttek az egyházi ünnepek (advent, karácsony, farsang, böjt, húsvét, pünkösd), amelyek viszont inkább a téli, tavaszi időszakra koncentrálva osztották fel az időt, hol elcsendesedésre intve, hol mulatozásra buzdítva.

A mai, természettől elszakadt világunkban viszont az ünnepeink, ünneplési szokásaink is megváltoztak. Egyrészt az egymást érő világnapok folytonos ünneplési kényszerrel nehezednek rá az iskolákra, óvodákra, a mennyiség a minőség rovására megy. Ha mindennap ünnep, elvész a várakozás, a ráhangolódás izgalma, az ünnep igazi fénye, öröme. Másrészt a globalizáció, és az amerikanizált tömegkultúra elterjedésével megjelenő új ünnepek miatt egyre jobban elhomályosulnak hagyományos ünnepeink, szokásaink. A madarak (fecskék, gólyák) visszatértének öröme helyett itt a Bálint-nap, pontosabban az elüzletiesedett szeretetünnep, a Valentin-nap. A Mindenszentek és Halottak napja békés nyugalmát, gyertyafényes temetőjárását felváltotta a töklámpásos Halloween boszorkányokat és szellemeket megidéző zajos, bulis forgataga. De a két legnagyobb egyházi ünnep, a karácsony és a húsvét sem járt jobban. A reklámok, a boltok ünnepi csábításának hatására sokak számára ezek az ünnepek már csak az egyre drágább és egyre csillogóbb tárgyakról szólnak. Sok gyerek az ajándékot várja, nem az ünnepet.

Egyre többet és egyre mértéktelenebbül ünneplünk tehát, ugyanakkor az ünnepeink egyre inkább kiüresedtek, eldologiasodtak. A gyerekeket a folytonos szereplési kényszerek frusztrálják, míg a felnőtteket a fogyasztás kényszere. Bajzáth Mária ezen kíván változtatni, szeretné visszaadni az ünnepeknek régi jelentésüket, visszanyúlva a népi kultúra kincseihez: népmesékhez, mondókákhoz, népszokásokhoz. Hogy az ünnep újra a kisebb-nagyobb közösségek összekovácsolódását segítse, valódi közösségi élményként.

A Kerek élet fája című népmese-válogatás Bajzáth Mária Népmesekincstárának tizedik köteteként látott napvilágot. Mint alcíme is jelzi: Jeles napok mesekalendáriumáról van szó. Nem ez az első ünnepekkel foglalkozó mesegyűjteménye Bajzáth Máriának. 2016-ban a Meseközpont Alapítvány gondozásában jelent meg az Adventi népmesék és legendák – 24 ünnepváró történet a világ minden tájáról, illetve ennek egy internetes, ingyenesen letölthető változata a MesÉLJÜNK együtt Ünnepeket!- Adventi mesetár- 2019.

Már a bevezető találós kérdéséből vett, az évet szimbolizáló cím, a Kerek élet fája is sejteti, a könyvet amolyan öröknaptárnak szánja szerzője. A négy évszak szerint tagolt kötetben egyszerre elevenednek meg az időjáráshoz (madarak visszatérte, Sándor, József, Benedek, Mátyás, február 2-ai medvejóslás, Zsuzsanna, Lőrinc) a mezőgazdasági munkákhoz (szántás - vetés, aratás, szüret, szilvalekvárfőzés, disznótor, állatok legelőről való ki és behajtása), a keresztény szentekhez (Szent Mihály, Szent György, Szent Iván, Szent István, Szent Márton, Szent Miklós, Szent Balázs) valamint  a nagy egyházi ünnepeinkhez (farsang, böjt, Vízkereszt, karácsony, húsvét, pünkösd, halottak napja) kötődő események, hiedelmek, szokások. Mindezeket Bajzáth Mária népmesekutatóként és az élőszavas mesemondást támogatandó  népmesék és népi mondókák, találós kérdések segítségével teszi átélhetővé és megélhetővé.

Kerek élet fája

Már a kötet felosztása is jelzi, Bajzáth Mária természetközpontú szemléletét, ugyanis nem januártól decemberig számolja az évet, hanem kikelettől – lobhullásig, azaz a természet ébredésétől a természet szunnyadásáig. Sőt, minden hónapnak a ma használatos latin eredetű neve mellett megadja a régi magyar és Erdélyben ismert nevüket. Majd minden egyes jeles naphoz, ünnephez kapcsolódóan megismerteti olvasóit az ehhez tartozó népszokásokkal, lehetőséget adva, hogy ezeket felelevenítve, közösen éljük meg az ünnepet. Legyen szó akár ismertebb hagyományról, mint a karácsonyi betlehemezés vagy a húsvéti tojásfestés és locsolkodás, akár kevésbé ismertekről, mint a Szent István napi koldusoknak sütött kenyér, az időjósló lucabúza keltetése, a karácsonyi Szentcsalád- vagy márciusi Gergelyjárás. Végül népi mondókák, népdalrészletek vagy találós kérdések után egy- egy, az alkalomhoz illő népmese zárja a sort, közös meseolvasásra, mesemondásra bíztatva.

Nagy érdeme a könyvnek, hogy minden mese gyakorlatban kipróbált, a gyerekek lelkéhez, világképéhez igazított történet. Ahogy szintén pozitívumként értékelhető, hogy Bajzáth Mária sokféle forrásból merít: a Biblia történeteiből, történelmi legendákból (Mátyás királyról szóló mesék), a néphagyományból, saját gyermekkori meseélményeiből. A kötet végén pedig terjedelmes bibliográfia: néprajzi források, népmesei és népköltészeti alkotások irodalomjegyzéke segíti azokat az óvodai és iskolai pedagógusokat, szülőket, akik szeretnének mélyebben elmerülni a népszokások, a népi irodalom világába. 

Bár Bajzáth Mária maga is felhívja a figyelmet a túlzott ünneplés káros hatásaira és a tartalmában, külalakjában egyaránt igényes kötet hosszú évek, évtizedek munkája, ennek ellenére remélhetőleg sikerül majd a kötetet egy a négy évszakot felölelő tematikus sorozattá bővíteni. Sok szokás, jeles nap ugyanis kimaradt, mint a májusfaállítás, Vince napi szőlőjárás, a fagyos szentek: Szervác, Pongrác, Bonifác, Katalin és Erzsébet, Mátyás, Orbán, Medárd napjához kötődő időjárási megfigyelések, a főbb Mária-ünnepeink: Gyümölcsoltó Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony napja. Ahogy jó lenne árnyalni a Mindenszentek (november 1.) és Halottak napja (november 2.) közötti különbséget, főleg úgy, hogy a hagyományos ünnepünket már szinte teljesen kiszorította, átformálta az amerikai Halloween (október 31.).  

KÉF

Külön ki kell emelni Gyetkó Krisztina népművészeti motívumokból építkező illusztrációit. A közös olvasás így a gyerekek számára nemcsak a mesék hallgatását jelentheti, de a képek nézegetése során szemet gyönyörködtető élményt is nyújthat számukra a lapokon megelevenedő mesevilág.

Bajzáth Mária mesekalendáriumának hiánypótló munkaként ott a helye minden könyvespolcon, mert akár az intézményes nevelés keretei között, akár családi körben, a népszokások bemutatásán és népmeséken keresztül segíthet a gyerekeinkkel közösen megélni, és lelki tartalommal megtölteni ünnepeinket.

nyomtat

Szerzők

-- pusztai ilona --


További írások a rovatból

gyerek

El kellett mozdulni a mesevilág felé El kellett mozdulni a mesevilág felé
Interjú Molnár T. Eszter írónővel és Török Zoltán természetfilmessel
gyerek

Hogy érzi magát a Föld? - pályázat
Országos kreatív alkotói pályázat a Föld napja kapcsán

Más művészeti ágakról

Balogh Máté és Tornyai Péter kantátáinak előadása
Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje könyvbemutató
Lully–Molière: A kénytelen házasság
Mayhem-koncert + Mortiis, Exodikon a Barba Negrában, 2022. április 29.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés