irodalom / gondolat
2021. 10. 10.
Két láncot alkottok az udvar két oldalán, sorban fogjátok egymás kezét. Egyik oldaladon egy férfi az ügyfélszolgálatról, akire többen gyanakszanak, hogy lopja a kávétejszínt. Erősen markolja ujjaidat, izzad a tenyere, és azt hajtogatja, nyernünk kell, nyernünk kell, neki ott a lakáshitele – még Gazdálkodj okosan!-ban is kimaradna egy körből. – Helyzetjel című sorozatunkban Moskát Anita írását olvashatják.
2021. 10. 07.
"Ha innen végre kiszabadulok, spontán bebábozódom. Hagyom, hogy kitöltsön az ikrás pollen, ami már keresztülment a szorgos méhek aranyat fosó tápcsatornáján. Minden kellemes ingerbe belevásnak a fogalmak, mint őseim foga a dögrovásba. Apu otthon selypeg, óvatosan kanalazza az őslevest." Helyzetjel című sorozatunkban Tolvaj Zoltán prózáját olvashatják.
2021. 10. 01.
Képes vagyok úgy intézni, hogy a testemet hirtelen kirázza a hideg. Valahol a torok fölülről kell indítani a tarkó irányába, onnan továbbtaszítani a két lapocka közé, ott át kell lökni egy bukkanón, a többi már megy magától.
2021. 09. 12.
A visszaépítések és rekonstrukciók korát éljük. Németország újraegyesítése után visszaépítették Drezda lebombázott óvárosának ikonikus épületeit, újjáépült a hosszú évtizedekig háborús mementóként álló romhalmaz, a Frauenkirche, Varsó belvárosa, újjáépült a budai várban a Főőrség épülete, a lovarda, a Stöckl lépcső, épül a volt Pénzügyminisztérium homlokzata, tervezik a Levéltár tornyának újjáépítését is, de manapság Magyarországon már nem csak a második világháború miatt vagy a háborút követő rendszerek által elpusztított épületeket építik újjá, hanem sorra kerülnek a történelem korábbi viharaitól megsérült, vagy kőhalommá vált épületek is: Diósgyőrben épül a királynéi vár is, Zemplén és Visegrád várai és még folytathatnánk a sort.
2021. 08. 20.
Egy rokonom egy reggel nehéz álomból arra ébredt, hogy Gregor Samsa lett. Prózai életet élt, és ezért. Sokat mondogatta nekem, hogy nehogy megírjam. De ha egy író van a rokonságban, nincs semmi garancia arra, hogy ez ne történjen meg. Aztán egy barátom Anyeginné változott, és hiába akarta már Tatjánát, életét igazán prózai módon végezte. Mint mindannyian, akik Oblomovok voltak az ismerőseim között, és a semmittevés hatalmasodott el rajtuk. Vagy az idegeik készültek ki, mint Raszkolnyikovnak.
2021. 08. 20.
Attól, hogy kiabálsz, még nem lesz igazad, aranyapám, kiabálta egy őszes férfi a keszthelyi móló töltésén, félúton a kikötő felé. Egy ott horgászó kamaszfiúval vitatkozott, aki megunta, hogy a férfi a feje mellett dobálja be az egészben megszáradt zsömléket a hattyúknak.
2021. 07. 13.
Csak akkor vettem észre a fiút, mikor a hátamra kezdett rajzolni. Az alkoholos filc szagára azonnal ráismertem, meg is ijedtem, mi történik, de a kíváncsiságom felülkerekedett, velem úgysem történik soha semmi, megdermedve ültem.
2021. 07. 04.
„A demokrata fenegyerek”, „a szabadelvű ököl”, „a köztársaság Hannibálja” – ma már így emlékezünk Beretva Károlyra, a sokat szenvedett mozgalmárra és népi hősre. Kevesen tudják, hogy Beretva sokáig irodalommal foglalkozott: tanár volt, kritikus, szerkesztő. Az azonban még a szakemberek számára is meglepő felfedezés volt, hogy hagyatékából ismeretlen verskéziratok kerültek elő – az alábbiakban e dokumentumokat tesszük közzé.
2021. 06. 16.
Nálam az Észak szeretete a gimnáziumban kezdődött. Ibsent tanultuk, és foglyul ejtettek a norvég nevek (Hjalmar, Torvald, Krogstad, Solness, Per Gynt). Szorgalmas voltam, és felkutattam az iskola könyvtárában a verses Eddát, amit Tandori Dezső fordított.
2021. 06. 08.
1934-ben születtem a Pálffy téren, 3 tonnával és 465 centiméterrel. Kis híján sikerült úgy felállítani, mintha szülővárosom felé mutatnék. Egyre több látogatóm érkezett, a legmeghatóbb az volt, mikor minden lengyel turista hozott magával egy-egy tobozt abból a parkból, ahol amúgy a koporsóm hat kőoszlopon emelkedik ki egy tó közepéről.
