bezár
 

irodalom

2022. 04. 15.
Meteorológia
Vaktérkép
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Mióta Lisszabonban él, egyébként sem siet, a föl-le hullámzó utcákon képtelenség sietni. A megállóban laza sorban várakoznak, kimaradhatott egy járat, vagy kettő. Az eső alábbhagy, a nap kisüt egy pillanatra. Megáll, melegszik. Aztán megint esni kezd. A huszonnyolcas villamos, egykocsis, még mindig nem jön. Nem vár tovább, egy darabon majd gyalog megy. A park bejáratánál egy öltönyös férfi az aktatáskájával próbálja visszaterelni az eltévedt vadkacsát. - Vaktérkép rovatunkban Piros Vera tárcáját olvashatják.

Fél kilenckor ébred, az ágy mellett bekapcsolja az olajradiátort, vár. December huszonötödike óta esik, zuhog, szemerkél, szítál, aztán megint zuhog. Mintha az óceán az égre ömlött volna. A telefon hat fokot mutat, délután kettőre felmegy tizenháromra, talán. A páratartalom kilencvenkét százalékos, a hálószobában látszik a lehelete. És még csak január tizedike van. Az első lisszaboni karácsonyra takarót kapott a férjétől. Nem nyakláncot, nem ruhát, és nem is könyvet, takarót. Egy ciklámenszínű gyapjútakarót. Nagyon meleg. A paplan alól a levegőbe lehel, már nem látszik a lehelete. Kardigánt vesz, a fürdőszobában bekapcsolja a ventilátort, megnyitja a csapot. Mikor a zuhanyfülke bepárásodott, vetkőzni kezd. A hálópulóvert, így mondja, a melegítőalsót, zoknit, és a kardigánt a ventilátor közelébe teszi, hogy melegen tartsa, tíz percig folyatja magára a forró vizet. December huszonötödike óta nem viselt szoknyát. Kék gumicsizma, sárga esőkabát, alatta érdektelen.  

Óvatosan megy, próbál telitalppal lépni, a mészkőkockákból kirakott járda csúszik, főleg, ha esik, meg ha nem. Mióta Lisszabonban él, egyébként sem siet, a föl-le hullámzó utcákon képtelenség sietni. A megállóban laza sorban várakoznak, kimaradhatott egy járat, vagy kettő. Az eső alábbhagy, a nap kisüt egy pillanatra. Megáll, melegszik. Aztán megint esni kezd. A huszonnyolcas villamos, egykocsis, még mindig nem jön. Nem vár tovább, egy darabon majd gyalog megy. A park bejáratánál egy öltönyös férfi az aktatáskájával próbálja visszaterelni az eltévedt vadkacsát. Az Estrela kertjében sok az állat, a tojók után kicsinyeik kacsáznak, kis és nagy kutyák rohangálnak, pávák sétálnak. A fák lombozata alatt akaratlanul is lelassul, nem érzi, hogy fázik. Levelekből, ágakból kötött mélyzöld takaró. November elsején, de legkésőbb másodikán menetrendszerűen kötni kezd. Kétszer kétméteres takarókat. A nappaliban ül, megy az olajradiátor, este héttől néha éjfélig ütemesen köt. Eksztázis. A munka előrehaladtával egyre kevésbé fázik. Szeret átmenni ezen a parkon. A kioszknál kávézik, cigarettázik, eláll az eső, egy percre. Aztán megint szakad. Mégiscsak sietni kellene, mert hiába az esőkabát és az esernyő, nagyon meg fog ázni. A Raton lemegy a metróba, végre melegben lesz. A lépcsőn bokáig áll a víz. A következő metró tíz perc múlva érkezik, mutatja a kijelző. Olvas. Nem rohan sehova, csak a Colomboba akar elmenni, látta, hogy újfajta hotspot érkezett, nagyon hatékony. Egy pillanat alatt befűti az egész nappalit, és miután lekapcsolják, a szigetelés nélküli falak között a meleg még marad, félóráig, a használati utasítás szerint. A szigetelés nélküli fal nem szerepel a leírásban, az nyilvánvaló. Nem jön a metró. A kijelzőn újabb tájékoztató, kisebb perturbação lépett fel. Nem tudja, mit csináljon, jó itt a melegben, de mégsem töltheti az egész napot a metróban. Az egész januárt, februárt, meg a március felét.

Nem megy a Colombóba. Egyébként is fárasztják a plázák. Még mindig esik. Végül is nem baj, szereti az esőt, majd lesétál a Baixa-Chiadóra, és eszik egy pastel de natát. A téren esernyőárusok köröznek, a strandpapucsos turistákat szólongatják. Csak a turisták képesek januárban strandpapucsban, rövidnadrágban járkálni. Angolok, biztosan, vagy németek. A Brasileiro teraszán ül, előtte pastel de nata meg kávé. Az eső mintha színes hálóba akadt volna, óriási szivárvány ível át a tér felett. Tizenhárom fok, süt a nap, kigombolja a kabátját.

nyomtat

Szerzők

-- Piros Vera --

Budapesten születtem, jelenleg Portugáliában élek. Hat-hét éve foglalkozom rendszeresen írással. Prózát és verseket egyaránt írok. 2021-ben jelent meg az első kötetem a Kalligram Kiadó gondozásában, Eltévesztettem, drágám Egy házasság anatómiája címmel.


További írások a rovatból

Weber Kristóf Keringő című regényének bemutatója
irodalom

Vaktérkép
irodalom

Vaktérkép

Más művészeti ágakról

art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés