irodalom / gondolat
2022. 12. 10.
A köves szántóföldek, a hegyek, a maga 2300 méterével a hatalmas tömeg, a Moncayo, mintha idehajították volna az istenek; vagy ahogy a legenda tartja, a gigászok harcának eredménye ez a táj, ezek a szurdokokkal, szakadékokkal szabdalt folyóvölgyek, és a Moncayo sziklái alatt örök álmát alvó óriás. Mások szerint a Moncayo szent hegy, úgy néz ki, mint egy alvó püspök, látszik a süvege, meg ahogy a keze a mellén pihen. - Vaktérkép rovatunkban Patak Márta tárcáját olvashatják.
2022. 12. 02.
És megyünk, megyünk a hajdani vonatsínek helyén, a Tarazona-Tudela vasút vonalán, melyet diófák, fügefák szegélyeznek, meg kukoricás, hétvégi kertek, tanyák, hiába, Tarazona olyan, mint egy nagyobbacska falu, csak a központján látszik, hogy város, valaha nem is akármilyen volt, járási székhely, mondjuk, mint Csurgó, legalább 449-től kezdve püspöki székhely, már a rómaiak is lakták, akkor Turiaso volt a neve. - Vaktérkép rovatunkban Patak Márta írását olvashatják, aki Aragóniában járt.
2022. 11. 19.
Szerintem a metró hangja hamarabb készült el, mint a szerelvények, csak utána kerestek hozzá foltokat, festéklepattogzásokat. A zajra épült az egész, és az arcokra van írva, bár azoktól mindig többet vártam, amikor gyerekként felraktak a kékre. Néztem, hogy a szemben ülők mit reagálnak arra, amit hallok, aztán semmi. Pedig ők is hallották. - Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós tárcáját olvashatják.
2022. 11. 17.
A DH_BUDAPEST_22 konferenciáján november 23-án négy különböző előadás fogja tárgyalni a zene halózatelméleti vizsgálatának és archiválásának digitális eszközök nyújtotta lehetőségeit. A zenei blokkban Akihiro Kawase, Anna Matuszewska, Chia-Ling Peng, valamint Christina Crowder és Clara Byom prezentálják majd kutatási eredményeiket, melyet 11 óra 40-től kezdődően a Múzeum körút 6-8. szám alatti Főépületének első emeletén található Szekfű Gyula Könyvtárban hallgathatnak meg az érdeklődők. A korábbi cikkekben már részben ismertettük, hogy milyen lehetőségeket kínálhat a digitális bölcsészet a szövegek és képi anyagok vizsgálatában. Ebben a cikkben arról szeretnénk írni, miképpen hathat mindez a zene tudományterületére is.
2022. 11. 12.
Odabent a nyílt tűzhely felett üst rotyog, benne lábára állítva egy jól megtermett kokas, körülötte pedig öklömnyi töltöttkáposzták főnek. Minden bizonnyal a prédikátor is inkább az étel szagára, s nem a halál hírére jött, mert azzal ugyan már ő sincsen amit kezdjen. A pulyák egymást lökdösve haladnak felfelé a patakon, a dombon körös-körül pedig emberek s asszonyok állnak, és halkan zsibongva pletykálnak erről-arról, főleg a Busú klán viselt dolgairól, mert egy haláleset a legkiválóbb alkalom az ilyesmire. - Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin tárcáját olvashatják.
2022. 10. 17.
Hogy élek, vagy meghaltam, mindegy. A lényeg az, hogy látom az erdőt, a fenyők vörös törzsét, a köztük átderengő fénypászmákat, és hallom a madarakat. A zizegő, száraz füvek között heverve szívok egy utolsó cigarettát, mert csak egyet hoztam. A visszatérés gondolatától elszomorodok, jó lenne borostyánná lenni, vagy eltűnni nyomtalanul. - Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin első írását olvashatják.
2022. 10. 11.
A krsztny.hu szerkesztője hívott reggel. Hadarva beszélt, nagyjából négy elutasítás hallatszott a hangján. Hogy valami Gellén testvér kiköltözött egy falu szélére, most egy szikla tövében lakik. Kicsit húztam a számat, de amúgy is a bakancslistámon volt pont annak a falunak pont az a széle, igent mondtam.
2022. 09. 12.
Jó tíz éve lehet, ülök Madridban a plaza de la Villán, nézem a házat, melyben az egyetlen olyan élő, általam is fordított spanyol író lakik, akivel személyesen soha nem találkoztam. Amilyen valószínűtlen volt, hogy Marías hirtelen kilépjen a házuk kapuján, és én odamenjek hozzá, mutatkozzak be neki olyan természetességgel, ahogyan én azt minden helyzetben megszoktam, ugyanolyan valószínűtlen volt a jelenet is, amelyet a Test mindent tud című regényemben megírtam.
2022. 09. 10.
Ettől fogva Blacky az olvasás bolondja volt, és csak olyankor vesztette el a fejét, ha valahol nyomtatott betűt szimatolt – a Gazdi az ő kedvéért járatta az újságot is. A filantróp igencsak megosztó esetét az első perctől hatalmas érdeklődéssel követte, és hol ennek, hol annak a tábornak adott igazat – annak függvényében, hogy mikor melyik perspektívából íródott a cikk, amely aznap az üggyel kapcsolatban megjelent. - Helyzetjel rovatunkban Papp-Zakor Ilka utolsó tárcáját olvashatják.
