A visszaépítések és rekonstrukciók korát éljük. Németország újraegyesítése után visszaépítették Drezda lebombázott óvárosának ikonikus épületeit, újjáépült a hosszú évtizedekig háborús mementóként álló romhalmaz, a Frauenkirche , Varsó belvárosa , újjáépült a budai várban a F őőrség épülete, a lovarda , a Stöckl lépcső , épül a volt Pénzügyminisztérium homlokzata, tervezik a Levéltár tornyának újjáépítését is , de manapság Magyarországon már nem csak a második világháború miatt vagy a háborút követő rendszerek által elpusztított épületeket építik újjá, hanem sorra kerülnek a történelem korábbi viharaitól megsérült, vagy kőhalommá vált épületek is: Diósgyőrben épül a királynéi vár is, Zemplén és Visegrád várai és még folytathatnánk a sort.

Kevés szórakoztatóbb dolog van – és nemcsak karantén idején – Zrinyi Syrena-kötetének olvasásánál. Ajánlom mindenkinek. Tobzódik a költői képekben, és néha olyan modern, hogy az ember megdöbben.

Balassi Bálint költeményeinek kiadástörténete a magyar irodalomtörténet egyik legizgalmasabb fejezete: az elmúlt majdnem százötven évben annyi fordulata volt, ami egy kalandregénynek is becsületére válna. Természetes, de hadd hangsúlyozzam, hogy a Balassi-kiadástörténet egyben a Balassa-kódex megtalálása óta folyó tudományos diskurzus története is; a tudományos vita aktuális állásának lenyomatai az egyes Balassi szövegkiadások.