1.

Próbálom a szót óvatos hangon mondani,

hogy ne értsetek félre. Mégse mondom,

nehogy kitöröljetek, csak beszélgetünk.

Nem, ez most ne kerüljön jegyzőkönyvbe.

Na jó, de folyton a szóra gondolok.

Gondolom. Amiről nem lehet beszélni, arról

hallgassuk a rádió fehérzaját. A tettek sértenek,

osztja az észt a riporter, és a szavak is tettek.

Többszáz év megalázást helyrehozunk néhány

nem kimondott szóval. Azt mondják puhakezű

politikus vagyok, én pedig csak dörzsölöm

a tenyeremet, miközben mindenki mással

van elfoglalva. Beállított hajjal, dizájner ruhákban

úgy teszek, mintha érdekelne, mi van azokkal

a szerencsétlenekkel, akikből élek. Megtanulok

a nyelvükön egy mondatot, hogy megbízzanak bennem.

Ezután nagyon büszke vagyok magamra.

2.

Ugye, hogy nem mered leírni? Mitől félsz,

egy szó miatt csak nem harapják le a fejed?

Az M betűs szó, az A betűs szó, a C betűs szó

és az I betűs szó. A WC-re ülsz, ott mondogatod

őket, de még itt is félsz, hogy valaki meghallja,

de akarod őket mondani, kitörnek belőled,

mint egy káromkodás, amikor leejtesz egy csésze kávét.

Aztán bántja a füled, mint amikor Z betűs szót hallod

egy szomszéd nemzet gyermekétől. Mintha rád tört

volna a safe space-edben, megerőszakolva

érzed magad, megjelenik előtted egy genocídium

*  Nehéz neked, testvér (romani)