bezár
 

irodalom / interjú

Az írás mint mesterség
A Werk Akadémia álláspontja szerint az írás nemcsak mágia, hanem mesterség is, tehát van egy oldala, ami tanítható, éppen ezért a sokszínű képzési kínálatában helyett kapott náluk egy szépíró kurzus is, ahol a hallgatók a prózaírás technikák elsajátítása mellett kreativitásukat is kibontakozhathatják. Magáról a képzésről, illetve az írás szerepéről, feladatairól Márton Lászlóval beszélgettünk, aki maga is tanít a Werken.
Nap mint nap rám köszön egy fura nevű állat…
Mán-Várhegyi Réka első kötete, a Boldogtalanság az Auróra-telepen elnyerte a JAKkendő-díjat, a napokban jelenik meg a JAK-füzetek sorozatban. A novellákról, írói módszerről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Nyugodtan és békésen – Beszélgetés Nagypál Istvánnal
Nagypál István fiatal költő és műfordító, aki nem mellesleg most Lengyelországban él. A lengyel élményekről és az irodalmi terveiről beszélgettünk vele egy jót.
A provokatív irodalmiatlansággal hívta fel magára a figyelmet
Kukorelly Endre pályáját szerencsés momentumok sorozataként is meg lehet rajzolni: ugyan kezdetben jó néhány akadály nehezítette, hogy költészettel foglalkozhasson, de később számos olyan meghatározó pillanat volt az életében, amik kérlelhetetlenül és végzetesen az irodalom felé sodorták. A beszélgetés alkalmával Kukorelly ezekről a meghatározó élményeiről mesélt.
Abban reménykedem, hogy valamiféle kiteljesedés áll előttem
"A blogolás egyébként nagyon hasznos, mert rengeteget tanulok abból, hogy mire kíváncsiak az olvasók: bár néha zavar, hogy tudom, milyen témákra fognak kattintani. A legtöbben például Sissy története iránt érdeklődtek, amit valójában csak viccből írtam meg. A legkevesebben pedig a szoptatás kultúrtörténetét olvasták el" – állítja Szécsi Noémi, a Gondolatolvasó szerzője.
Egy értékmentő indián törzs
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori óraadó tanára, a Tatabányán élő Szénási Zoltán irodalomtörténész és nem mellesleg az Új forrás egyik szerkesztője beszélt nekünk a fennmaradással járó nehézségekről, az egyetemi oktatásról és sok egyéb, "nem túl divatos" dologról, mint irodalom és emberi kapcsolatok.
Ez még csak az út eleje
Bartók Imre 2013-ban jelentette meg második regényét, a 2011-es Fém tematikáját folytató, de azt nagyívű koncepcióba rendező biopunk apokalipszist, A patkány évét. A vs.hu az év legdögösebb könyvének kiáltotta ki, eközben a Magyar Narancs kritikusa rendesen elveri rajta a port. De a karaván halad, a szerző hamarosan a folytatással is elkészül. Mielőtt belevethetnénk magunkat az új könyvbe (előreláthatólag áprilisban), készítettünk vele egy interjút, amiben szó esik műfajokról, írói módszerről, a kritikához való viszonyról és 200 millió dollárról.
Titkok, szokások, díjak
Krusovszky Dénes, mikor első díját kapta ezelőtt tíz évvel, azt hitte, összekeverték valakivel, mivel még csak 22 éves volt. Azóta számos kitüntetés érte, például az egyik legfiatalabbként a díj életében József Attila-díjjal tüntették ki, amit jelképesen visszaadott, legutóbb pedig a Horváth Péter Irodalmi ösztöndíjat vitte el. Három felnőtt verseskötet után gyerekverseit nemrég gyűjtötte kötetbe Mindenhol ott vagyok címmel. Természetesen arra voltunk leginkább kíváncsiak, mi a titok.
A kockák is lehetnek érdekesek!
Ha él még valakiben olyasféle előítélet, hogy a "kockák", geekek nem érdeklődnek a humán területek, és főképp a kortárs líra iránt, azok most szembesülhetnek vele, mennyire nem igaz ez. Balaskó Ákossal, a 2013. évi Petri-díjas költővel beszélgettünk.
Úton-útfélen heverő kavicsok
Úton-útfélen heverő kavicsok
Pénzes Tímea (1976) költő, prózaíró, drámaíró és műfordító. Érsekújváron született, jelenleg Budapesten él. Nyolc, műfajilag különböző kötete látott eddig napvilágot. Legutóbbi, Kavicsok című könyve kapcsán Jitka Rožňová készített interjút vele.
7   8   9   10   11   12   13   14   15 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés