irodalom / interjú
2015. 04. 22.
Úgy gondolom, elég sok problémát szül, ha egy kulturális projekt 100%-ban állami pénzből szeretné finanszírozni magát. Egyrészt ez túlságosan homogenizálhatja a születő művészeti alkotásokat, másrészt azok így a felső hatalom által kontroll alatt tarthatóak. Ráadásul abban sem vagyok biztos, hogy az államnak feladata lenne "eltartani" ezeket a projekteket. Szerencsére azonban a kultúra sok területe, például a könyvkiadás is felismerte, hogy léteznek úgynevezett alulról építkező kezdeményezések, díjszerű támogatások, közösségi finanszírozási módok stb., amelyek megnövelik ezen alkotások mozgásterét. Ezekről a projektekről, díjakról, a Balaton Methodról és a Könyvmecénásról Tsík Sándorral, a Csimota Kiadó szerkesztőjével beszélgettünk.
2015. 04. 02.
Hevesi Judit első verseskötete a napokban jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában. A verseket meghatározó súlyos problémákról, esélyekről, a traumák jelenidejűségéről beszélgettünk vele, egyéb, nem épp pehelykönnyű kérdések mellett.
2015. 03. 31.
Szentkuthy Miklós művei iránt egyre több külföldi kiadó érdeklődik; a New York-i Contra Mundum Press a Széljegyzetek Casanovához és Az egyetlen metafora felé angol kiadása után tavaly decemberben a Prae első kötetével jelentkezett, de már készül a második kötet fordítása is. Szentkuthy több művének francia, spanyol és portugál kiadásai után most Belgiumban is megjelent a Széljegyzetek Casanovához, de nemsokára törökül is olvasható lesz. Tim Wilkinsonnal, az angol fordítóval beszélgettünk a Prae-ről, a fordítás nehézségeiről, Szentkuthy egyéb műveiről, valamint a szerző helyéről a magyar és a világirodalomban.
2015. 02. 02.
Mindannyiunk nagy szerencséjére az idei Könyvfesztiválra Budapestre érkező Jonathan Franzen, az amerikai kortárs irodalom egyik leghíresebb alakja és a szintén világhírű fiatal osztrák író, Daniel Kehlmann jó barátok. A szoros barátság mellett egymás munkáját is segítik – Kehlmann nagyban hozzájárult Franzen legutóbbi művéhez, a Kraus Projecthez. Az amerikai író The Corrections (Javítások) című könyve Kehlmann szavaival élve pedig igazi „reveláció” volt számára; innen merítette komplex, életteli karaktereit új regényéhez. Franzen a salon.com-on tavaly nyáron megjelent telefonos interjújában a német humorról, a kísérleti családregényről és a történelmi múlt fontosságáról is kérdezte a müncheni születésű írót.
2015. 01. 25.
Teller Katalin az ELTE-BTK esztétika tanszékének adjunktusa. Tevékenységét szerinte leginkább a kultúrakutató kifejezéssel lehet körülírni. Édesapja munkája miatt egész gyerekkorát különböző nagyvárosokban töltötte, Budapesten, Moszkvában és Bécsben, 2006 óta ingázik Bécs és Budapest között. A Nagyváros-regények című szemináriumsorozat kapcsán beszélgettünk a Budapest-Bécs ingázásról és a modern oktatói-tudományos élet lehetőségeiről.
2014. 12. 22.
Bíró-Balogh Tamás legutóbb megjelent, Kosztolányi Dezső életrajzának nem túl fényes fejezeteivel foglalkozó könyve, a Mint aki a sínek közé esett című kötet nem kevés meghökkentést kiváltó írásaival, leleplezéseivel is felhívja magára a figyelmet. A Kosztolányi-életrajz hiányzó darabjairól, Kosztolányi antiszemitizmusáról, s a Radnóti Miklós-hagyaték sorsáról is beszélgettünk a könyv szerzőjével.
2014. 12. 10.
Zelei Dávid a FISZ Világirodalmi sorozatának egyik szerkesztője. A világirodalmi kritikákat tartalmazó válogatás az ő szerkesztésével-válogatásával lát hamarosan napvilágot a sorozat első darabjaként. Erről, a hazai kritika világirodalmi szövegekhez való viszonyáról, s a FISZ sorozatának további terveiről is beszélgettünk vele.
2014. 12. 03.
Alapvetően befolyásolja életünket, hogy milyen emlékezéskultúrában növünk fel, mit tart a társadalmunk vagy a minket körülvevő közösség „emlékezetesnek”. A kulturális emlékezés és emlékezet mechanizmusáról kérdeztük Aleida Assmann professzorasszonyt, a szakterület nemzetközi hírű kutatóját. Assmann a Petőfi Irodalmi Múzeum Trauma - Holocaust - Literature című konferencia egyik előadójaként járt Budapesten.
2014. 11. 08.
Erdélyről mindig valami misztikus világ, Dsida Jenő és Tamási Áron szelleme jut eszembe. Szerencsére most nem kell a múlt homályába mennünk az érdekes és értékes dolgokért, ugyanis két fiatal költő verseskötetének örülhetünk a jelen valóságában. Serestély Zalánnal és Varga László Edgárral beszélgettünk Erdélyről és Kolozsvárról, pályakezdésről és Kós Károly valamelyik templomtornya tudja még, mennyi mindenről.
2014. 11. 01.
A Budapest Transzfer fesztivál vendégeként érkezett Budapestre a francia író, filozófus és professzor Jean-Christophe Bailly, akinek életében fontos szerepet tölt be az utazás. A La Phrase urbaine (A városi mondat) című legújabb kötetében több évtized esszéit gyűjtötte össze, melyekben arról ír, hogy hogyan közelítsünk meg, fedezzünk fel, azaz hogyan olvassunk egy várost. A Petőfi Irodalmi Múzeumban beszélgettünk.
