irodalom / könyv
2014. 06. 04.
Mondhatnánk, régi trükk egy fikciós alkotásban más korokban élt (ismert) embereket feltámasztani – példának okáért már Mikszáth Kálmán is élt vele – , ami által más fénytörésben látjuk meg saját korunk jellegzetességeit és visszásságait. Timur Vermes azonban gondolt egy merészet, és nem akárkit, hanem egyenesen Adolf Hitlert támasztotta fel Nézd, ki van itt című könyvében.
2014. 05. 14.
Az elhagyható száz oldal után a finisre visszatér belénk a lélek, micsoda sztori, tényleg elképesztő. Munkatárbor, ez aztán a valami egy rossz poénért cserébe. Viszont konzekvens a dolog, mert később is, ha poén, az megbízhatóan ócska, leharcolt, szerencsére nincs túl sok belőle. Amikor már azt hinnénk, csendes feltételes szabadlábra helyezéssel hal el a történet, még egyet, egy utolsót ránt magán a vége főcím előtt.
2014. 04. 03.
Szilasi László új regénye súlyos könyv. A szerző saját szavaival generációs regénynek nevezett mű Szeged városában, egy osztálytalálkozón veszi kezdetét. A Pestről Szegedre hazalátogató Sugár Dénes (Deni) szemszögéből kiinduló történet akkor válik érdekessé, amikor rég nem látott barátja, Nosztávszky Feri megkínálja szivarral, majd felidézi az elmúlt évtizedet: hogy semmi nem úgy volt, Deni, és valakinek meg kell tudnia az igazságot. Ezért kezd Noszta mesélni.
2014. 04. 02.
Dmitry Glukhovsky Metró-könyveinek esetében két nagy hibát követhet el az elemző. Az egyik, hogy különleges szépirodalmi alkotásként kezeli a szövegeket, meglátva bennük a nagy orosz irodalmi hagyomány nyomait, és mély filozófiai tartalmat, sajátos iróniával fűszerezve. A másik nagy hiba az, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk az írásait és az egész univerzumot, amelyet teremtett, arra hivatkozva, hogy nem érdemes az időt vesztegetni egy sci-fire, amelyben a szörnyekre lövöldözés közben néha "konyhafilozofálgatnak" egy kicsit. Mindkét hozzáállás figyelmen kívül hagy egy fontos, széles körben elterjedt jelenséget, amelyet Glukhovsky tökéletesen használ ki.
2014. 03. 31.
Fejlődés? Nem lesz semmilyen fejlődés, maximum vissza-fejlődés, vagyis inkább hanyatlás a posványba, a gennybe, a rothadásba, a bűzbe, amolyan boschi világba. Ha élni nem is, meghalni nagyon pöpecül és modernül lehet majd. Legalábbis Farkas Tiborc regénye szerint.
2014. 03. 27.
Írástudónak lenni kiválasztottságot jelent? De egy kiválasztottat mégis mi különböztet meg egy őrülttől? Avagy minden írástudó potenciális őrült? Száz Pál Halott föld, halott lányok című kötetének írásai könnyen késztethetik akár effajta kérdések feltevésére is az olvasót.
2014. 03. 26.
Gerőcs Péter már első két novelláskötetével, a mészölyi prózából kinőtt elbeszélésmódjával felkeltette az irodalmi élet figyelmét. Mondhatni: mondatait a nagy súlyok ellenére is képesnek látszott lebegtetni. A beteljesülést azonban valószínűleg nem A betegség háza című első regény jelenti számára.
2014. 03. 25.
Pontozó címmel verseskötetet kiadni, amennyiben nem szűkítjük le a néptáncból ismert fogalomra, izgalmas ötlet lehet. A pont szakaszol, a pont lehatárol, a kijelentéshez tartozik. Nem kérdez, nem találgat, hanem mesél és bemutat, ahogyan Pál Sándor Attila szövegei is eljárnak.
2014. 03. 12.
El akarom olvasni, nincs meg. A kiadóban elfogyott, képtelenség megvárni, hogy legyen. Megyek boltba, nincsen. Könyvet várni, érted? Várom, mint a Mesijást. Mindenről ő jut eszembe. Várom, mint a Lányok Könyvét 74'-ben. Várom, mert norvég. Nem úgy persze, mint Loe, annyira nem norvég. Aztán egyszer csak jön a telefon.
2014. 03. 10.
Talán csak nekem ment agyamra a posztmodern, de a magam részéről ujjongó örömmel fogadok minden olyan elsőkötetes prózaírót, aki történeteket ír egymástól világosan elkülönülő figurákról, akik esetleg még párbeszédbe is elegyednek egymással.
