bezár
 

irodalom / könyv

A világ csak hangulat
A világ csak hangulat
Vannak kocsmák, ahová be lehet csekkolni, ahonnét elvihető a Funzine, ahol a kijelölt dohányzókban pattintós szűrőjű vagy szegfűszeg illatú cigarettára gyújtanak. Vannak kocsmák, ahol a Wi-Fi egy ismeretlen betűszó, ahol kimért fröccsöt lehet fogyasztani a valaha fehér függöny mellett, melyet megrágott a nikotin. Ehhez jól passzol a zsíros kenyér, ami ötven forint szeletenként. Ezzel tisztában vannak a „helyi arcok”, akiket Czinki Ferenc környezetükkel együtt megfigyelt és lejegyzett. 
Kitörési.PONT(ok)
Kitörési.PONT(ok)
Adott egy jelenség (a slam poetry), ami körül a szűnni nem akaró hajcihő egyre inkább társadalmunk jelenkori működésére emlékeztet: folyamatos árokásás, ellenségképzés, sárdobálás, stb. Az efféle „szellemi” iszapbirkózástól idegenkedő elemzőben előbb-utóbb felmerül a kérdés: érdemes-e még ilyen körülmények között magával a műfajjal foglalkozni? Van-e értelme elméleti emberként a saját gondolatrendszere szerint komolyan végiggondolni például, hogy mit jelent nyomtatásban látni slam szövegeket? A Csider István Zoltán és Pion István által szerkesztett SLAM.PONT című kiadvány kapcsán most mégis erre teszek kísérletet.
Egymásba folyó élettörténetek
Egymásba folyó élettörténetek
A második világháború alatt bekövetkezett tragédiákkal legtöbbször azért sem tudunk mit kezdeni, mert még mindig csak alig-alig bukkannak fel azok a médiumok, amelyeken keresztül érintetté válthatnánk az eseményekben. Emlékművek, múzeumok, kiállítások születnek, melyek megpróbálják interpretálni az eseményeket, de a kevés kivételtől eltekintve ezek mind eltévesztik a céljukat, hiszen ahelyett, hogy a traumafeldolgozás lehetséges helyszíneiként működnének, pusztán a politikai propaganda eszközeiként szolgálnak. Ebben a kontextusban azonban rendkívül üdítően hat a kevés kivétel, jelen esetben Závada Pál legújabb regénye.
A lényeg elrepült, ők itt maradtak
A lényeg elrepült, ők itt maradtak
A novellák meghatározó tulajdonsága, hogy szereplői egyedül a múltjukkal, esetenként jelenükkel vannak tisztában, jövőjükkel, céljukkal pedig kevésbé. Kritika Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetéről.
Za-ka-to-ló ma-si-nák
Za-ka-to-ló ma-si-nák
Az All machine a működési elvek gyűjteménye, a legtágabb értelembe véve. Legyártja a világot. Leírja a gyártási folyamatokat. Azt, ahogy a gépek dolgoznak, húznak és vágnak, majd formába öntenek. Mindegy, élő vagy élettelen a nyersanyag. A gépek nem számon kérhetőek, nem vádolhatóak, a saját működési elvük szerint dolgoznak, előre programozott mozdulatsorokkal.
Az ember a porcelán mögött
Az ember a porcelán mögött
Olyan, mint a chardonnay: kissé száraz, de rá lehet érezni az ízére. Az érdekes tények közé fiktív elemek keverednek, amit én sajnálok, mert nekem pont azok a részek tetszettek, ahol az író szakszerű, pontos korrajzot ad az 1900-as évek elejének Pécséről.
Megértés és túlélés peremén...
Megértés és túlélés peremén...
Az önéleti írásként tekinthető Nem baj, majd megértem című regény vagy szöveggé szerveződött emlékgyűjtemény (hiszen ebben maga a szerző is elbizonytalanodik már az írás legelején) nem kínál többféle értelmezési lehetőséget, nem várakoztatja meg az olvasót a mű végéig, s így maga a lezárás sem hat a felismerés erejével. 
Körülírt elhallgatás
Körülírt elhallgatás
Ayhan Gökhan második kötete kevés- és halkszavú. Úgy szólal meg, mintha minden szava az utolsó lenne. Mintha folyton elhallgatna, vagy mintha nem is beszélni szeretne, csak az olvasóval együtt időzni a csendben. Ez persze egyes olvasókat idegesíthet, másoknak érdektelen lehet, csak kevesen tesznek erőfeszítést olyan szövegek összeolvasására, amik nem ragadnak rögtön magukkal.
A lehetséges világok legjobbika
És tényleg ez a címe! Nem tudom, min csodálkoznak, én már egészen hozzászoktam. Daniel Banulescu, a legismertebb kortárs román író előszeretettel ad feltűnő címeket műveinek, elég csak ha az 1993-as Szeretni foglak az ágy végéig című verseskötetét nézzük. A Csókolom a segged azonban nem erotikáról, hanem egy eddig hagyományosan komor, realisztikus színezetben feltüntetett korszakról, a Ceausescu-diktatúráról szól. Kritikám első részét – miután belémivódott Banulescu groteszk humora – a könyv szellemében szeretném megírni, ebben az abszurd, parodisztikus hangvételben.
Életbölcsességekkel az ötszázas úton
A Papírsárkányok és az Ezeregy tündöklő nap után Khaled Hosseini, tőle már megszokottan, ismét egy bestsellerrel rukkolt elő. A "rabul ejtő egzotikus történetek mestere" ezúttal szövevényes sorsokról, testvéri kötelékekről, mardosó bűntudatról és egy döntésről mesél – kivételesen jóval kevesebb politikát csempészve a sorok közé –, melynek generációkon átívelő következményeit ötszáz oldalon át visszhangozzák Afganisztán hegyei.
23   24   25   26   27   28   29   30   31 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés