bezár
 

irodalom / könyv

Vagyunk, mint ők
Vagyunk, mint ők
Második kötetében Szolcsányi a külvilágról ír, a nyüzsgő metropoliszokról, vagy épp az isten háta mögötti babonás falvakról, akárhogyis: a hétköznapi kartonálarcokról (ahogy a Moby Dick idézetben is áll), vagyis a dolgozókról, szeretőkről, az idegenekről. Kötetében mindenkinek van formája, felülete, de mögötte, a határon túl, mélyen, mindenki alaktalan, megismerhetetlen, felcserélhető funkciójával.
Beleszerelmesedések
Beleszerelmesedések
A Beleszerelmesedésekben a szerkesztőelv, akár A szívem fehér című könyvben, voltaképpen a titok kibeszélése, ám a vallomás, a beavatás tetőpontértékű eseményének folytonos késleltetésével. A késés a mozzanatonként kiértékelt múlt miatt válik elbeszélési módszerré, mintha az egyszerűen elmesélhető eseményekhez szükség lenne legalább egy másik fél megértésére, majd ismét hosszú, ám tétekkel bíró magyarázkodásra.
Kívülállók
Kívülállók
Talán nem is lehet másként történetet mesélni. Talán minden elbeszélés mélyén ott a motívum: vegyünk egy az eseményekben résztvevő, de a történteket a kívülálló szemével (is) látni képes szereplőt, és meséljük el a történetet az ő szemszögéből. Mariam Petroszjan Abban a házban című regényében a kívülállóság motívuma azonban nem csak ebben a formában jelenik meg.
Különböző semmik
Különböző semmik
Csinos kis könyv, pont egy Budapest-Nagykőrösnyi, ha vonattal mész. És még marad időd utána gondolkodni, nem sokat, csak épp annyit, hogy milyen, amikor az emlékeidért csinálsz hülyeséget. Hogy felidézd, vagy visszaszerezz belőlük egy érzésnyit. Szagokat, szobaablakból kilátást, fényt a tatamin. Tatamid persze sosem volt, van viszont egy képed a könyv elején, japán szobabelső. Fiam elkérte, mert mindene Japán a karate miatt, hogy lerajzolja. Megtetszett neki, hogy olyan üres.
Eltévedni az árnyékokban másnap - mielőtt vedlik a hüllő
Eltévedni az árnyékokban másnap - mielőtt vedlik a hüllő
A '81-es költő Hüllők és Izzók című első kötetét Németh Zoltán az utóbbi évek legjobb olvasmányélményének nevezte, a könyv fülszövegében Visky András pedig arról ír: meggyőződése, hogy az olvasó egy idő után azon kapja magát, hogy hangosan olvassa a könyvet, és nem csak magának. Eltévedésekről, variációkról, hatásokról – Molnár Illés régóta esedékes debütálása kapcsán.
Oroszlán a nyelvrács mögött
Oroszlán a nyelvrács mögött
A könyv kapcsán nem lehet nem beszélni a közéleti költészeti konjunktúráról, melynek belobbantó szikrája sokak szerint a kötet egyik verse, a Búcsúlevél volt. A kötet egészében tényleg nagy súllyal szerepelnek közéleti tematikájú versek, de ezeket felcímkézni azért sem szerencsés, mert többnyire egymásba fonódik bennük a köz- és a magánéleti szféra, és egyes szövegek mindkét síkon olvashatók, máskor pedig szövegszinten is összefonódik a közéleti és párkapcsolati narratíva.
Kilépni magamból beléd
Kilépni magamból beléd
2008. július 15-én Jenny Brodal húsz év után újra kinyit egy üveg vörösbort. Alma és Liv nagymamája épp 75 éves, a kéretlenül megrendezett szülinapi partyra készül, melyet lánya, Siri szervezett neki. A regény kerettörténete szerint Jenny két évvel később egy agyérgörcs után belebóbiskol az újabb zsúrozásba, nem is tud arról, kik veszik körül. A két pillanat közti időt és teret járja körül Linn Ullmann Szemem fénye című regénye.
Magánmitológia és valóság akciósan
Magánmitológia és valóság akciósan
Érett, alaposan megmunkált, következetes és lendületes novelláskötet Bencsik Orsolya Akció van! című könyve. Jellemzői többek között a határozott és fesztelen női hang, a családregény hagyományának kiforgatása, kispróza-formába való belepróbálása, és a vajdasági irodalom tradíciójával fenntartott közvetlen kapcsolata: ezek így együtt izgalmas, de nehéz olvasmánnyá teszik.
Tét(te)lenül nézzük?
Tét(te)lenül nézzük?
Napjainkban sokszor hangzik el a kérdés, hogy milyenek is a magyarok, mire képesek egyre szélsőségesebb helyzetekben, és mi az, amit el tudnak érni azzal, amilyenek ilyenkor lenni képesek. Hogy a gondolatszövevényből kikerüljek, rámutatnék például arra, milyen az a magyar ember, aki ezt a recenziót írja: kekec.
Jegyzetek arról, hogyan pukkant ki a lufi a budai polgár feje felett
Jegyzetek arról, hogyan pukkant ki a lufi a budai polgár feje felett
"Nagyapám – éppen azért, mert valójában nincs miért könyvet írni róla – tökéletes archetípusa a századforduló szorgalmas polgárainak." Mégis mire föl ez a könyv? Gärtner-Kertész Tibor ugyan számos válasszal kecsegtet, de a válaszok csak akkor sejthetők, ha a kiegyezés körüli időktől egészen az 1925-ig történő események egymásba fűzését nem történelmi regénynek, de nem is családregénynek, hanem inkább egy meglebegtetett korrajznak tartjuk.
24   25   26   27   28   29   30   31   32 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés