bezár
 

irodalom / könyv

Hogy is állunk az elmebajjal?
​Írástudónak lenni kiválasztottságot jelent? De egy kiválasztottat mégis mi különböztet meg egy őrülttől? Avagy minden írástudó potenciális őrült? Száz Pál Halott föld, halott lányok című kötetének írásai könnyen késztethetik akár effajta kérdések feltevésére is az olvasót.
A romantikus új regény
Gerőcs Péter már első két novelláskötetével, a mészölyi prózából kinőtt elbeszélésmódjával felkeltette az irodalmi élet figyelmét. Mondhatni: mondatait a nagy súlyok ellenére is képesnek látszott lebegtetni. A beteljesülést azonban valószínűleg nem A betegség háza című első regény jelenti számára.
Levelektől a galaxisig
Pontozó címmel verseskötetet kiadni, amennyiben nem szűkítjük le a néptáncból ismert fogalomra, izgalmas ötlet lehet. A pont szakaszol, a pont lehatárol, a kijelentéshez tartozik. Nem kérdez, nem találgat, hanem mesél és bemutat, ahogyan Pál Sándor Attila szövegei is eljárnak.
Messzire ment ember
El akarom olvasni, nincs meg. A kiadóban elfogyott, képtelenség megvárni, hogy legyen. Megyek boltba, nincsen. Könyvet várni, érted? Várom, mint a Mesijást. Mindenről ő jut eszembe. Várom, mint a Lányok Könyvét 74'-ben. Várom, mert norvég. Nem úgy persze, mint Loe, annyira nem norvég. Aztán egyszer csak jön a telefon.
Történetek egy autisztikus könyvtárosról
Talán csak nekem ment agyamra a posztmodern, de a magam részéről ujjongó örömmel fogadok minden olyan elsőkötetes prózaírót, aki történeteket ír egymástól világosan elkülönülő figurákról, akik esetleg még párbeszédbe is elegyednek egymással.
Lehet még újat mondani a kapcsolatokról
Murakamit közel tíz éve, egy skóciai könyvesboltban fedeztem fel magamnak. Akkor azt hittem, sikerült egy olyan kedvencet kifognom, akinek a műveire külföldön vagy a neten, kizárólag angol nyelven kell majd vadásznom, mert írásaira még sokáig nem figyel fel a magyar közönség. Nagyot tévedtem.
Fűszagú road-trip
Thomas Pynchon hetedik regénye, a Beépített hiba (Inherent Vice, 2009) 2013-ban jelent meg magyarul a Magvető Kiadó gondozásában. Az évtizedek óta rejtőzködő életmódot folytató, nagy sikerű amerikai íróról nem sokat lehet tudni, annyit azonban biztosan elmondhatunk, hogy mestere a paranoia-elméletek gyártásának és imádja a detektívtörténeteket.
A szenvedő ige
A vers a perzsák számára rendkívüli jelentőséggel bír. Iránban, ha megkérik, bárki szívesen elszavalja a kedvencét. Nagy költőiknek (Háfíznak, Szá’dínak) monumentális síremlékeket építettek, amelyek körül ma is a fiatalok találkoznak, piknikeznek, olvasnak. A verseket iskolázottságtól függetlenül olvassák és értelmezik, emögött a több mint ezeréves költészeti hagyomány és az iráni nép erős öntudata áll.
Útikalauz privát poklokba
"El kellett érnem, hogy érezze magát szarul az olvasó" – mondta Jászberényi Sándor a vs.hu-nak adott interjújában. Hát sikerült. Nagyon is. Annak ellenére, hogy a vékony kis könyv kairói eseményeinek valahol én is részese voltam. De ki is érezné jól magát az "ostoba halálról" olvasva oldalakon át, tudva, hogy másoknak ezek nemcsak szavak, hanem a kőkemény valóság. "Gondolj arra, hogy ők halottak, mi meg milyen jót eszünk." Így van vele az ember, ha úgy véli, neki van más választása. De akármilyen szarul is éreztem magam, mégsem tudtam letenni a könyvet.
Cogito. Ergo?
Ma már ezrével jelennek meg azok a tudományos írások, tanulmányok, kötetek, amik arra keresik a választ, hogy az internet miként befolyásolta az emberi gondolkodást. Ezek a szövegek az esetek többségében releváns problémákat vázolnak ugyan, viszont ezt a lehető legáltalánosabb módon és mindenféle személyességet kiiktatva teszik, amitől meglehetősen szárazzá válnak. A világhálóba keveredett ember című esszékötet azonban egészen máshogyan közelít a problémához...
24   25   26   27   28   29   30   31   32 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés