bezár
 

irodalom / könyv

Erős kritika, kevesebb sírás
Erős kritika, kevesebb sírás
Jonathan Franzen nevét itthon elsőként 2012-ben hallhattuk, amikor megjelent Javítások (The Corrections, 2001), majd az év végén a hatalmas sikert hozó Szabadság (Freedom, 2011) című műve az Európa Kiadó gondozásában. Az Erős rengés (Strong Motion, 1992) majdnem tíz évvel a Javítások előtt íródott, aminek nem feltétlenül kellene befolyásolnia az olvasót. Én azonban mégis végig úgy éreztem, ezúttal elmaradt a megváltás, amit a szerzőtől várunk.
Megélt emlékek
Megélt emlékek
Borbély Szilárd első regénye összetett mű, amely a megjelenése óta eltelt rövid idő alatt máris számos értelmezést kapott. Nevezték szocioregénynek, életrajzi fikciónak, de beszélnek vele kapcsolatban a realitást poétikai eszközökkel feldolgozó, elemelt szövegről is. Két dolog azonban bizonyosnak látszik: nem könnyű regény, és nem hatás nélküli.
Magyar regény szlovákból
Magyar regény szlovákból
Pozsonyban a Palisády fölötti dombok utcáin ritkás a forgalom, mert ez villanegyed – olyasmi, mint Budapesten a Rózsadomb vagy a Hegyvidék. És amikor mégis jött szembe pár ember, és hallottam a beszédüket, mindig felkaptam a fejem az idegen nyelvre: jé, ez másik ország? Mászkálás közben mindenfélén gondolkodtam, kiestem az aktuális időből, és nem érzékeltem a külföldet – Rómában, Londonban ez elképzelhetetlen, de már Bécs sem engedett volna ilyen kilazulást –; máshogy kanyarodik a házfalon a borostyán, mások az emberek gesztusai, máshogy rozsdásodik a kerítés drótja, más a járdán a repedés.
Látszólag tökéletes
Jonathan Franzen Javítások című regényének egyik érdekessége, hogy néhány kritikus szerint már besorolható a 911 utáni szuburbán regény kategóriába, illetve hogy magában foglalja annak jellegzetes vonásait. Ez azért lehet meglepő, mert a könyv pontosan a 2001. szeptember 11-i tragédiák hetében jelent meg, és még így is – vagy pont ezért – hatalmas siker lett.
Tiltott menedékünk
Tiltott menedékünk
Takács Zsuzsa kapcsán gyakran hallunk a szerző verseire jellemző tragikusságról. Maga a költő is nyilatkozta párszor: néha megijed attól, hogy a költemények világképe az olvasó számára esetleg túl komor, sorai nem szolgálnak vigasszal. Én azonban inkább a szenvedélyt, nem pedig a tragikumot hangsúlyoznám.
Érdektelen unikornisok legelészése a Katakrézis erdejében
Érdektelen unikornisok legelészése a Katakrézis erdejében
Fenyvesi Orsolya első verseskötete vajon tényleg gyenge és érdektelen kötet? Vagy versei komolyak és összetettek? Hangja "modoros és mesterkélt"? Vagy titokzatos-talányos, fantáziadús?
Könnyed csajkönyvbe csomagolt útirajz
Könnyed csajkönyvbe csomagolt útirajz
A borító szélére egy napbarnított, szuperkarcsú és dúskeblű hölgy furakodik, aki felhőtlenül élvezi a tenger és a nyaralás nyújtotta örömöket, a háttérben piramisok magasodnak, az ég kék, homogenitását csak néhány repkedő sirály töri meg – teljes az idill. A címlap alapján egy szimpla csajregényre számítunk, azonban Durica Katarina első könyve, a Szökés Egyiptomba némiképp árnyaltabb mint Vass Virág és Fejős Éva történetei.
Múltról s jelenről
Múltról s jelenről
Helyezze bár cselekményét egy nemzet történelmének legnehezebben megragadható időszakába, egy regény tétje akkor is az lesz, hogy mindezt plasztikusan ábrázolt szereplők sorsába illessze bele. Az egyéni sorsokon legyen a hangsúly, s ne a csupán utólag rekonstruálható politikatörténeti folyamatokon. Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, de közben ügyesen hozza játékba ismerős és idegen kettősségét is.
A Másság felfedezése
A 18–19. század, valamint a 20. század elejének népszerű vásári mulatságok szórakozási formájáról, a freak show-ról keveset tudunk magyar nyelvterületen. Holott a "a kriplik, csodabogarak, szörnyszülöttek" világát bemutató, a testi másság megjelenítésére törekvő, tudományos-fantasztikus előadások nemzetközi szinten egyre népszerűbb kutatási témának számítanak.
A beavatás elbeszélése
Király Levente Égre írt könyvét olvasva felmerülhet bennünk a kérdés a szerző szándékának kettősségével kapcsolatban. Király Levente Így irtok én című könyvében bizonyította remek stílusimitációs képességét. Lehet, hogy egy ilyen népszerű regényforma jól sikerült imitációját olvassuk? Vagy tényleg hisz a szerző az ezotériában?
24   25   26   27   28   29   30   31   32 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés