bezár
 

irodalom

2014. 11. 28.
Zsebében hordja Oroszországot
Vlagyimir Szorokin: Tellúria – Gondolat Kiadó, 2014. Fordította: Gábor Sámuel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Zsebében hordja Oroszországot Már az infótól elalélok, hogy jön. Jön az édes Szorokin fiú és az ő tellúrja. Akkor még nem tudom pontosan, mi az, de biztos vagyok benne, ki fog ütni rendesen. Nem lövök mellé, kiütött, nem úgy, mint reméltem. Borítón a neonnarancs-fekete kombó a Jegek után az otthonosság érzésével tölt el. Külön jót tett neki a kirillica. Semmi kecmec és tétova, hanyatt dobom magam Tellúriába.

Majdhogynem fönnakadok egy asztalon. Emlékszel, volt az a nyilván svédektől jött ötlet, hogy megmutasd a felnőttnek, milyen gyereknek lenni, és eléd rak óriás asztalt, széket, hogy mássz fel. Zoran-Goran rögtön az elején ezt próbálhatja ki.

Még csak várni se kell a Szorokin-függőknek, máris bevetésre készek a finom, megszokott eszközök, mint pöröly, ütések, üres szögek (vö. szívek). Öt proletár kinézetű ember is pont huszonhárom perc múlva lép be kopogtatás nélkül. A technika kicsit felturbózódott, lett azóta okoska, sőt félig áttetsző, elején prompt egy középkori vitéz. Aztán Putyintól vissza Leninig, plusz leheletnyi Trockij, történelmi zanza Oroszországról.

Van itt levélforma, My sweet, most venerable boy, oldalakon át húzódó, egymondatos ima, Ámin, szerelemmese a picike lányról, őzikém elfut, miután testének kandiscukrát ájulásig szopogattam, tisztára Szív Ernő. Észak-Rajna-Vesztfália tálib megszállása és kölni karnevál egy tévéfelvételen (rövid ész-szindróma a miniszterek és a parlamenti képviselők fejében), lázálmok Bosch képein. Snitt, következik egy színdarabrészlet, mintha be lenne gerjedve Szorokin, snittekben tobzódik, azon kapom magam, hogy rázom a lábam, mindig más kell, be vagyunk szívva, most épp egy versbetét, Timur énekelni kezd.

Ládikóban egy vibrátor ment meg, Lila lótusz, és, hogy Richard megkérdezi, Édesem, akarod, hogy gurigassalak egy kicsit a nyelvemen? Pont hogy ellazulnék, háborúba csöppenek. Se átkötés, se semmi, durva deszkafalon Che Guevara hologramja virít. Cél az Uráli Egyesült Államok, aztán vadászat (a Vörös Októberre) és a zsidók persze. A teljes arzenál fölvonul, patchwork az egész, nemzeti ideológia (adjuk át Moszkvavidéket a kínaiaknak!), ékes orosz nyelv (kukoricára térdepeltették őket az „internet” szó miatt) és építészet. Ó, Európa! fejezet, Aja! Dumamassza. Be vagyunk szívva, vagy csak a vodka.

Ideje megtudnunk a tellúr titkát. Kábé, mint a jég, ez is olyan. A Tunguz meteor jege. Nem 23.000, csak tizenkét ember ül körben néma csöndben. Középen, egy skatulyában ezüstösen csillog egy tellúrék. Hatásmechanizmusa valamivel tudományosabb, mint szívre a jégcsákányé. Zsírsavmolekula, neuronok, a sejthártya szó szerint lenyalogatja a tellúratomokat a fémről, mintha picike kis nyelve lenne, és csak nyalja, nyalja. Ez annyira szép. Nem beszélve arról, hogy mikor a nyalásnak vége, az ipse belezuhan az általa áhított térbe. Hopp, a Hóvihar csodapiramisa.

Ó, Tökéletes Állam! céltalan betét, mintha épp céltalan volna. Szorokin vegykonyhát nyit. Műanyaggombát nyelő melós Maruszja versus Dorothea Charlottenburgszkaja, Schleswig-Holstein megözvegyült királyasszonya. Ehelyütt beüt a tipográfia, nem mondom, hogy egészen kalligram, csak kvázi. Vagina Avida személyesen, szadó és gruppenszex abesszín vasgyúrókkal, porcukorral és pezsgővel. A dolog valahogy arra fut ki, hogy be kéne ülni az óriás fülébe, és eljutni vele az Oktoberfestre. Ej, micsoda parafrázis.

A legcukibb rész a világoskék kiscica és Ariel története. Kicsit túl fiatalon akart a fiú saját fejébe szöget, hivatásos áccsal nem ment, csak szegecselővel, ez, mint az angyalcsináló olyasmi. Sikerült az ügylet, volt is trip rendesen, a végén egy kiscicát a tűzből kimentett. Meg kell keresni a macskát élőben, van világoskék, sötétkék, ibolyaszínű, de egy se olyan finoman halványkék. Cádizban egyszerűen ilyenek nincsenek. Klónozni lehetne, vagy megkeresni élőben. Viszont azóta felnőtt macska lett. Az okoskán fáradtan pislantott egy macskaszempár-hologram.

A cicával fordulat állt be. Folyik ugyan tovább a seregszemle, tökéletesen eposzi a tabló, de a ba*tlan szobalány történeténél már kicsit se rázom a lábam, lenyugodtunk együtt Szorokinnal, megvan a könyv, lassan fele megvan, nincs több görcs, előbújhat szellem és sztori a palackból. Az új műfajok mellé jön még napló, mamlovaival meglehetőst Hóviharos, de vannak más, másodosztályúra sikerült visszatérők is. Húsrobotok helyett szimplán szimpla robotok, Sietős Magnus pedig hiába ugrál gázzal feltankolt csizmában kasul egész Svájcon, nyomába se ér Rikuosnak („Tök jó ugrálni … mindennél jobb a világon … ugrálás közben mindenről megfeledkezel”. 23 000, Gondolat Kiadó, 2009). A kalapácsok viszont majd egyformán csengnek-bongnak.

A nagy ellazulásban újra csak színdarab, két kutyafejű utazó, Roman és Foma ülnek egy tábortűz mellett. A poéta úr és a szegény vándorfilozófus párbeszéde a Tellúria parádés csúcspontja. Igaz, hogy emberfejet főznek üstben a legnagyobb békében, és agyvelőt esznek desszertnek, de oltják egymást rendesen. Ne idézgessen nekem közepes szovjet költőket, mondja Roman, mire később Foma, én pedig az új Nietzsche leszek, a Nietzsche-2 (…), és saját véremből alkotom meg az új, a zoomorf Zarathustrát.

Tellúria elnöke, a repülő elnök, csodalény, aki a tellúrt adta a világnak, irigylésre méltó napjába enged betekintést. De ha már így tellúr, úgy, meg kell tudnunk periódusos rendszerben a helyét, (tellurium, irany 5/16/52), hivatalos leírását (az időnkívüliség érzetével járó euforikus állapotot idéznek elő), jogi státuszát (nehézdrognak minősítették – kivéve Tellúria). Meg is volnánk ezzel, huzigálhatja elő tovább Szorokin kalapjából a nyulait, fogja, és kihajítja elénk. Ha van nyúl, jó, ha nincs, észre sem vennéd, van már belőle annyi, szanaszét szórt nyulak, Másák, Steinek és Iljicsek. Többüknek nincs komplett története, elvétve találsz tökéletes egészt. Mi más lenne ilyen, mint a gömböcé.

Vett tudniillik papuka a vásáron egy okoskát. (…) S micsoda aranyos: puha, finom, s városi szaga van. (…) – Milyen alakot kívánsz, Varvara Petrovna, hogy fölvegyek a kedvedért: könyv, festmény, gömböc, kocka, henger, táska, öv, sapka, kesztyű vagy sál legyek? – Legyél kisgömböc – rendelte Várka. És kerek kisgömböc lett a Várka okoskája: tekintete vidám, orcája piros, szeme barátságos mindenkihez. És onnantól fogva a kisgömböccel élte Várka az életét. Elbűvölő irónia, babusgatni való él, ez az, amitől Szorokin-funná válik az ember. És ameddig sajna eredetben nem megy, külön hála a fordító Gábor Sámuelnek.

Felvonulnak még az észrevétlenek, a sorok között rejtőzködők. Jelen van Baudelaire, Paszternak, Nyekraszov, Mandelstam persze, és csöppnyi Heidegger is. És jaj, itt mit érzel? Hercog vevő engő őszen mikoron engő tenyészüzembővé voronyezs vásárbé. Én meg síró. Nem akaró hoggy engő tenyészüzembővé elvivő. Ugye? Egy teljes fejezeten át az Ódák & Legendák íze. És ez? Agafja Viktorovna homoki darázzsá (ammophila sabulosa) változott. Lehet játszani, ki fedez fel többet. Innen-onnan. Magamból a végén a krumplisember életét találom.

A miniuniverzumok sorát Sztálinország zárja, ahol grátisz tellúr-tripet ajánlanak fel a turistáknak. Az érett sztálinizmus hőskorában személyesen találkozhatnak magával Sztálin elvtárssal. Bárhol elkezdhető szöveg, ne akard magadévá tenni, úgyse megy. Viszont érdemes arra figyelni, ami a lényeg. Soha nem szabad sem olyasmit leigázni, sem uralkodni akarni olyasmi fölött, amit nem értünk. Bizony. Vannak helyek, ahol a Tellúriát ingyen kéne osztogatni.

Szorokin budapesti estjéről Varga Kende Lőrinc írt beszámolót

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Vécsei Rita Andrea --


További írások a rovatból

Bemutatták K. Horváth Zsolt új kötetét, A bundátlan Vénuszt, Prae Kiadó, 2021
Ötéves lett a Nyolc Ág Művésztábor
irodalom

Zártkörű és nyitott Zártkörű és nyitott
FISZ-tábor, 2021

Más művészeti ágakról

Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf estjéről
színház

Mese kicsiknek és nagyoknak Mese kicsiknek és nagyoknak
Beszélgetés Huzella Júliával a Tíztőlmeséről
A Mirrén titkának könyvbemutatója
Shannon Murphy: Amíg tart a nyár


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés