irodalom / könyv
2011. 12. 26.
Bibó István az önmagával soha meg nem hasonló, eszméihez és értékeihez mindig hű politikai gondolkodó mintaképét jelenti a legtöbb értelmiségi számára, aki összeegyeztethetőnek vélte a parlamentáris demokráciát és a szocializmust, a liberalizmust és a kereszténységet.
2011. 12. 20.
A Tükör és füst egy bizonyos Neil Gaiman nevű próteuszi porondmester műfaji hibrideket felvonultató egyszemélyes illúziócirkusza. A kritikus elégedett a látottakkal, de azt találgatja, vajon miért érzi mégis úgy, hogy túl hosszúra sikeredett a show.
2011. 11. 26.
A mesék egyik (nagyobb) részében a magyarok undok, kapzsi, önző nép, ha valami szerencse éri őket, azzal soha nem érik be, mindig többet szeretnének, és így elvesztik a már meglévőt is. A jóságos Elvira néni varázspálcájával megállítja nekik a villanyórát, erre ők azt kérik, ne is legyen villanyóra. Hálátlanságuk jutalma egy rettenetesen magas villanyszámla, ahogy a szerencsemalacot is inkább levágják és megeszik ahelyett, hogy türelmesen várnának, hogy rájuk mosolyogjon.
2011. 11. 26.
Kertész Imre Mentés másként című könyve súlyos, nehéz olvasmány. Mint egy zsák, összetört kő, amit egy véletlenszerű pusztaságban egy vándorló törzs elhagyott táborhelyén talál az ember, majd egy darabig cipeli magával, nem tudja mire lesz jó, jó lesz-e valamire.
2011. 11. 15.
Böszörményi Zoltán szembefordulva az úgynevezett "szövegirodalommal" ember és világ találkozásának megszenvedett egzisztenciális tapasztalatát kívánja felmutatni Regál című regényében. A "regál" szó eredetileg polcrendszert jelent.
2011. 11. 10.
„…e novellák az éjszaka mélyére visznek le minket, az emberi aljasság anatómiáját írják le, ontológiai problémákat boncolgatnak, azt sugallják, egyetlen lehetőségünk van csak: »innen el«. Erejük ennek a rettegéssel teli két szónak félelemnélküli kimondásában rejlik” – szól Szirmai Péter második kötetének fülszövege.
2011. 11. 06.
Ughy Szabinától eddig főleg kritikákat olvastam, így kíváncsian kezdtem lapozni első verseskötetét. A Külső protézis terjedelmét tekintve éppen hogy csak könyv, ám tartalma meghaladja az „elsőkötetek” színvonalát. Vörös István ajánlása a borítón nagyon jól összefoglalja a fiatal lány költészetének jellemzőit: a keresést, az éles képeket, az egyszerre hagyományos és modern szemléletmódot.
2011. 10. 26.
Mások élete fennkölt vagy tragikus, az övé egyszerűen csak bizarr, vallja magáról a főszereplő-elbeszélő Miklya Anna A hivatásos című regényében, s ennek megfelelően csupa bizarr és értelmetlen eseményt válogat össze önarcképe megrajzolásához.
2011. 10. 25.
„Isten magára maradva búslakodott. Azt álmodta, hogy ő kergette ki az embert a Paradicsomból – annyira fájt neki a gondolat, hogy elhagyták. »Gyere vissza hozzám. Rettenetes a világ, könnyen megölhet. Nézd a földrengéseket, vulkánkitöréseket, tűzvészeket és árvizeket« - mennydörögte az esőfelhőkből. »Hagyj békén, boldogulok magam is« - válaszolta az ember, azzal elment.”
2011. 10. 15.
A zsebtolvaj alcíme szerint „a színlelés regénye”, tartalma alapján azonban kaphatna más alcímeket is, lehetne például a lázadás regénye. Egyes szám első személyű elbeszélőjét ugyanis nem az anyagi szükség tette zsebtolvajjá, hanem – ahogy maga is elismeri – leginkább jól fejlett apakomplexusa.
