bezár
 

irodalom / könyv

A kamaszos nagypapa és az odakuporodás
A Kalligramnál a 2011-es Könyvhétre megjelent új Kőszeg Ferenc-kötet, a Múltunk vége lényegét tekintve nem sok mindenben különbözik a 2009-es K. történeteitől. Talán nem is lehet - de biztosan nem érdemes - erről a második könyvről az első nélkül beszélni.
Pontos jelentések
Monoton hétköznapok, rendszer, ábrándozások, üzlet testi-lelki viszonylatokban, hiány és iránytalanág, rezignáció, szüntelen harc önmagunkkal. Zsoldosok, rabszolgák, érdek, alku, irodaházak, iparnegyed, barackfaliget, elmulasztott lehetőségek, a vágy, hogy felcsapjunk valaki másnak. Egy verseskötet a (kortárs?) kapitalizmusból.
Disszoi logoi – az ellentmondás lehetőségei
Konrád György új kötetében egy monumentális kísérletről van szó, amelynek során a szerző megpróbálja definiálni önmagát egy olyan helyzetben, amely szinte definiálhatatlan: azaz zsidó-magyarként. Azonban ennek lehetetlenségét jól illusztrálja, hogy már a sorrend is állásfoglalást jelent, ahogyan azt maga is írja: „negyvennégyben magyar zsidó voltam, negyvenöt óta zsidó magyar.”
Új szenzibilitás - TE ÚRISTEN
Képzeljünk el egy kávéházat Tóth Árpáddal, Babits Mihállyal vagy Juhász Gyulával. Ha megjelenne valahogy közöttük Kukorelly - mégis hová ültetnénk? Pedig ez(zel) a kötet(tel) mintha mást sem akarna, mint helyet keresni, helyet foglalni ennél az asztalnál...
Időnk előtt vagy után
Néhány évvel ezelőtt (2005? 2006?) egy napon ellógtam az iskolából. Elég gyakan megesett, beültem egy kávézóba, szerettem ezt csinálni, elbújni, olvasgatni, írogatni, egyedül, ezek a lógások szokásommá váltak, lett is aztán belőle bajom elég.
Szárnyaló fantázia, rideg valóság
Felvidéki Miklós első önálló képregénykötete nem elsőként játszik el az alkotás folyamatának alkotásként való bemutatásával. Alkotói válságról és ötlethiányról mesélni úgy, hogy közben nemcsak hogy megteremtünk egy új világot, de ellentmondásosan a mű keletkezéséről is értekezünk, nem újdonság tehát. Ami jó hír, hogy még mindig működik.
Felebarátod nőjét sohase!
Három ember zilált viszonyát rajzolja meg a kragujevaci születésű, ám Kanadában élő Dragan Todorovic a délszláv válság idején, Belgrádban, illetve az emigrációban. A kérdés az, hogy a három ember története akkor is ilyenformán alakul-e, ha nem dúl háború a hazájukban; a regény ugyanis mintha a háborúval és az otthontalansággal mentené, amit a három ember művel egymással, pedig ez a magyarázat nem egészen magától értetődő.
Apokrif misztériumjáték
A sors és a szerkesztő szeszélye folytán ezúttal több oldalról is megvizsgálunk egy kötetet. Király Levente könyvéről Csobánka Zsuzsa és Payer Imre is írt kritikát. Remélhetőleg igaz, hogy több szem többet lát, hogy a két írás teljesebb képet ad ugyanarról a könyvről, és jobban megmutatja a különböző olvasói elvárásokat és szokásokat.
Rítus
Nagy feladatra vállalkozik az Énekek éneke. Miközben a kortárs irodalom búcsúzkodik a posztmodern iróniától, egy lehetséges új, iróniától mentes prózanyelv nyitányaként üdvözölhetjük Király Levente regényét.
Sirám, mantra, zsurnáldüh
Spiró György harmadik novelláskötete, a Kémjelentés, a korábban már több változatban megjelent Álmodtam nekedhez hasonlóan sok életrajzi elemmel dolgozik. Saját nevét, műveit is felhasználva, személyes hangú történeteken és történetekre emlékezésen keresztül villantja fel a közel- és még közelebbi (magyar) múlt jellegzetesen hétköznapi (villamosos, hivatali, üdülői, kórházi), a közhangulatot illusztráló epizódjait.
35   36   37   38   39   40   41   42   43 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés