irodalom / könyv
2011. 11. 10.
„…e novellák az éjszaka mélyére visznek le minket, az emberi aljasság anatómiáját írják le, ontológiai problémákat boncolgatnak, azt sugallják, egyetlen lehetőségünk van csak: »innen el«. Erejük ennek a rettegéssel teli két szónak félelemnélküli kimondásában rejlik” – szól Szirmai Péter második kötetének fülszövege.
2011. 11. 06.
Ughy Szabinától eddig főleg kritikákat olvastam, így kíváncsian kezdtem lapozni első verseskötetét. A Külső protézis terjedelmét tekintve éppen hogy csak könyv, ám tartalma meghaladja az „elsőkötetek” színvonalát. Vörös István ajánlása a borítón nagyon jól összefoglalja a fiatal lány költészetének jellemzőit: a keresést, az éles képeket, az egyszerre hagyományos és modern szemléletmódot.
2011. 10. 26.
Mások élete fennkölt vagy tragikus, az övé egyszerűen csak bizarr, vallja magáról a főszereplő-elbeszélő Miklya Anna A hivatásos című regényében, s ennek megfelelően csupa bizarr és értelmetlen eseményt válogat össze önarcképe megrajzolásához.
2011. 10. 25.
„Isten magára maradva búslakodott. Azt álmodta, hogy ő kergette ki az embert a Paradicsomból – annyira fájt neki a gondolat, hogy elhagyták. »Gyere vissza hozzám. Rettenetes a világ, könnyen megölhet. Nézd a földrengéseket, vulkánkitöréseket, tűzvészeket és árvizeket« - mennydörögte az esőfelhőkből. »Hagyj békén, boldogulok magam is« - válaszolta az ember, azzal elment.”
2011. 10. 15.
A zsebtolvaj alcíme szerint „a színlelés regénye”, tartalma alapján azonban kaphatna más alcímeket is, lehetne például a lázadás regénye. Egyes szám első személyű elbeszélőjét ugyanis nem az anyagi szükség tette zsebtolvajjá, hanem – ahogy maga is elismeri – leginkább jól fejlett apakomplexusa.
2011. 10. 08.
Jean Cohen Alakzatelmélet című tanulmányában azt állítja, hogy amit a nyelvben a jelölt jelentéstanilag magában hordoz, vagy előfeltételez, az nem ugyanaz. Szabó Marcell versei olvasása közben mindent, amit előfeltételeznénk, át kell billentenünk egy másik regiszterbe, és még akkor sem biztos, hogy értjük a vers nyelvét: „Idegen nyelven hűl le a levegő” (Sarah és Yukel, 63) Biztosak lehetünk-e abban, hogy amit előfeltételezünk, létezik a valóságban is? Vagy csak itt, egy pillanatra, a nyelvben? Az alakzatok kioltják egymást. A kötet címe, A szorítás alakja, a versek olvasása közben válik igazán kérdésessé, olyan kérdéssé, amire végül nem akarunk válaszolni.
2011. 10. 01.
Megidézett, lélegző sorsok. Családbeszélybe ojtott szociológiai körkép. Álom, ébrenlét és bor határmezsgyéjén kirajzolódó, predesztinált pszichokrimi. Feloldozás nélküli beletörődésregény. Grendel Lajos Négy hét az élet című könyvében irónia és melankólia kel kegyetlen táncra.
2011. 09. 25.
Egy átlagos nap sodrában, amikor átrágjuk magunkat a napi hírek szalagcímein, majd átfutjuk kedvenc blogunk friss bejegyzéseit, van-e még erőnk elgondolkodni azon, mi is az a regénykert? Egyáltalán, teremnek még új műfajok az irodalomban? Czakó Gábor könyve, a Hosszúalattság már címével is gondolkodásra kényszerít.
2011. 09. 19.
A Kalligramnál a 2011-es Könyvhétre megjelent új Kőszeg Ferenc-kötet, a Múltunk vége lényegét tekintve nem sok mindenben különbözik a 2009-es K. történeteitől. Talán nem is lehet - de biztosan nem érdemes - erről a második könyvről az első nélkül beszélni.
2011. 09. 12.
Monoton hétköznapok, rendszer, ábrándozások, üzlet testi-lelki viszonylatokban, hiány és iránytalanág, rezignáció, szüntelen harc önmagunkkal. Zsoldosok, rabszolgák, érdek, alku, irodaházak, iparnegyed, barackfaliget, elmulasztott lehetőségek, a vágy, hogy felcsapjunk valaki másnak. Egy verseskötet a (kortárs?) kapitalizmusból.
