irodalom / könyv
2009. 09. 14.
Hogy a Pohárutca címen 2008-ban megjelent kötetnek sikerül-e az álmodozókat éppen álmodozásukból kigyógyítani? Nem tudom – az viszont biztos, hogy Sirokai költészetének sajátja: látni és láttatni mindazt, ami elvileg az összes többi érzékszerv érzékelésére volna bízva. Sirokai „látnok”, a szó rimbaud-i értelmében: „hosszú, roppant, meggondolt munkával összezavarja összes érzékeit”, s így jut el az ismeretlenig.
2009. 09. 12.
Végre egy könyv, ami nem akar földhöz vágni, meghökkenteni, zavarba hozni, provokálni. Végre egy könyv távol a hatásvadászattól, a szenzációhajhászattól és a polgárpukkasztástól. Végre egy könyv, ami ízléses, halk szavú, finom, elegáns, okos, és főleg: szép. Jaume Cabré olyan könyvet írt, melyet gyönyörűség olvasni.
2009. 09. 07.
Rokonság ide, rokonság oda, valljuk be: keveset tudunk a finnekről. És amit tudni vélünk, az sem biztos, hogy tényleg úgy van. Hideg, sötét, depresszió, jó sok vodka, szauna és Mikulás, Nokia és Mika Häkkinen. Ezekre a közhelyekre egyébként egy kiállítás is épült a Néprajzi Múzeumban, még jó darabig meg lehet nézni. De ha valaki más oldalról szeretné szembesíteni a finn valóságot a saját elképzeléseivel, az utazásra azonban nincs módja, választhatja a Mai finn drámák című kötetet is.
2009. 09. 05.
Jókora késéssel és alaposan elmaszkírozva jelent meg magyarul Julio Cortázar egykori kultuszregénye, a Rayuela (’Ugróiskola’), amely elhallgatások, állítólagos tiltások, ambiciózus vágyak, hivatkozások formájában már évtizedek óta jelen volt a magyar értelmiségi köztudatban.
2009. 09. 04.
„Amennyiben ön úgy véli, hogy apám helyenként pongyolán fogalmazott, lehet, hogy igaza van. De biztos, ami biztos, fussa át még egyszer a szöveget.”
2009. 08. 23.
Úgy jöttem meg tegnap Erdélyből, hogy élményektől és vádliban megannyi kilométertől duzzadva majd leülök ide, és monitorra vetem könnyed, szellemes és magabiztos recenziómat Spiró György Feleségversenyéről. Ezzel szemben arra érkeztem haza, hogy meghalt két múltbéli jó barátom pár nap különbséggel, bennem pedig tompa, sajgó bénultság. Sok a halottam mostanában, és nem vagyok könnyed, se szellemes. A könyv viszont jó.
2009. 08. 19.
Az, hogy Paizs Miklós keményen tükröt tartó Larry Flynt-féle társadalmi-politikai provokátor, avagy a Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori növendéke, a Don Giovanni-partitúrákkal szöszmötölő elvonult művész, aki már rég nem igyekszik a világ jelenlegi, „trendi alakulásának ütőerén tartani az ujját...” –, alighanem blőd kérdés. Az alább következő cikket ezért csak az olvassa el, aki ennél többet is szeretne tudni az Odüsszeiászról és szerzőjéről.
2009. 08. 11.
Kovács András Ferenc költészetének értelmezhetőségében – kétségtelen – a palimpszesztus, azaz az áthallásos, átírásos szöveg poétikája kínál meglehetősen stabil támpontokat. Azonban a 2002 és 2009 között született versekből készült válogatás – vagy ahogyan a Sötét tus, néma tinta meghatározása jelzi: Vázlatkönyv – a játékosságon és a hagyomány különböző színrevitelein túl más fontos tapasztalatra ugyancsak felhívja a figyelmet: nevezetesen a későmodern költészet szón alapuló esztétikájára.
2009. 08. 10.
Ma, amikor a homoszexualitás már nem tiltott cselekmény, a promiszkuitásos szingli életformához pedig nem társul a szégyen érzete, ezeknek a témáknak, mintegy fordított hatásként, a legalitás okán csökken a tematikai érdekessége. Ám az ilyen tárgyú irodalmi művek olvasásakor éppen ezért fordul a figyelem a poétikai szempontokra.
2009. 08. 03.
A Nem vénnek való vidéket követően újabb Cormac McCarthy regény jelent meg magyarul a Magvető Kiadó gondozásában. Az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvendő kortárs amerikai szerző egyik korábbi írását, az eredetileg 1985-ben megjelent Véres délköröket tarthatja kezében az olvasó. A műben McCarthy egy olyan végletekig lepusztult, kaotikus világot fest le előttünk, melyben mindennaposnak számítanak az erőszakos cselekedetek, és az embert egy hajszál sem választja el az állatias viselkedéstől.
