bezár
 

irodalom / tudósítás

Záróakkord
Záróakkord
Hirtelen itt a műfordító tábor vége, elhagyjuk az irodalommal és idegen nyelvekkel teli mesevilágot, és folytatjuk a mindennapokat, ha még emlékszünk, hogy azt hogyan kell. A fejem követte, hány nap, hány napló van még hátra, de mégis meg tudott lepni, hogy már vége a beszélgetéseknek, könyvbemutatóknak és a sétáknak a szőlőhegyen. Mielőtt búcsúzunk, az utolsó teljes tábori napon még számos program köti le a figyelmünket: Szirák Péter, Mécs Anna és Kukorelly Endre voltak a vendégeink.
Hogyan beszéljünk a jelenről
Hogyan beszéljünk a jelenről
A mai napon a műfordító táborban olyan irodalmat helyezünk a központba, amely általában nem ott szokott lenni: délután az ifjúsági (és méghozzá disztópikus) irodalommal foglalkozunk, az este pedig a zsánerirodalomról szól, a krimi, a fantasy és a disztópikus regény is képviselteti magát.
Az egyszerűség ereje
Az egyszerűség ereje
Indul a műfordító tábor második fele, ami lényegében csak attól más, hogy új szemináriumvezető érkezik. Innentől Rácz Péter helyett Imreh Andrással fognak a fordítók reggelente szövegeket átbogarászni. Ezenkívül ma megint a kortárs prózáról szól az esténk, Grecsó Krisztián a vendégünk, illetve betekintést nyerünk a fordítói munka gyakorlati kérdéseibe Pál Dániel Levente és román fordítója, Vitályos-Bartalis Réka beszélgetésében.
Elég gazdagok már nem leszünk sosem
Elég gazdagok már nem leszünk sosem
A Prae Műfordító Tábor feléhez közeledünk, már teljesen bele vagyunk merülve a magyar irodalom fordításába, és a mai programunk Károlyi Csabával és Krusovszky Dénessel még jobban belevisz minket a legfrissebb kortárs irodalomba is.
A tudatosság határai
A tudatosság határai
A harmadik napunk Dunabogdányban, a Prae Műfordító Táborban, eddig a leginkább gondtalannak tűnik, mintha ma csupa lazítás és könyvélvezet jellemezné a hangulatot. Pedig ma is komoly a felhozatal mind munka, mind előadás szempontjából.
Saját utat törni
Saját utat törni
A műfordító tábor második napján sok minden benne van – költészet, próza, műfordítás gyakorlatban és elméletben, és ezúttal igazi ősz is. A fordítás világnapját, úgy vélem, méltóan tartottuk meg.
A fél disznótól az emigráns irodalomig
A fél disznótól az emigráns irodalomig
Te hány nyelven élsz? – teszi fel a kérdést az első PesText fesztivál, amely múlt héten egymásba tekeredő Hüdraként hálózta be a várost. A nemzetközi irodalmi fesztivál, célkitűzésének megfelelően, határokat lépett át és hidakat épített kultúrák között, keresve a különböző irodalmak között a hasonlóságot és tolmácsolva a kulturális sokszínűséget.
Ha lehet, akkor éljen és mozogjon
Ha lehet, akkor éljen és mozogjon
Dunabogdányban ezen az őszön különleges rendezvényen veszünk részt. Ugyanis egy több mint 35 éves múlttal rendelkező szakmai táborról van szó, és mégis idén valósul meg legelőször – a Prae Műfordító Tábor. Ebben a formában folytatódik az egykori JAK műfordító táborának szép és hosszú története, nem sok változással. A helyszín megmaradt, az érdeklődés szintén, és az ígéretes programot nézve bizonyos, hogy a szakmai színvonal is.
Sok otthonom van
Sok otthonom van
Idegenség, otthontalanság, beilleszkedés, gyökerek eresztése, eltérő nyelvek és kulturális széttartás – ezek a kulcsfogalmak határozzák meg a beszélgetést Kun Árpáddal, akinek, mint az író állítja, nem a biztonság jelenti az otthont. Tizenhárom éve él családjával egy norvég faluban, ahonnan most épp költöznek. Sok otthona van.
Tormay Cécile ilyen, a Nyugat olyan, a Kaffka Margit meg nem tudott felöltözni?
Tormay Cécile ilyen, a Nyugat olyan, a Kaffka Margit meg nem tudott felöltözni?
Békés beszélgetéssel indul a Késelés Villával harmadik évada a Nyitott Műhelyben. Radnóti Sándor és Károlyi Csaba évadzárójához szépen kapaszkodik a mostani esemény: terítéken ismét a kánon és kritika, ezúttal az oktatás felelősségének irányából közelítve.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés