bezár
 

színház / előadás

A bölcsészlány meg az ördög...
A bölcsészlány meg az ördög...
A Stúdió K színházban Závada Péter szövegkönyve alapján Kovács D. Dániel rendezésében látható a kortárs skót szerző, David Greig darabja, a Prudencia Hart különös kivetkezése. Meg tudnám alkotni a legrövidebb valaha írt ajánlót/kritikát, egyetlen mondatban a februárban bemutatott előadásról, íme: „Szerintem az előadás zseniális, mindenkinek látnia kell.” És lehet, hogy erről ennyit kellene írni, és kész. De ez talán nem elég meggyőző, és semmiképpen nem tűnik kellőképpen megalapozottnak, és a bennem lakozó bölcsészlélek is szólásra kényszerít…
Pán Péter utolsó repülése
Pán Péter utolsó repülése
Kubában egy lány ma még gyerek, holnap már felnőtt. Addigra mások már eldöntik, hogy milyen élete legyen. Kubában győzött a forradalom. Kubában épül a diktatúra. Attól függ, hogy kit kérdezel. De hát Kuba messze van, nem igaz? – Hodászi Ádám Kikönnyítve című drámáját mutatták be az Apertúra Bázison, felolvasó színházi est formájában.
Közösségi kijózanodás
Közösségi kijózanodás
Az Örkény István Színház ÖrkényKÖZ Műhelyének célja olyan előadások létrehozása, amelyek civil személyek bevonásával, hétköznapi problémákra irányítják rá a figyelmet. Ennek a projektnek a keretében született meg az alkoholizmust tematizáló 1,5 ezrelék – Józanságaink története is, ami empatikusan, ám igazából nem mélyre menően mutatja be hősei szeszes italhoz fűződő viszonyulását.
És tudjátok nevét az árvaságnak?
És tudjátok nevét az árvaságnak?
A Szkéné Színházban az április 11-i bemutató óta az árvaság neve: BOJZ. Somorjai Réka darabja olyan fiatalokról szól, akiket családjukból kiemelve állami gondozásba vettek. Telitalálat már a cím is: egyszerre kelti a ráismerés illúzióját, és mutatja fel a valódi ismeret hiányát. Hiszen mindannyiunknak van valamiféle elképzelése, tudása az állami gondozásban élő gyerekekről, de ez a tudás olykor meglehetősen felszínes is lehet. Az előadás tétje pontosan ez: megértünk-e valamit a darab végére az állami gondozott gyermekek végtelen kiszolgáltatottságáról?
Üres terek
Üres terek
Gáspár Ildikó rendezésében Dosztojevszkij nagyregénye modern színt kap, de nemcsak a színek palettája szegényes (fekete, zöld, fehér): kiürülnek a regény terei, kiürül a világ kívül és belül. A pétervári szegény diák tudatosan elkövetett, filozófiai alapon indokolt bűne, a zálogosnő meggyilkolása és utána a lelkét emésztő bűnhődés a csaknem négyórás, nagyon hosszú előadásban sűrítve kerül a színpadra, de nem csak a sűrítés miatt érezzük azt, hogy a lényegi kérdéseket nézve sok minden elveszik.
Koszangyalok
Koszangyalok
A FreeSzfe színházcsináló képzése a független színházi szféra felé nyit utakat a képzésben tanulóknak. Hogyan lehet anyagi források híján, önerőből, de egymásra támaszkodva színházat csinálni? Miről beszélnek a fiatal alkotók, ha bármiről beszélhetnek?
Minden körülmények között karácsony
Minden körülmények között karácsony
Kincses Réka és alkotótársai nagyon friss hangú, egyszerre szórakoztató és metszően pontos előadásban beszélnek arról, milyenek vagyunk e mai zűrzavaros szabadságban, ahol ugyan szabadon lehet költözni másik országba, de ez nem jelenti azt, hogy saját problémáinktól is megszökhetünk. Tragikomikus jelenetek kérdeznek rá arra, mit jelent a család, a párkapcsolat, az emberi jóérzés egy előítéleteket sulykoló világban, ahol minden összezavarodott, és csak egy biztos: a család összejön, mert, hogy egy másik ikonikus magyar szállóigét idézzünk a Hyppolit, a lakájból: „mi minden körülmények között” együtt karácsonyozunk.
Örök fogalmak
Örök fogalmak
Bár Friedrich Schiller egyike a 18. század legnevesebb német drámaíróinak, az Ármány és szerelem mégsem tartozik a magyar színházak sűrűn színre vitt darabjai közé. Most a Vígszínházban, március 9-én bemutatott rendezésében a Sirályt is jegyző David Doiasvili bizonyítja be, hogy Ferdinand és Luise históriája is lehet legalább olyan szenvedélyes és letaglózó, mint minden idők legismertebb szerelmi tragédiája, a Rómeó és Júlia.
Tiszta arc, tiszta lelkiismeret. Vagy mégsem?
Tiszta arc, tiszta lelkiismeret. Vagy mégsem?
Nagy Péter István, Sándor Júlia és Hárs Anna készített színpadi változatot Ödön von Horváth prózai műveiből. A fasizálódás árnyékában, az 1930-as évek végén íródott regények világa valóban összecseng sok olyan ijesztő eseménnyel, amit ma látunk magunk körül. Mindez azonban nagyon is modern, multimediális színházi valóság keretein belül jelenik meg, töredékességében is hatásosan közvetítve a problémákat és kérdéseket, melyekre nincs könnyű válasz.
Nem az vagyok, akit játszom!
Nem az vagyok, akit játszom!
A Kiss Csaba rendezte Vízkereszt, vagy bánom is én című előadást a József Attila Színházban Nádasdy Ádám pontos és izgalmas fordításában mutatták be. A rendezés egyszerre szolgálja a szórakozni vágyók igényeit, és gondolkodtat el a színjátszás mibenlétéről.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés