színház / előadás
2008. 07. 16.
Szloboda Tibor rendező a Hamlet bábelőadás szórólapjára írt ars poeticájában nagy szavakat használ. A darabválasztás, az előadás érvényességét próbálja magyarázni – jobbhíján, mivel játék közben nem sikerült ráéreznünk a miértekre. És a gyerekeket sem szerencsés csak eszköznek tekinteni, hogy a rendező nyitottságukra apellálva alkothasson.
2008. 07. 10.
A címbeli idézetet Ovidiustól vette át az előadás színlapja. A kép Pygmalion maga alkotta szerelmesét, az elefántcsontszobrot jellemzi, később pedig Shaw Pygmalionjának és Lerner My Fair Ladyjének hősnőjét, Eliza Doolittle-t. Ez tehát az eszménykép, akivé Elizának – a darab végére és megannyi kaland után – válnia kell. Ám eleinte a lány szája testénél is mosdatlanabb, a nyelvészprofesszor Higgins szerint „nyögdécsel, mint egy epebajos gerlice”.
2008. 06. 27.
Hogy az álmodás frekvenciái ihlette kőcsipkék és oszlopcsarnokok élő testekből megépülhessenek, a csepegtetett tornyok és parkok ritmusa férfiakból és nőkből építkezve életre kelhessen, a Győri Balett táncosait egyetlen lüktető, organikus masszává gyúrta a fiatal spanyol koreográfus. Gaudí ihlette premier fogadta az első napon a VI. Magyar Táncfesztivál közönségét. Katedrális épült. Friss, eleven, izgalmas rajzolatú, dinamikus interpretálása kőnek, ívnek, struktúrának testből, ritmusból, mozdulatból, szaggatásból és csendből.
2008. 06. 27.
Két éve találkoztam velük először. A berlini Theatertreffenhez kapcsolódó workshopon éppen Marx Tőke című alapművét készültek színpadra állítani. Ehhez a legkevésbé sem drámai szöveghez illő történeteket, sorsokat kerestek, amelyekben már ott a drámaiság. A céljuk a valóság színpadra állítása, a színházi realitás helyreállítása. Most épp a Breaking News című produkcióval.
2008. 06. 13.
Ne gondolj az ütésre – s az ember szinte érzi, hová kapja vagy adja. Ne gondolj az anyáddal – a kimondás pillanatában szélesvásznú anya-gyermek filmkockák peregnek. A tiltással önkéntelenül előhívjuk a képet, ha céljaink ellenkező irányúak is.
2008. 06. 09.
Május végén tévéfelvétel kedvéért felújítják Mohácsi János talán legsikeresebb és legkidolgozottabb rendezését, kapom a hírt. A Csak egy szög a Mohácsi-életmű különleges, a 21. századi magyar színház megkerülhetetlen előadása – rajongóként pedig a legfontosabb színházélményem.
2008. 06. 08.
Meghatódni, amúgy „szívből igazán”, nem feltétlenül kínos, bármilyen rózsaszín tematika esete forog fenn. Sőt, kell, a hatódás kell – ha nincs hatódás, a hatás édeskevés ahhoz képest, ha van hatódás (is). A nő legyen annyira nő, amennyire férfi az a férfi, aki mellette van. De mi van akkor, ha cél nélkül keringenek egymás körül? Ha a rózsaszín szürke?
2008. 06. 03.
Shakespeare egyetlen Bécsben játszódó műve az osztrák fővárosban: Szeget szeggel-rendezésében Karin Beier a Burgban a híres bécsi dialektust és az életstílust is karikírozza.
2008. 06. 02.
Csáth Géza felfedezett, mégis felfedezésre vár… Életműve ma már mindenki számára elérhető, ismertek írásai, naplói, de még mindig keveset tudunk az önpusztításba menekülő zseni összetett egyéniségéről. Ezt a hiányt valamiképpen pótolja Elek Szilvia és Jordán Tamás rendezése a Nemzeti Színház új bemutatójában, A varázsló kertje című dokumentumdrámában.
2008. 05. 19.
Balázs Zoltán rendező nem válogat egyszer és mindenkorra normál hosszúságú előadást, estéről estére a helyzet dönti el, mit látunk. Frusztrálja is a közönséget, hogy mindenképpen kimarad valamiből. Vállalt töredék, nézzük meg többször, ez a megoldás.
