bezár
 

színház / előadás

Három nap plusz egy este (3.)
Három nap plusz egy este (3.)
Második alkalommal rendezi meg Dunaújvárosban a Monotánc Fesztivált a Nemzeti Táncszínház, a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház, valamint az Alternatív és Független Színházak Szövetsége. Tudosítónk beszámolójának harmadik része a sűrű napokról.
A világ beteg, de az élet szép - FINITO EGYKÉPP
A világ beteg, de az élet szép - FINITO EGYKÉPP
Lopott ötlet, lopott mennyország. Ha rosszmájú akarok lenni, Mácsai Pál gátlástalanul nézőcsalogató darabot rendezett az Örkény Színházban. Biztos kézzel választott darabot, biztos kézzel osztotta ki a szerepeket – kár, hogy a kínrímeket Romhányi nem írhatta át.
Szellemtánc
Szellemtánc
Mennyezetről aláhulló halványsárga lebegés, körvonalazódó törékeny alak, átszellemült madonnaarc. Mary Wigman mozdul - jelmez és díszlet táncol. Ruhája szőnyegként terül el a padlón és három hullámzó függönyként szökik fel az égbe.
Három nap plusz egy este (2.)
Három nap plusz egy este (2.)
Második alkalommal rendezi meg Dunaújvárosban a Monotánc Fesztivált a Nemzeti Táncszínház, a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház, valamint az Alternatív és Független Színházak Szövetsége. A háromnapos seregszemlének a Bartók Kamaraszínház ad otthont. Idén a magyar táncélet művészei mellett cseh és szlovák alkotók is bemutatkoznak. A Hajónapló Műhely tagjaként a fesztivál ideje alatt tánc-kritikai-szemináriumon veszek részt. A meghívott előadók Gál Eszter és Jászay Tamás.
Három nap plusz egy este (1.)
Három nap plusz egy este (1.)
Második alkalommal rendezi meg Dunaújvárosban a Monotánc Fesztivált a Nemzeti Táncszínház, a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház, valamint az Alternatív és Független Színházak Szövetsége. A háromnapos seregszemlének a Bartók Kamaraszínház ad otthont. Idén a magyar táncélet művészei mellett cseh és szlovák alkotók is bemutatkoznak. A Hajónapló Műhely tagjaként a fesztivál ideje alatt tánc-kritikai-szemináriumon veszek részt. A meghívott előadók Gál Eszter és Jászay Tamás.
Férfimunka
Attól tartok, veszélyes vállalkozás valamikor forradalminak és újítónak számító előadásokat rekonstruálni. Főként, ha olyan ütemben fejlődő műfajról van szó, mint a modern tánc. A nagy mesterek, táncosok, illetve koreográfusok nevéhez fűződő produkciókat érdemes a szájhagyomány legenda-képzésére bízni. Gyakran megeshet ugyanis, hogy „leporolásuk” után is avíttnak, akár kínosnak is tűnhetnek.A Budapest Tánciskola estjének rekonstrukciós kísérletét látva több olyan kifejezést kell használnom, amelyeket általában sikítva kerülni szoktam.
KI VAGY(OK)?
KI VAGY(OK)?
A Trafó havi műsorfüzetének elején egy színes jelmagyarázat tájolja a nézőt, hogy milyen megrázkódtatásra számíthat az aktuális előadásokban. A három fokozat: megcsíp, felráz, kirobbant (kék, narancssárga, piros). Frenák Pál koreográfiája a középső fokozatot kapta, meglepő is lett volna, ha annál alább adja a néző sokkolását.
Nő vörösben
Nő vörösben
Zsótér Sándor az utóbbi időben többször demitizált történeteket, hogy a lecsupaszított legendából újat teremtsen. Ezúttal az angol romantikus irodalom egyik legékesebb darabjába, a Jane Eyre-be szántott bele.
Minimálszínház, maximálérzelmek
Minimálszínház, maximálérzelmek
Még mindig a Jane Eyre-t olvasod? – kérdi a Zsótér Sándor rendezte Jane Eyre címet viselő produkció végén a címszerepet alakító Wéber Kata Marjai Virágtól. Épp most fejezem be – válaszolja Marjai. Amit tehát az eltelt csaknem három órában a Radnóti Színház színpadán látott a néző, az nem feltétlenül Charlotte Brontë regényének hűséges adaptációja. Inkább egy nő életének históriája, akit történetesen Jane Eyre-nek hívnak. Persze ennek és annak a Jane Eyre-nek a története alapjaiban megegyezik, hiszen az előadás szövege Brontë-é. Ám a mű (és vele együtt az előadás) itt és most mégsem az övé, hanem Zsótéré, munkatársaié és színészeié.
CSETLÉS MEG BOTLÁS
A Trafó Budapesten az egyik legfontosabb, kortárs produkciókat befogadó létesítmény. Változatos a programja - a kortárs kifejezés, ugye, sok mindent takar - ám a produkciók színvonala sohasem süllyed egy bizonyos színvonal alá. Így akár még rendhagyónak is nevezhető az az élmény, amelyben most hétvégén lehetett része a lelkes "kortárs" közönségnek. Nevezzük ezt egyszerűen a ”nem hiszek a szememnek” élményének. Talán így írhatjuk le a legegyszerűbben, amit láttunk.
93   94   95   96   97   98   99   100   101 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés