bezár
 

zene / előadás

Rongyszőnyeg darabok
Rongyszőnyeg darabok
Úgy gondoltam, kihagyom a Ligeti-centenárium koncertjeit, több okból is. Egyrészt nekem – mint tőle segítséget, mintát és példát kapó pályatársnak – még túl közeli a jelenléte. A halála óta eltelt 17 év alatt nem tudtam elszakadni a személyétől annyira, hogy az lehetővé tenné a műveinek objektív hallgatását. Vannak munkái, melyek iránymutatók számomra, és vannak, melyeket nem, vagy nehezen tudtam megközelíteni. Nem minden művét értem. Szerteágazó, és ezért számomra kissé követhetetlen műveltsége, enciklopédikussága is riaszt műveinek befogadásakor. Másrészt pedig nagyon zavar az a mai gyakorlat, hogy egy-egy zeneszerző jubileumán feldolgozhatatlan koncentrációban jelennek meg annak művei, ugyanakkor a hétköznapokon a játszottsága külön felfedezési készségeket igényelnek. 
A Vulgar Display of Pantera
A Vulgar Display of Pantera
„For the fans. For the brothers. For legacy.” E hívószavakkal indult útjára a kilencvenes évek talán legnagyobb hatású, elsöprő erejű metálzenekarának – jobb szó híján – utódalakulata Phil Anselmo énekessel, Rex Brown bőgőssel, valamint a néhai Abbott-fivérek helyén Zakk Wylde gitárossal és Charlie Benante dobossal. A két felkért vendégzenészt aligha szükséges bemutatni a műfaj rajongóinak, ráadásul Zakk mindig is a pozíció várományosa volt abban az esetben, ha a Panterát akitivizálnák valamilyen formában. Hozzá képest az Anthrax ütősének bejelentése néhány hónappal ezelőtt némi meglepetést keltett, és sokan felvonták a szemöldöküket; a koncertkörút eddigi állomásain nyújtott teljesítménye azonban láthatóan eloszlatta a kételyeket a személyével kapcsolatban.
Cukormáz nélkül
Cukormáz nélkül
A Rózsalovag szimbolikus mű a Holland Nemzeti Opera történetében: 1965-ben e Strauss-operával nyitotta meg kapuit az operaház (akkor még a Stadsschouwburg, és nem a Stopera épületében), Jan Philipp Gloger rendezése 2015-ben a társulat 50 éves fennállásának évfordulójára készült. A nagy sikerű produkció most csaknem egy évtized múltán került újra az operaház színpadára, új szereposztással és új zenei igazgatóval az élen, de eredeti dicsfényéből mit sem veszítve.
A jövő hatása a múltra
A jövő hatása a múltra
Palojtay János alig több mint egy évtizede rendkívüli jelensége a hazai koncertéletnek. Szokták őt az új zongorista generáció egyik legjelentősebb tagjának is nevezni. Különleges improvizációs készsége, a lenézett zenei műfajok irányába forduló érdeklődése még a kortársai közt is egyedivé teszi. Május 18-án hallgattam meg a Zeneakadémia Solti Györgyről elnevezett termében, telt házban. 
A végítélettől a sarki kocsmáig
A végítélettől a sarki kocsmáig
Tömény sötétség, posztapokaliptikus jelenetek a kivetítőn, miközben szól a Comfortably Numb tavaly újragondolt verziója. A színpad is üres, csak egy feketébe öltözött, nyúlánk alak látszik, ahogy áll és nézi a videoklipet. Majd ő is elsötétül.  A mélyebbre és lassabbra hangolt Pink Floyd-klasszikusban a vihar hangjaiba elnyújtott női kiáltás vegyül: “Nooooooo!”.
A pillanatnyi boldogság fenntartása
A pillanatnyi boldogság fenntartása
A Quartet L'azz  csoport nemrég alakult Pécsen, így viszonylag ismeretlen formáció. Ám szót érdemelnek, az elmélyült zenei hozzáállásuk, valamint a korszellemnek megfelelő,  de nem tipikus  interpretációs gyakorlatuk miatt.  Május elején kétszer is meghallgattam őket, a fotókat a hatodikai – a pécsi Rózsakertben készült – koncerten exponáltam. 
Hallás-dekolonizációra fel!
Hallás-dekolonizációra fel!
Március 11-én a Decolonize Your Mind Society formáció lemezbemutató koncertet és csoportos szinesztézia élményt  tartott a Magyar Zene Házában.
Láttam a jövőt meghalni
Láttam a jövőt meghalni
Iamyank lemezbemutató koncertje Láttam a jövőt meghalni címmel zajlott a pécsi Szabadkikötőben. Az állítást készséggel el is hiszem neki: hiszen, ami nincs, de lesz, az van. A furcsa nevű zeneszerző a hazai elektronikus szcéna éllovasa. Ezen kívül iskolaalapító, több felkészült tanítányt kaptam már tőle. Ebben a cikkben említem Simon Márton költővel közösen készült munkáját. Ekkor készültek róla azok a fotók, amiken még hosszú hajat visel.  
Lásd a zenét!
Lásd a zenét!
A Liszt Ferenc Kamarazenekar idén a Samsung támogatásával hirdette meg a Lásd a zenét! című pályázatát. Az eredményhirdetést egybekötötték egy rendkívül látványos koncerttel Szőke Gábor stúdiójában.
Ahol nincsenek szavak, ott hangok vannak
Ahol nincsenek szavak, ott hangok vannak
Alkotó-gyakorló zeneszerzőként régi ideám olyan zene készítése, mely nem művekből áll, hanem folyamatokból. Amibe bárki be tud kapcsolódni, és bármikor ki tud szállni. Úgy működik, mint a népzene, nincs a közreműködőknek nevük, se egyéni stílusuk. Csak éppen nem népi jellegből állna, hanem szociális igényeknek megfelelő közös tulajdonságokból. Ám minél nagyobb egy tömeg, annál heterogénebb, és a heterogenitás csökkenti a közös tulajdonságokat. Erre a kevés tulajdonságra kell korlátozódnia a zenei megértésnek. Valahogy sosem tudtam magam ezt az ideát, mi több vágyat megvalósítani, még dolgozom azért rajta. És mindig meghatódom, ha közel kerülök olyan zenéhez, amely mögött látom az önfeladást, látom az ego bezárkózását, és látom a másik ember iránti érdeklődést, törődést.  
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés