zene / gondolat
2012. 10. 03.
A miskolci Avas lakótelep nem nevezhető kimondottan kulturális központnak. Óriási munkanélküliség és létminimum alatti élet jellemzi, valamint állandósult kilátástalanság. Ám a magyar underground bárhol képes önszervezni magát...
2012. 09. 18.
Az eleven test megértő test (…) Észlelésével és mozgásával eleve értelmezi, strukturálja mind a belső, mind a külső valóságélmény szövetét. (…) A test minden orientáció centruma, a térélmény null-pontja, ahonnan minden irány (…) differenciálódik. (…) Mozgása és észlelése átélt egységet alkot, dinamikusan egybetartva az érzéki modalitásokat, mozogva-észlelve formálja önnön világát – írja Merleau-Ponty Az észlelés fenomenológiája című művében
2012. 08. 05.
Van Kapolcson Kézművesek Völgye, mindkét faluban tematikus udvarok és színpadok híres és nagyszerű házigazdákkal, híres és kevésbé híres zenészekkel, költőkkel, öko- és örökségprogramok, kiállítások, még tudományos előadások is, a programfüzetben szép rendben felsorolva.
2012. 07. 31.
Ez a huszonkettedik Völgyfesztivál. Az 1989-ben Kapolcsi Napok névvel indult összművészeti találkozó hosszú növekedési fázis után néhány éve hirtelen zsugorodásnak indult.
2012. 07. 14.
Az Iszlámábádban megrendezett magyar-pakisztáni fusion koncertünk másnapján zenésztársaimmal, Chand és Suraj Khannal buszra szálltunk, hogy az indiai határnál fekvő Lahorba, a szülővárosukba utazzunk. Itt a tervek szerint már aznap este élő tévéforgatás várt, később pedig a Khan testvérek hindusztáni klasszikus-zenei koncertjére voltam hivatalos.
2012. 06. 17.
Eltelt egy kis idő, mióta hazajöttem Pakisztánból. A szponzoroktól kapott dísztányérok a falamon lógnak, az ajándékbögrék a konyhai polcon sorakoznak. Kicsit félek nekikezdeni az írásnak: köztudott, hogy amit leírunk, az átrendezi az emlékeket, lezárja az emlékezés folyamatát; amit nem dokumentálunk, az elsikkad, nem is volt. Furcsa érzés magamról, saját előadói élményeimről vezetni krónikát: a hangom itt a kritikákhoz képest más, nagy eséllyel szubjektív, elfogult, kevéssé szelektáló...
2012. 01. 15.
Ott kezdődik azért minden ilyen listázhatnék, hogyha az ember nem maga az egyszemélyes Rolling Stone magazin, vagy legalább nem oly dögös, fiatalos és (ezáltal) népszerű és hatásos, mint az NME, akkor mégis hogy jön ahhoz, hogy innen a társasház negyedik emeletéről, a Kárpát-medence közepéből, mackónaciban, ölében laptoppal gubbasztva vegye magának a jogot, hogy majd ő eldönti, mi volt a jó lemez, meg a rossz, méghozzá egytől ötvenig be is sorszámozza.
2011. 12. 23.
Bő öt évvel az első magyar nyelvű Depeche Mode életrajzi kötet (Jonathan Miller: Stripped) megjelenése után egy újabb hiánypotló könyv került a kijelölt értékesítő helyek polcaira. December 14-étől a Steve Malins-féle, stílszerűen Black Celebration címre keresztelt biográfia magyarítását is lelkesen falhatják a népszerű kult-csapat hazai rajongói.
2011. 11. 04.
Ritkán adódik az ember életében lehetőség arra, hogy úgy járjon be egy vidéket, hogy a helybeliek vezessék körbe, fogják a kezét és mutassanak meg minden látnivalót. Valódi zenei élményem ugyan viszonylag ritkán akadt, ám a túra mégis szimfonikus formát öntött, s egy hangszer, a tambura adódott természetes középpontjául.
2011. 10. 19.
Nem ok nélkül írok Sosztakovics 13. szimfóniájáról éppen most. A mű alcíme ugyanis Babij Jar – egy Kijev melletti szurdok neve, ahol 70 évvel ezelőtt, 1941. szeptember 29-én és 30-án a Holokauszt történetének legnagyobb tömeggyilkossága zajlott le. A 13. szimfónia azonban nemcsak emléket állít az áldozatoknak, hanem a sztálini Szovjetunió érzelmi portréját is megfesti – megkomponálása Sosztakovics szemében nemcsak művészi kihívás, hanem etikai kötelesség is volt.
