bezár
 

irodalom

Eredettörténetek, perspektívák, narratívák
Eredettörténetek, perspektívák, narratívák
Ki vagyok én? Miért lettem ilyen? Hogy láttam azt, ami volt és hogy látom azt, ami van? Meghatároz a környezet, amiből jöttünk, a traumák, melyeket gyerekként átéltünk, a dinamika, melyben akkor működtünk. Ránk teszi a bélyegét az is, ami utána történik, minden egyes párkapcsolat, élettapasztalat, átélt élmény alakít rajtunk. Kik leszünk mi az átélt pillanatok árán? – teszik fel implicit módon a kérdést az e heti ÉS-lapszám írásai.
Ne szégyellje, Fenség!
Ne szégyellje, Fenség!
Egy oszmán herceg 20. századi magyarországi kalandos életéről jelent meg kötet; Tarik Demirkan "Ne szégyellje, Fenség!" című könyvének bemutatóját vasárnap délután tartják a MagNet Közösségi Házban.
Andrássy 150  novellaíró pályázat
Andrássy 150 novellaíró pályázat
Budapest egyik legikonikusabb sugárútja, az Andrássy út idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Az Eötvös 10 arra hív minden írni vágyót, hogy képzeletben vagy személyes élményein keresztül keltse életre ezt a különleges helyszínt. Meséljenek el a pályázók egy történetet, amely az Andrássy úthoz kötődik – legyen az múltbeli vagy akár jövőbe tekintő.
Utópiák régen és ma
Utópiák régen és ma
Az I. IMÁGÓ Öko-Kulturális Hetek keretei között rendezett május 7-i kerekasztal-beszélgetés meghívottjai Benczik Vera irodalmár, populáriskultúra-kutató és Hódosy Annamária filmesztéta voltak, akiket a Karinthy szalonban Takács-Sánta András humánökológus kérdezte a világirodalomban és filmművészetben megjelenő ökoutópiákról. Mary Shelley Az első emberétől a The Walking Dead című sorozatig számos alkotás felvetődött mint e témát érintő művészi reprezentáció.
Oda nem illő
Oda nem illő
Az élet leghétköznapibb pillanataiban is érezhetjük magunkat oda nem illőnek. Rossz helyen vagy rossz társaságban, ránk tör a szorongás, hogy mit mondhatunk és mit nem, hogyan fejezhetjük ki magunkat, és hogy nem. Idegenné válunk nem csak a környezetünkben, de a saját bőrünkben is. Ezt az idegenségérzetet tükrözik vissza a heti ÉS lapszám írásai is: egyesek nem férnek meg egymás mellett egy kapcsolatban, másokat egy idegen bolygó próbál kiköpni magából.
Határzóna
Határzóna
Belív – ahol nem állunk meg a borítónál címen fut a Petőfi Irodalmi Múzeum havonta megjelenő podcastsorozata. A március 18-án megjelent epizód vendége Kollár Árpád, akivel verseskötete, a Nád kapcsán beszélgetett Modor Bálint és Mezei Kristóf. Szó esik többek között a kisebbségi létről, a határzónákról és az irodalmi apákról.
A helyszín maga a történet
A helyszín maga a történet
A PesText fesztivál keretében Matteo Strukul, az olasz történelmi regény egyik legsikeresebb művelője Budapestre látogatott. Írt Michelangeloról, Casanováról és a Medici-családról. Írt képregényeket Drakuláról, filmforgatókönyvet Giottóról és videojáték-forgatókönyvet a reneszánszról. A prae.hu művészeti portálnak adott interjújában mesél az irodalmi nekromanciáról, az olasz művészetről, a videojátékírás kihívásairól magyarországi utazásairól.
A hanyatlás poézise
A hanyatlás poézise
Történelmi intrikák, csillagászexpedíciók és groteszk norvég humor találkozott a PesText második napján. Matteo Strukul, Vetle Lid Larssen és Erlend Loe beszélgetései megmutatták, hogyan képes a művészet a hanyatlás, a bizonytalanság vagy az abszurditás közepette is emberi kapcsolatokat teremteni.
Nyomkövetés
Nyomkövetés
A krimi klasszikus forgatókönyvében elkövetnek egy bűnt, ami megsért valamiféle törvényt, ezzel bolygatva a világ rendjét. Színre lép egy nyomozó, aki felderíti és leleplezi a tettest, ezzel járulva hozzá a rend helyreállításához. Az e heti ÉS lapszám hasábjain hasonlóképpen nyomoznak a szerzők, de ködösebb a bűn, az elkövető és a nyomozó kiléte, valamint az is kérdéses, bárki rátalál-e arra a dologra, amivel helyre lehetne állítani a rendet. Van ilyen elem? Van-e egyáltalán rend, amit vissza lehet állítani?
Nekem lehetőségem van kilépni a horrorból
Nekem lehetőségem van kilépni a horrorból
Wojciech Tochman 2002-ben megjelent, Mintha követ ennél című regénye magyar fordításban idén látott napvilágot Danyi Gábor tolmácsolásában a Kalligram Kiadónál. A lengyel származású haditudósítót és írót a PesText fesztivál keretei között eddigi munkásságáról, a kötetben is megörökített délszláv háborúról, Jasmila Žbanić filmjeiről és egy nemzeteket átívelő szolidaritás lehetőségeiről kérdeztük.
27   28   29   30   31   32   33   34   35 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés