bezár
 

art&design

2018. 12. 02.
Kelet kávézó, hétfő este
Kurátori tevékenység: elmélet és gyakorlat határán?
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Kritika és Mű címmel indított vitasorozatot az ELTE BTK Esztétika Tanszéke, amelynek célja az, hogy láthatóbbá tegye az Esztétika Tanszék oktatóinak, jelenlegi és volt hallgatóinak működését.

A második alkalom résztvevői a kurátori tevékenységről beszélgettek, amelyen Nagy Edina, független kurátor, az Esztétika Tanszék oktatója, Fenyvesi Áron, az acb Galéria főkurátora, és Gadó Flóra, a Budapest Galéria kurátora vett részt. A beszélgetésen nem az egyéni kurátori gyakorlat került előtérbe, hanem leginkább a kurátori tevékenység átfogó kérdéseiről, kritikákról, kételyekről beszélgettek. A vitasorozat címszavai e beszélgetés kontextusában a kiállítás mint kritikai tevékenység elgondolásában és a kiállításban mint műben köszöntek vissza.

Nagy Edina bevezetőjében elmondta, beszélgetőpartnereivel közös bennük az, hogy esztétika szakot végeztek, továbbá a kurátori tevékenységről többé-kevésbé hasonlóan gondolkoznak. Gadó Flóra mindjárt azt a kérdést vetette fel, hogy mennyiben tekinthető a kurátori munka szerzői folyamatnak, mennyiben tekinthető a kurátor szerepe alkotói szerepnek és a kiállítás pedig önálló alkotásnak. Kérdés továbbá, hogy érvényben tudnak-e ezek maradni az ú.n. jetsetter-kurátoroknál, akik kontinensről kontinensre ugrálva csinálnak sorozatosan kiállításokat, valamint szintén érdekes kérdésnek tartja azt, hogy a kiállítás-rendezés depolitizált folyamata hogyan tolódik el fokozatosan abba az irányba, hogy a kurátor markáns kritikai állásfoglalását tükrözze.

Nagy Edina szerint problematikus az, hogy a művészek oldaláról érzékelhető egy tényleges ellenérzés a kurátorok felé, és ez már a 70-es években is megfogalmazódott. Számos művész véleménye szerint a kurátor művészi babérokra tör; kisajátítja műalkotásaikat az ő saját műalkotása, a kiállítás érdekében. A kurátori mint hatalmi pozíció tovább erősíti ezt az ellenérzést, hiszen döntő szerephez juthat egy művész reputációját tekintve is: a kurátornak kanonizáló szerepe van. Nagy Edina a kurátorságot a szerzőséghez kapcsolná, hiszen a verbalitáshoz és írásbeliséghez jobban kapcsolódik a kurátori praxis, annak ellenére, hogy sok gyakorlati vonatkozása van. Gadó Flóra elmondta, hogy szerinte sokféle különböző gyakorlatot, gondolkodást kell ötvöznie egy jó kurátornak, hiszen egyszerre közvetít, szöveget ír, kiállítást rendez.

Nagy Edina szerint felmerül az a kérdés is, hogy a kurátori szerepkörnek milyen szerepe van a kortárs művészet elidegenítésében. A beszélgetésen résztvevők hangsúlyozták, hogy ők kifejezetten ez ellen dolgoznak. Fenyvesi Áron szerint a kurátori szakma mélyen összefügg a modernizmussal, s a probléma ott van elásva, hogy a modernizmust a magyar társadalom sosem tette teljesen magáévá, nem vált hivatalos kultúrpolitikai eszközzé úgy, mint Nyugat-Európában. Itthon a modernizmus csak egy szűk réteg számára volt elérhető. Gadó Flóra hozzátette azt is, hogy nehéz a szövegírásnál, a koncepció megfogalmazásnál megtalálni azt a határt, ahonnan szakmai lehet a szöveg, de az is fontos, hogy ne váljon túl szakmaivá, hiszen így szerepet vállal az elidegenítésben.

Utoljára arról kérdezte Nagy Edina a másik két résztvevőt, hogy mi a véleményük az intézményi háttérről, milyen előnyei, s hátrányai vannak szerintük. Flóra és Áron egyetértettek abban, hogy hosszú távon a független kurátori működés önmagában fenntarthatatlan, az intézményi háttér mellett ugyanakkor nem kell másik állás vállalniuk. Gadó Flóra az intézményi munkában többek között azt a lehetőséget látja, hogy intézményen belül össze lehet rakni olyan kiállításokat, amelyek párbeszédbe tudnak lépni egymással. Fenyvesi Áron szerint pedig sok olyan dolog van, ami az ember függetlenségét teszi próbára.

A beszélgetéseken való részvétel regisztrációhoz kötött, és a helyek most is nagyon gyorsan beteltek, ennek ellenére a közönség soraiban több üres szék is volt. A pódiumon folytatott beszélgetés azonban közvetlen hangulatban telt és rendkívül informatív volt, ahol a beszélgetés résztvevői a laikusok számára is „kézzelfoghatóvá” tették a kurátori tevékenység elméleti és gyakorlati dilemmáit.

 

A fotókat a Kelet Kávézó és Galéria készítette 

Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének KRITIKA ÉS MŰ című vitasorozata, 2. alkalom, 2018. november 12., Kelet Kávézó és Galéria

nyomtat

Szerzők

-- Edvy Athina --

Jelenleg esztétika és vallástudomány szakos hallgató az ELTE Bölcsészettudományi karán.


További írások a rovatból

art&design

Szoborbontás félhomályban Szoborbontás félhomályban
Retrospektív írás az „Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990–1993 között” című kiállításról
art&design

Alámerülés az abszurditás rejtelmeibe Alámerülés az abszurditás rejtelmeibe
Fiatal művésznők térhódítása az absztrakció világában
art&design

A világ, és ahogyan én látom A világ, és ahogyan én látom
Tudósítás Neogrády-Kiss Barnabás Szemmunka című tárlatáról tárlatának előkészületéről
art&design

A képrögzítés filozófiája A képrögzítés filozófiája
David Claerbout és Ősz Gábor Anticamera című kiállítása a Capa Központban

Más művészeti ágakról

irodalom

Legyen egy biztonsági trambulinja az irodalomnak Legyen egy biztonsági trambulinja az irodalomnak
Fehér Enikő volt a Kötetlenül sorozat 12. vendége májusban
színház

A japán színház bűvöletében A japán színház bűvöletében
Beszélgetés Cseh Dáviddal a japán színházról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés