bezár
 

art&design

2012. 05. 02.
Egy szelet zöld kaland
Zöld Lámpás: A Kezdet Titka
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Egy szelet zöld kaland A tavalyi Zöld Lámpás mozifilm egyetlen érdeme – még ha nekem gyerekfilmként nézve nem is voltak vele különösebb fenntartásaim –, hogy az alapjául szolgáló képregényt itthon is kiadták. A rossz hír, hogy miként a film, úgy a képregény sem lett túl sikeres – úgyhogy nem ered sem a Sin City, sem a Sötét Lovag nyomába, akik korábban ügyesen hangolták össze a megjelenést a mozipremierrel. Pedig a Cartaphilus Kiadó mindent megtett, még Ryan Reynoldsot is rárakta a borítóra!
Ezzel a filmre adaptált könyveknél már megszokott marketingfogással – miszerint a film plakátját a könyv újranyomásánál is felhasználják – eddig nem találkozhattunk idehaza képregényeknél. A megoldás nem túl ízléses, de célratörő, ráadásul ez azon ritka esetek egyike, amikor a filmes plakát valahogy még passzol is az eredetihez – talán mert mindkettő zöld. Egy kicsivel kevesebb felirat (Ryan Reynolds bevezetőjével? Ki az?), és akkor nem úgy nézne ki, mint egy szórólap. De nem is lovagolnék többet a külsőségeken, vessünk egy pillantást a belbecsre is.

Geoff Johns 2004-ben vette át a Zöld Lámpás sorozat írását, vagy pontosabban fogalmazva, újrakezdte azt. Az itthon olvasható kötet ennek a sorozatnak (Green Lantern vol.4) a 29-35. számait tartalmazza, Johns ekkor érezte elérkezettnek az időt, hogy felelevenítse egy kicsit a Smaragd Lovag eredettörténetét. Az ismétlésre elsősorban azért került sor, hogy saját, kibontakozó félben levő Zöld Lámpás eposzának tükrében, néhány apróságot átírjon a karakter keletkezés történetében, így nem csak összehúzta a lámpás több évtizedes múltját, hanem kicsit fel is frissítette azt.
Zöld Lámpás ismerkedik a gyűrűjével
Káosz és rend – mely szélsőségek között az univerzum mozog. Előbbi jön magától, utóbbinak fenntartására ezúttal az ún. Őrzők esküdtek fel, akik megalapították, s a mai napig irányítják a Zöld Lámpások alakulatát, a maguk szigorú szabályai szerint. Hal Jordan, a vakmerő vadászpilóta egyszer csak önakaratán kívül, a semmiből csöppen bele ebbe a számunkra eddig ismeretlen, "intergalaktikus rendfenntartó" erőbe, s csakhamar el is fogadja küldetését. Miként a legtöbb DC karaktert – bár ez mára közhellyé silányult, és korántsem igaz –, a Zöld Lámpást is isteni mivolta teszi kevésbé emberközelivé, hisz az ő dolga a világ feletti őrködés és a béke fenntartása. Ezt orvosolni kívánandó, Johns kerít néhány magánéleti konfliktust választott hősének – az űr sötétjében készülődő gonosz erők mellet szembe kell nézzen gyermekkori traumájával, családi konfliktusaival, és személyes indíttatású ellenségeivel is.  Így Hal nem csak a taglalt fogalmak távoli végpontjai, hanem a világegyetem konfliktusai között is cikázik. Mert ugye van egy parányi ellentmondás abban, hogy a rendet szabad akaratú egyének igazgassák, s ebbe hősünk csakhamar bele is fut, hisz a jó, az igazság vagy az erkölcs fogalma relatív. Valami nincs rendben ezekkel az Univerzum Őrzőivel, akik – csak hogy az extremitások számát gyarapítsuk – épp olyan alacsonyak, mint amilyen hatalmasak.
Green Lantern vol. 4: #29-34
Mindazonáltal a Zöld Lámpástól – szerencsére – távol áll bármiféle moralizálás és filozófiai kérdésfelvetés. A kisrealista magánéleti problémák, esetleg aktuálpolitikai felhangokkal bíró mesélés pedig szintúgy nem kenyere Johnsnak. Klasszikus szuperhőstörténettel van dolgunk, ami alapvetően az akcióban bontja ki cselekményét, azzal a különbséggel, hogy ezúttal sokkal szövevényesebb, és nagyobb volumenű történetet ígér, az öncélú ökölharcokat pedig inkább kerüli. Az bunyónak most még nincs akkora tétje, egyenlőre még senki sem akarja elpusztítani a Földet (nem úgy, mint a mozi verzióban), az izgalmat  inkább a sűrűsödő titkok és kérdések, egy-egy panelben nyitva hagyott történetszálak biztosítják, oldalról oldalra.
 
Mindehhez remekül asszisztál Ivan Reis, aki ugyan nem bír olyan rögtön felismerhető – de azért még bőven közönségbarát – stílussal, mint Steve McNiven, Mike Deodato vagy David Finch (mindnyájukkal találkozhatunk az Új Bosszú Angyalai kötetekben), de messze az egyik legszebb látványvilággal dolgozó és legszínvonalasabb rajzoló a DC-nél. S bár ezt általában csak akkor említi meg az ember, ha baj van vele, most a páratlanul érzékeny színezése miatt kell szóba hoznunk Randy Mayor nevét is.
Zöld Lámpás: A kezdet titka
A Kezdet Titka csak egy szelete ennek a hatalmas történetfolyamnak, ami ügyesen elhúzza előttünk a mézes-madzagot. Mi lesz William Handellel? Miként következik be Sinestro pálfordulása? Mi az a Legsötétebb Éj? Hogyan alakul Hal és Carol kapcsolata? Mi a sárga szín titka? Ezekre a kérdésekre nem most kapunk választ, de a kötet így is teljesíti feladatát: sikeresen lefektette a Zöld Lámpás-univerzum alapjait, amiben megismertük a fő-, és mellékszereplőket, ellenségeket, illetve helyszíneket. Annál szomorúbb tehát, hogy itthon nem folytatódik a sorozat.
 
A magyar Zöld Lámpás-kötet – hőséhez hasonló – magánnyal áll be az olyan címek mögé, mint a Grimm meséket újragondoló Fabulák, a Bosszú Angyalainak alternatíváját kínáló Különítmény, a Grant Morrison tollából származó Új X-Men, illetve a megszűnt Panini lapokat folytatni kívánó Újvilág: X-Men kötet, vagy személyes kedvencem, a szinte már elfeledett Torony – Egy kacsa szíve, esetleg a motorosokról szóló Joe Bar Team. Mindegyik sorozatban gondolkodott (vagy legalábbis gondolkodhatott volna), de nem jutottak egynél tovább. Talán majd legközelebb.


Zöld Lámpás: A Kezdet Titka (2011)
Írta: Geoff Johns
Rajzolta: Ivan Reis,Oclair Albert
Fordította: Polyák Béla
nyomtat

Szerzők

-- Dani Áron --


További írások a rovatból

art&design

Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására Kísérletek a humanizmus fenyítőbotjának hatástalanítására
Beszámoló a Poszthumanizmus és képzőművészet című beszélgetésről
art&design

Forrásbarlang az utcaszint alatt Forrásbarlang az utcaszint alatt
Ioana Stanca és Vető Orsolya Lia Soft as Water című kiállításáról
art&design

Generációváltás Generációváltás
Beszámoló a Derkósok bemutatkozó tárlatának sajtóbejárásáról a Műcsarnokban
art&design

A világ, és ahogyan én látom A világ, és ahogyan én látom
Tudósítás Neogrády-Kiss Barnabás Szemmunka című tárlatáról tárlatának előkészületéről

Más művészeti ágakról

irodalom

Sötétben tapogatózni őrült világokban Sötétben tapogatózni őrült világokban
M. Nagy Miklós és Totth Benedek beszélgetése az idei PesText egyik kiemelt vendégéről, Vlagyimir Georgijevics Szorokinról
színház

Erőszakra teremtett tér Erőszakra teremtett tér
Tóték a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában
gyerek

Pagonyfeszt a Dürer kertben Pagonyfeszt a Dürer kertben
Családi program május 22-én


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés