bezár
 

irodalom

2013. 10. 01.
Idegennyelvi kavalkád az A38-on
Európai Nyelvi Kotélbár az A38 hajón, 2013. szeptember 26.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Idegennyelvi kavalkád az A38-on A Magyarországon működő európai kulturális intézetek és az Európai Bizottság immár negyedik alkalommal rendezte meg az Európai Nyelvi Koktélbárt, hogy interaktív játékokkal és különböző programokkal ünnepeljék meg Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét. A nyitó sajtótájékoztatón a nyelvi sokféleség mellett az anyanyelv és az idegennyelvtudás képviselte értékekről is szó esett.
Az eseményt Simon Ingram-Hill, a British Council igazgatója nyitotta meg, aki a Magyarországon működő európai kulturális intézetek (EUNIC Hungary) szerepéről is szólt. Elmondta, hogy az EUNIC célja az európai kultúrák közötti együttműködés segítése, a kulturális sokszínűség abszolút értékű elismerése. Ingram-Hill szólt arról is, hogy az országban működő huszonhat kulturális intézet feladatai közé tartozik a nemzetek közötti kulturális kapcsolatok erősítése és az országok, kultúrák közötti szakadékok áthidalása. Hangsúlyozta, hogy az Unió nyelvi gazdagsága olyan érték, ami társadalmilag és gazdaságilag is számtalan előnnyel bír, majd ennek igazolására Miguel Angel Martinezt idézte, aki szerint: "Az Európai Unió egyetlen nyelvvel egyfajta katasztrófa lenne."

Az Európai Nyelvi Koktélbár olyan esemény, amely a kulturális és nyelvi sokszínűség mellett foglal állást: a hagyományokhoz híven a 22 résztvevő intézmény asztalainál a vendégek szórakoztató nyelvtanuló feladatokat oldhattak meg, különböző nyelvi játékokat játszhattak, anyanyelvi beszélőkkel találkozhattak és megszerezhették a jelképes Európai Nyelvi Útlevelet is.

A köszöntő beszéd után az esemény házigazdája, Hajós András néhány percben szórakoztatta a sajtó képviselőit, majd Babos Gáborhoz került a mikrofon, aki az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának budapesti kirendeltsége képviseletében érkezett és a magyar, illetve az európai nyelvtanulási tendenciákat ismertette. Ő is azzal kezdte, hogy az Európai Unió egyik fő értéke a nyelvi sokszínűség, így nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is kiemelten foglalkozik a nyelvtanulással és fontos célkitűzése, hogy az egyének minél korábban kezdjenek el minimum két idegen nyelvet elsajátítani. Babos elismerte, hogy ettől még messze állunk, hiszen az európai lakosság mindössze 54%-a állítja, hogy jól beszél legalább egy idegen nyelven. Ha ezt a számot nemzetekre lebontva vizsgáljuk, akkor Luxemburg áll a lista élén a maga 98%-ával. Sajnos Magyarországon az embereknek még mindig kétharmada állítja, hogy semmilyen idegen nyelvet nem beszél. A statisztikák azt is elárulják, hogy mi, magyarok kevéssé vagyunk motiváltak a nyelvtanulásban, pedig ma már a jobb állások betöltéséhez vagy a diploma megszerzéséhez is elengedhetetlen minimum egy idegen nyelv ismerete. Itthon egyébként még mindig az angol nyelvet tekintik az emberek a leghasznosabbnak, amit a német, majd a francia követ, ezzel szemben az Unióban a németet, a franciát és a spanyol nyelvet is ugyanolyan alapvetőnek gondolják, mint az angolt.

A számhalmazok ismertetése után Hajós András vette át a szót: szerinte Magyarországon még mindig nagy problémák vannak a nyelvtanítási módszerekkel, ezt Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója is alátámasztotta. Tordai szerint szükség van olyan innovatív idegennyelv-oktatási programokra, amik a nyelvtanulást hatékonnyá és eredményessé tehetik. E projektek létrejöttét szorgalmazza az Európai Bizottság által alapított Európai Nyelvi Díj is, amit minden évben olyan programoknak ítélnek, amelyek az élmény-alapú nyelvoktatást segítik elő. Gálffy Kolos, az Oktatási Nemzetközi Főosztály (Emberi Erőforrások Minisztériuma) vezetője kiemelte: ezek a projektek is igazolják, hogy a nyelvtanulásnak “nem kell izzadságszagúnak lennie" ahhoz, hogy hatékony legyen. Idén egyébként a díjat megosztva a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának Virtuális szaknyelvi műhely című projektje és a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Kara Nemzetközi Oktatási Központjának MagyarOK nevet viselő programja kapta.


Fotó: Bach Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

A FISZ Változó örökség című irodalmi délutánja
irodalom

Boldogulós békeidők Boldogulós békeidők
Gion Nándor: Rózsaméz, Magvető, 2019
A Szépírók XV. Fesztiváljának második napja

Más művészeti ágakról

Great Gerwig: Kisasszonyok
Gyerekirodalom és medialitás - Tudományos konferencia
Gyerekirodalom és medialitás - Tudományos konferencia


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés