bezár
 

zene

2007. 12. 01.
Újra száguldó geometria
Showdown 5. születésnap, Székesfehérvár, Fezen Klub
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Újra száguldó geometria Merészkedj ki az esőbe, ülj fel egy vonatra, utazz másfél órát, majd az állomástól sétálj még 15 percet szűk kis utcákon egy ódon gyárépülethez: ha megfelelő irányba mentél, és szerencséd van, akkor éppen az ország egyik leginnovatívabb elektronikus zenei rendezvényére csöppentél.
A hazai underground partykultúra aktívabb követőinek, elemzőinek lassan ki kell mondania: a progresszív 4/4 és – a vele elektronikus zenei fúziós szempontból nyitott házasságban élő – asszimetrikus, off-beat techno reprezentánsainak és híveinek fellegvára már nem Budapest és közvetlen vonzáskörzete.

A főváros kortárs tendenciái éppen ellentétes fókusszal a 80-as évek végi, 90-es évek elejei kísérletező tömegzenei/rétegkulturális hullámoktól (LD50 és társai), a velük részben párhuzamos – jó adag csillámporral és hullámnyalókával update-elt – szinti-pop, retro-disco és electro (Kollektiva, Lollipop, Gumipop) sikolyoktól, illetve a hazai szektorban mára talán egyetlen piacosodott és klub szinten is kiépült minimal/tech house szcénától hangosak (Lick the Click, AAD, NVC, stb.).

LickersAz „alapító atyák” sötét gyermekének ivadékait – és egy jócskán eltérő prioritásrendszert Budapest híján egy új helyszín vállalta fel: Székesfehérvár a harmadik évezred küszöbétől – 2002-től kezdve – a techno klasszikusabb, a house, illetve a mainstreamebb dance áramlatokból építkező, jól ismert nevektől (Carl Cox, Adam Beyer, Monika Kruse, Rush, stb.) eltérően a műfajnak egy szokatlanul új arcát képviseli.

Az aktuális rendezvénnyel 5 éves Showdown partysorozat mára védjeggyé vált, ugyanis felkarolja az elitista kísérleti/zajzenei szektor kompromisszumkészebb rétegeit, experimentálisabb alkotókkal szólítja meg az ortodox 4/4 tábort ( 65D Mavericks, Paul Bailey, Oscar Mulero, Sebastian Kramer, stb.), és atmoszférájában sötét, fémes meneteléssel, és kitekert ritmusokkal ötvözi a műfaj neonfényes hedonizmusát.

A helyszínt a rendezvény törzsvendégei előtt jól ismert Fezen Klub, vagyis a homlokzatban-enteriőrben (poszt-)indusztriális hatásokat éppen nem mellőző zenei hangár, a „Base” adta.

A tizenegy körüli érkezés időpontjában már szép számmal összeverődött publikumot az egyes számú rendezvényszervező, Rexam ostorozta veretes, BPM számban és zenei rétegekben is igen dús és változatos szettjével. A likvid, click technót sötétebb textúrákkal és magasabb tempóval felváltó holland alkotások, a plafonszaggató, már-már hard-technóba átcsapó vérgőzös darabok, és a – Technopen rendezvényekről is jólismert Rebus Egge lap-top DJ funkciójával – korai Aphex Twint dark tech gyöngyszemekkel együtt megszólaltató hibridek szimbiózisából egy rendkívül lüktető, változatos, minden létező technoid teret bejáró végtelen akusztikai csomag keveredett ki.

RexamAz őt követő Dorian Knox egy más szerepfelfogásban jóval intenzívebb, az off-beat és dark techno ortodox rajongóinak vonalasabb szettet produkált, sok-sok klasszikussal és excentrikus tört darabbal, hogy egy rituális tiszteletkör keretében egy méltán ismert British Murder Boys darabbal adja át helyét az est külföldi sztárfellépőjének, Regis-nek.

Dorian KnoxA brit eleganciát és hagyománytiszteletet jó adag extravaganciával egy testben/(gépben) kihordó Karl O'Connor laza fekete pólójával és a feszes választékot stilizált káosszal vegyítő hajviseletével egy kitűnő 2 óra keretében mutatta be mindazt, amit az angolszász technóban és jeles képviselőiben tisztelni lehet. A Surgeonnel és Female-lel, illetve saját kiadójával, a Downwardsszal a „birmingham style” címke, vagyis a masszív, akusztikus bazalt kockákból álló immanensebb stílus kialakulásáért is felelős zenész egy live act-et és DJ szettet ötvöző fergeteges show-műsorral állt elő. A kevesebb elemből építkező, mélyebb, rigorózusabb daraboknál visszafogott, szenvtelenül hideg, a játékosabb, acidbe hajló, funkosan „nyitottabb műveknél” a közönséggel abszolút közvetlen, interakcióba lépő, de mégis „érinthetetlen rock ikon” benyomását keltette – amelyet a jól ismert gesztusokkal teletűzdelt vokális betéteivel csak tovább mélyített.

RegisAz est levezetését a rendezvény kettes számú fővédnöke, Calman végezte el a romantikát implicite – és explicite is – megvalósító „back to back” szettjében. Regis színes, a klasszikus acid hangzást a „fúrófej 4/4-el” ötvöző fenomenális live actjét követően pillanatokra még visszarántotta az estet a rendezvényhez hű dark-tech világba, de idővel egyre inkább napfényes, időnként széles mosolyra ingerlő, „pinkebb darabok” felé kalandozott – mellyel a rendkívüli nívón futó jubileumi rendezvény végeztével a villanyok felkapcsolása talán kevésbé érintette fájdalmas csapásként a 6 óra magasságában már maroknyira zsugorodó csapatot.
Calman és tsa

Köszönet a képekért Raiz-nak

[a]http://youtube.com/watch?v=fJZ67EMn2ew[text]Video: Regis – Dark Industrial Pollution[/a]

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Batta Barnabás --


További írások a rovatból

A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Kondor Ádám válaszol
Interjú Spányi Miklóssal a régizenei mozgalomról, külföldi tanulmányokról, zenei interpretációról
Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje könyvbemutató
Lully–Molière: A kénytelen házasság

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Interjú Zombola Péterrel motivációról, alkalmazott zenéről, a kortárs zene médiajelenlétéről
irodalom

Urbán Bálint: Obscuro, FISZ, Budapest, 2020
Interjú az idei Év Gyerekkönyve Díj egyik HUBBY különdíjasával, Pacskovszky Zsolttal
art&design

Háttérinterjú Deák Erikával, a Deák Erika Galéria alapítójával a hazai művészeti képzésről, a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy mit jelent galeristának lenni


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés