A Liszt világnap központi helyszíne Budapesten a Szent István-bazilika volt, ahol a Nemzeti Filharmonikusok és a Magyar Rádió Gyermekkórusának előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével hangzott fel a zenemű. Az ünnepi hangversenyen a több mint ezer fős hallgatóság soraiban ott volt Schmitt Pál köztársasági elnök és Szőcs Gáza kulrúáért felelős államtitkár.

A zeneszerző előtt koszorúzással is tisztelegtek a Magyar Állami Operaház kapujánál álló szobránál. A dalszínház társulata és vezetői nevében Héja Domonkos megbízott főzeneigazgató helyezett el koszorút.

Liszt szimbóluma lett az európaias magyar zenének, a magyar kultúrának, egész aktív életén át gondozott Magyar rapszódiáival, öregkori Magyar történelmi arcképeivel, a Zeneakadémia megalapításával, hazai ünnepekre szánt miséivel, Hungária című szimfonikus költeményével, számtalan zongoraesttel és az évek előrehaladtával egyre számosabb és hosszabb magyarországi tartózkodásával - hangsúlyozta a megbízott főzeneigazgató.

Kiemelkedő művészként és nagy európaiként méltatta Liszt Ferencet Christian Wulff német államfő a Weimarban szombaton rendezett emlékünnepségen. A megemlékezés a csúcspontját jelentette azoknak a programoknak, amelyeket Türingia tartományban, illetve annak fővárosában, Weimarban az idei Liszt-év alkalmából rendeztek. (Liszt Ferenc 1848-tól 13 évig élt a kedvenc városának számító Weimarban és több mint 10 éven keresztül a helyi Staatskapelle vezető karnagya volt.) Egyedül ebben a német tartományban február óta kereken 200 Liszt-emlékprogramot tartottak, és a különböző rendezvényeken részt vevő Liszt-rajongók száma elérte a 75 ezret.

A születésnap nem véletlenül európai esemény - mutatott rá a német államfő, utalva arra, hogy a Magyarország és Ausztria mellett Németország által is magáénak vallott, világhírű zeneszerző a német, az osztrák, a magyar, a francia, az olasz vagy épp az orosz koncerttermekben egyaránt fellépett. Jelentős mértékben neki köszönhető, hogy Weimar az európai és a német kultúra egyik fővárosává vált - jelentette ki Christian Wulff.

Az ünnepségen felszólalt Nike Wagner, a nagy német zeneszerző, Richard Wagner leszármazottja, Liszt ükunokája, a weimari művészeti fesztivál igazgatója, aki Liszt Ferenc halhatatlan zenei örökségét és a világra való nyitottságát emelte ki, és átadták a Liszt Emlékdíjat a neves német karmesternek, Kurt Masurnak.

Bayreuthban, Liszt nyugvóhelyének városában a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia zenekara és énekkara adott nagy sikerű koncertet a Liszt világnapon telt ház előtt. A Stadthalléban Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumának részleteit szólaltatták meg Kovács László vezényletével.

Batta András, a zeneakadémia rektora elmondta, hogy az ünnepi hangverseny a bayreuthi önkormányzat, azaz a "Wagner-város" kezdeményezésére jött létre, és végül a német fél, illetve a magyarországi Liszt-évet szervező Hungarofest segítségével valósulhatott meg. Az volt az elképzelés, hogy Bayreuthban mindkét nagyhírű, Liszt Ferenc nevét viselő európai zeneakadémia mutatkozzon be a bicentenárium alkalmából. Vasárnap este, 23-án a weimari Liszt Akadémia együttese ad koncertet ugyanott, a sztárkarmester, Christian Thielemann vezényletével.

A szombat esti koncerten jelen voltak a bajor tartomány vezető politikusai, és beszédet mondott a város főpolgármestere, Michael Hohl, aki méltatta Liszt munkásságát, és hangsúlyozta, neki is köszönhető, hogy Bayreuth, a Wagner-mítosz megszületett.

Liszt szülővárosában, az ausztriai Doborjánban (Raiding) Arkagyij Vologyosz zongorista koncertjével ért fénypontjához a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett egész éves programsorozat. A programon Liszt h-moll szonátája, Franz Schubert a-moll szonátája és Johannes Brahms három intermezzója szerepelt. Vologyij virtuóz játékát a közönség állva ünnepelte, a zongoraművész ötször adott ráadást.

Doborjánban és más burgenlandi helyszíneken ebben az évben összesen 200 koncerttel, illetve kiállítással, valamint zeneelméleti előadásokkal emlékeznek meg Liszt Ferencről. Az emlékév elnevezése, a Lisztomania 2011 ugyancsak erre hívja fel a figyelmet. A szó nem mai eredetű: Liszt kortársa, Heinrich Heine írta le így Liszt 1841-21-es németországi fellépéseinek fogadtatását.

Párizsban, az Invalidusok Szent Lajosról elnevezett templomában csendült fel szombat este a Krisztus oratórium a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Peskó Zoltán vezényletével.

A hangversenyen a Magyar Köztársaságot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviselte.

"XIV. Lajos nevéhez fűződik az a mondat, hogy az állam én vagyok. Liszt Ferenc pedig az vallotta, hogy a koncert én vagyok. Ezért választottuk az Invalidusokat a koncert helyszínéül, amelynek építésére a Napkirály adott megbízást" - mondta az MTI-nek Jean-Yves Clément, a franciaországi Liszt-év főbiztosa.

Megítélése szerint a franciaországi rendezvénysorozat elérte célját, hiszen a franciák újra felfedezték maguknak a magyar zeneszerzőt, s nem kizárólag a zongoraműveit. Liszt "egy kicsit francia is volt", miután Párizst, a romantika fővárosát ötven éven át látogatta - hangsúlyozta a főbiztos.

Liverpoolban Liszt Ferenc-emléktáblát avattak szombaton. Az emléktábla a nyugat-angliai nagyváros Williamson Square nevű terén működő Playhouse színház falát díszíti.

Liverpoolban olyan mértékű a rajongás Liszt zenéje iránt, hogy a tábla "szinte saját magától került" a színház falára - fogalmazott Zsigmond András, Magyarország tiszteletbeli liverpooli konzulja.